Alkotmányt módosítanak közpénzügyben
További Magyar cikkek
Egyetértésre jutott az öt parlamenti párt képviselője arról, hogy a közpénzügyi szabályozást és ezen belül az Országgyűlés költségvetési hivatalának felállítását az alkotmányban rögzítik, jelentette ki az MTI beszámolója szerint a mai konzultációt követően Veres János pénzügyminiszter. Veres hozzáfűzte, alapvető kérdésekben nincs véleménykülönbség, csak szövegezési pontosítások hangzottak el, illetve az önkormányzatok adósságkereteinek szabályozásáról még további egyeztetés szükséges.
Mi is ez az egész?
A közpénzügyi törvénycsomagot a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás biztosítékának tekinti a kormányzat, illetve a független szakértők. Olyan szabályokat vezetnének és betonoznának be kétharmados törvényekkel, amelyek megkötnék a mindenkori kormány kezét. Előírnák például, hogy a kamatbevételek és -kiadások nélküli államháztartási egyenlegben nem lehet hiányt tervezni, vagy hogy a reáladósság nem emelkedhet. A költségvetési hivatal a tervek szerint a kormánytól független, a parlament alá rendelt intézmény lenne. Egyebek mellett átvizsgálná a kormány költségvetési törvényjavaslatát és elmondaná, hogy szerinte megalapozott-e, vagy sem. Minden törvénymódosítás költségvetési hatását is kiszámolná.
Az Index megkeresésére az ötpárti egyeztetéseken a Fideszt képviselő Tállai András elmondta, valóban fontosnak tartják a költségvetési hivatalnak és az új keretrendszernek a rögzítését az alaptörvényben, erről nincs vita. A legnagyobb ellenzéki pártnak azonban vannak még kifogásai a megszövegezéssel. Így például azon is korrigálni kellene, pontosan mi kerüljön bele az alkotmányba, de fenntartásaik vannak a költségvetési hivatal jogkörével kapcsolatban is. Konkrétumokat Tállai nem kívánt elárulni. Azt elmondta, hogy hetente zajlottak az egyeztetések, és még több fordulóra lehet számítani.
Lapunk más forrásból úgy értesült, bár a törvénycsomag részét képezte volna a kormány szándéka szerint az önkormányzati hitelfelvétel korlátozása, az nagy valószínűséggel mégsem fogja részét képezni. (Veres további egyeztetések szükségességéről beszélt.) Egyszerűen azért, mert ha a kabinet ragaszkodna ahhoz, hogy bekerüljön, azzal veszélybe kerülne az egész csomag ellenzéki támogatása. Márpedig arra szükség van ahhoz, hogy - amint azt a kabinet akarja - olyan szabályozás jöjjön létre, amelyet a mindenkori kormánytöbbség nem tudna felrúgni.
A költségvetési hivatalnak a jelenlegi elképzelések szerint nem lesz vétójoga, így nem csorbítja a parlamenti képviselők jelenlegi jogosítványát, tehát a költségvetésben fennmarad az 1990 óta érvényes gyakorlat, az elfogadáshoz szükséges feles többség, számolt be a pénzügyminiszter. Hozzátette: a hivatal vezetőjét az Országgyűlés kétharmados többséggel választja majd. A kormány elképzelése szerint egyébként még olyan költségvetési hivatal körvonalazódott, amelynek majdhogynem vétójoga lett volna a beterjesztett költségvetési törvényjavaslattal szemben.
A törvénycsomag megalkotásával azonban késésben van a kormányzat. A módosított menetrend szerint ebben a hónapban be kellene terjeszteni a parlament elé a javaslatot, ám arról információink szerint csak holnap tárgyal első olvasatban a kabinet.
Veres is tett utalást a késlekedésre, amikor azt mondta: a közpénzügyi szabályozásról szóló törvény tárgyalását várhatóan még az idén el lehet kezdeni, de az érdemi vita és a zárószavazás a jövő évi tavaszi ülésszakon várható. Lapunk úgy tudja, a Fidesz éppen kifogásainak tisztázása miatt nem akarja elsietni a dolgot, mondván, ha már ilyen fontos kérdésben törvény születik, és alkotmánymódosítás is lesz, akkor legyen minden részlet kellően kimunkálva.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
