Amíg az MVM oszt, drága az áram

Az energiatermelő és határkeresztező kapacitások teljes körű felszabadítása nélkül a piacnyitás csupán adminisztratív lépés lehet, s a szektor működésének, piaci viszonyainak a romlásával is járhat – állítja a Kopint-Tárki új tanulmányában. A már a parlament előtt fekvő új szabályozásnak felrója: a hosszú távú megállapodások felszámolása elkerülhetetlen a tényleges verseny kialakításához, a termelő kapacitások felszabadításához. A Kopint szerint a közüzemi piac megszüntetésével meg kell szüntetni a közüzemi (hatósági) árat is.

2002 és 2007 márciusa között a háztartási villamos energia ára 72 százalékkal emelkedett, ami 30 százalékkal (40 százalékponttal) magasabb, mint a teljes fogyasztói kosár áremelkedési üteme. 2004 és 2007 között a villamos energia ára 38 százalékkal nőtt. A villamos energia termelői ára pedig – a KSH adatai szerint – a lakossági fogyasztói áraknál kevésbé emelkedett: 2004. január és 2007. március között 30 százalékos volt a vállalatok által fizetendő termelői árak növekedése.

Mi kell a versenyhez?

Az erőművek szabad piacon értékesített energiaárai (a kereskedőknek vagy az úgynevezett feljogosított, azaz nagyfogyasztóknak) jellemzően alacsonyabbak a közüzemi nagykereskedőnek történő értékesítés árainál. Ez arra vezethető vissza, hogy a privatizáció idején az állam a hosszú távú megállapodásokban 8 százalékos eszközarányos nyereséget garantált az erőműveknek, majd a megállapodás újratárgyalásakor 2001-ben ezt 9,8 százalékos tőkearányos garantált nyereségre módosította.

A szabad piac teljes térnyerése csak akkor valósulhat meg a kutatók szerint, ha a jelenlegi hosszú távú szerződésekkel a Magyar Villamos Műveknél (MVM) lekötött termelési kapacitások felszabadulnak, és a szabad piacon a kereskedők és a fogyasztók számára hozzáférhetővé válnak. A versenypiaci likviditáshiány megszüntetésének másik feltétele az import lehetőségek bővítése a határkeresztező kapacitások teljes felszabadításával, olcsóbbá és hozzáférhetőbbé tételével, valamint lehetőség szerinti bővítésével. (Európai összehasonlításban Magyarország határkeresztező kapacitások tekintetében a jobban ellátott országok csoportjában található.)

Nem igaz, hogy százmilliárdokba kerül

Nem kell több százmilliárd forintos kompenzációs díjtól tartani a htm-ek felbontása esetén – vélekedett Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A kutatók szerint a htm-ek megszüntetésére bár több javaslat is született, a részleges módosítástól a teljes felszámolásig, a legcélravezetőbb ez utóbbi lenne. Mindkét fél számára elfogadható, évenként fizetendő és nem egy összegű, méltányos nagyságú kompenzációval, amelynek mértékének megállapításakor figyelembe veszik azt is, hogy immár 10 éve biztos megtérülés mellett működnek a privatizált erőművek.

A kutatóintézet szerint bár éppen a htm-ekben rögzített titkos árképzés miatt nem lehet modellszámításokat végezni azt illetően, a verseny olcsóbbá tenné-e az áramot. Ez már csak abból is következik, hogy az egyes erőművek más-más termelői árral bírnak.

Kéne egy tőzsde

A piac likviditásának bővülését, hatékony működését, a piaci ár kialakulását jelentősen segítené a szervezett energiapiac, azaz egy energiatőzsde létrehozása. Mivel ehhez a magyar energiapiac nem elég nagy, akár skandináv mintára regionális energiatőzsdét lenne célszerű szervezni, a környező országok bevonásával – állapítja meg a tanulmány. A közüzemi nagykereskedőnél, azaz MVM-nél a htm-ekkel lekötött energiamennyiség felszámolásával a kapacitásértékelési aukciók száma és jelentősége is növekedhetne.

A magyar árampiacon kulcskérdés és megkerülhetetlen az MVM jövője. Az MVM jelenleg azt a fajta Európa számos országában még ugyancsak megtalálható nemzeti energetikai nagyvállalattípust testesíti meg, amelyek korábbi monopolhelyzetének oldása a liberalizálási folyamat egyik legfontosabb célja s egyben eszköze is. A piacliberalizálás jelenlegi szakaszában a valódi szabad piac kialakulásához egy lépés elengedhetetlen: a Mavirt, a magyar villamosenergia-átviteli hálózat tulajdonosát és rendszerirányító vállalatát tulajdonilag is önállóvá, az MVM-től függetlenné kell tenni. A Kopint szerint az MVM leányvállalati státusban a Mavir csak piactorzító módon láthatja el feladatát.

Még egy lépcső

A következő lépcsőben a jelenlegi energiaszolgáltató vállalatok esetében ez a kérdés hasonlóan merül fel: területi ellátási kötelezettségük s egyben monopóliumuk megszüntetése a liberalizálás szükségszerű lépése, az átmenet után néhány évig egyetemes ellátóként való megtartásuk célszerűnek látszik. Ugyanakkor a tulajdonukban lévő végfogyasztói hálózatokhoz való szabad hozzáférés teljes és biztonságos megvalósítása ugyanolyan fontos kérdés, mint az átviteli hálózat esetében. Esetükben tehát ugyanúgy fel kell vetni a hálózattal kapcsolatos jogosítványok elválasztását a szolgáltatási tevékenységtől, mint az átviteli hálózat esetében.

Mivel ezek privatizált magánvállalatok, a hálózati infrastruktúra és irányítás leválasztását jogi személyiségű cégbe csak ajánlani lehet. A szigorú, cégen belüli elválasztást, az összekapcsolás és a hozzáférés biztosítását, a hozzáférési szabályok és gyakorlat átlátható megszervezését, a folyamatos és sokoldalú információszolgáltatást és mindezek hiányának szankcionálását azonban meg kell valósítani.