Kapós a magyar ingatlan

Évről évre ingadozik a külföldiek által megvett magyarországi ingatlanok száma, ám összességében a korábbi években megfigyelhető csökkenő tendencia megfordulni látszik. Míg 2002-ben 20,6 százalékkal csökkent a külföldiek vásárlásainak száma az előző évhez képest, 2003-ban stagnálás, tavaly pedig erős emelkedést lehetett megfigyelni - tudtuk meg Gergyeni Zoltántól, a Belügyminisztérium tanácsosától. Az idén gyengébben indult a piac, de a második negyedévben jelentős megugrás volt megfigyelhető. Az első hat hónapban 2651 külföldi szerzett lakást Magyarországon, a tapasztalatok szerint jóval több kel majd el a második fél évben. Elképzelhető, hogy az idei forgalom ezzel együtt sem éri el a tavalyit, de a 2004-es év eredményeit minden bizonnyal az EU-csatlakozás hatása is növeli.

Németek helyett az írek jönnek

Jelentős átrétegződés tapasztalható a magyarországi ingatlant vásárló külföldiek állampolgárságát illetően. Míg 2003-ban a németek aránya megközelítette a 40 százalékot, tavaly a külföldi vevőknek már csak 30 százaléka volt német állampolgár, az idén a második negyedévben pedig már csak minden negyedik. Gergyeni szerint ez összefügg az írek és a hollandok részarányának növekedésével: míg 3-4 évvel ezelőtt az írek gyakorlatilag nem voltak jelen a hazai ingatlanpiacon, addig mára az adózási megfontolásokból, kifejezetten befektetési céllal vásárló szigetországiak aránya 18 százalékra nőtt. Az osztrákok részaránya (11,8 százalék) változatlan maradt.

Budapest, Budapest, te csodás

A másik jelentős változás a vidék háttérbe szorulása és a főváros iránti érdeklődés felerősödése. Ez a jelenség összefügg azzal, hogy az írek kizárólag a fővárosban vásárolnak lakásokat - tette hozzá a szakértő. Tavaly az öszszes, Magyarországon ingatlant szerzett külföldi állampolgár 27 százaléka Budapesten jelent meg, szemben a főváros előző évi 16 százalékos súlyával. A korábbi években a három nyugati megye (Somogy, Zala és Győr-Moson-Sopron) túlsúlya volt jellemző. Egyébként a német és osztrák nyugdíjasokat továbbra is ez a három megye vonzza leginkább. Érdekes jelenség, hogy a megszerzett ingatlanok egy része (közel tíz százaléka) már eleve külföldi tulajdonosé volt.

Még mindig a lakások, családi házak vonzzák leginkább a külföldi vevőket, ezen ingatlanok a vásárlások több mint kétharmadát teszik ki. (Tapasztalatok szerint leginkább az olaszokra jellemző leginkább, hogy üres telket vesznek.) Zala megyében elsősorban a német és osztrák nyugdíjasok vásárolnak. A legtöbb házat, nyaralót továbbra is a Balaton környékén, valamint a nyugati határszélen keresik - tájékoztatta lapunkat Pais József, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztályvezetője. Igen népszerű Hévíz, Zalakaros, Gyenesdiás, Keszthely, valamint Cserszegtomaj. A németek és osztrákok továbbra is keresik a kisebb falvakban lévő parasztházakat. Ám ezekből már hiány van, hiszen a 90-es évek végén már eladták, amelyik értékesíthető volt - tette hozzá a főosztályvezető.

A Somogy megyei kereslet háromnegyedét a Balaton-parthoz közeli települések ingatlanjai teszik ki. Népszerű például Marcali, Lengyeltóti, Tap. A külföldi nyugdíjasok elsősorban olyan településeket keresnek, ahol gyógyfürdő található. Egy közelmúltban készült felmérés szerint a megyében a legtöbb külföldi vevő Alsó-Ausztriából, Bajorországból, illetve a volt NDK déli részéről érkezett, és azzal a szándékkal vásároltak, hogy nyugdíjas éveiket nyugodt körülmények között töltsék el. Tapasztalatok szerint a külföldi vásárlók fontosnak tartják a régi értékek, helyi falusi emlékek megőrzését, és ezt szem előtt tartják a parasztházak felújítása során. Fazekas Edina

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!