Ötödével nőhet a lakások ára

Az idei első nyolc hónap a tavalyi évhez képest nem hozott érdemleges változást a fővárosi és a vidéki új lakások piacán. Bár a júniusi lakáshitel-változások hatására májusban és júniusban erősödött valamelyest a kereslet, júliusra és augusztusra - amint az már megszokott - szinte leállt a piac.

Telekáfa és építőanyag drágulás

A beruházó-forgalmazó cégek szerint érezhető mozdulás szeptember elejétől-közepétől tapasztalható, amit néhány szakember a jövőre tervezett, új lakásokat érintő megszorításokkal magyaráz. Mint arról már beszámoltunk, parlamenti döntésre várnak azok a kormányzati javaslatok, miszerint a lakáshitel adókedvezményének csökkenése és egyéb korlátozásai mellett - a magánszemélyek és önkormányzatok kivételével - januártól új lakás értékesítésekor a most még nullakulcsos építési telkek után 25 százalék áfát is kell fizetni.

Ez utóbbi drasztikusan megemelheti az új lakások árát, az áfát ugyanis a legálisan, a törvényi előírások betartásával működő cégek közül sokan kénytelenek lesznek - legalábbis részben - a lakásárakba bekalkulálni - mondta a Napi Gazdaságnak Korda Péter, az OTP Ingatlan Rt. értékesítési igazgatója.

Különösen azokat a kisebb lakásépítő cégeket érinti majd ez, amelyeknél a felépült lakóépületek összértékében - az egyre borsosabb telekárak miatt vagy a nagyobb profit érdekében - 30 vagy akár 50 százalékos arányt tesz ki a telekhányad. Az OTP-s ingatlanok esetében ez az arány eddig is 20 százalék körül volt, s kalkulációjuk alapján az áfaterhelés életbelépése esetén is csak 5-6 százalékos lakásáremeléssel kell majd vásárlóiknak számolni - állítja az igazgató.

60 négyzetméternél 1,5 millió forint plusz

Hasonlóan vélekedik Gyetvai Attila, a Mester Nívó társtulajdonosa is, akinek cége közel tíz éve épít középkategóriás lakásokat a főváros néhány kerületében. Mint mondja: áraikat évente csak az inflációval növelik, és ha el is fogadja a parlament az említett telekáfa-javaslatot - bár az építési telekhányad az ő esetükben az ingatlan összértékében 25-28 százalékot képvisel -, a jövő év nyaráig biztos hogy nem emelik lakásaik négyzetméterárát.

Egyébként a szakemberek számításai szerint az áfa bevezetése mintegy 8-10 százalékkal növelné a lakásárakat, s ez egy átlagos, 60 négyzetméteres lakás esetében a jelenlegi árhoz képest mintegy 1,5 millió forintos emelést jelent. Ehhez jönne még az építőanyagok árnövekedésének hatása, idén ugyanis összességében 8-10 százalékkal drágultak az építőanyagok, mindez 16-18 százalékos árnövekedés okozhat az ingatlanpiacon, ami, figyelembe véve az egyéb, új lakáshoz kapcsolódó (például hitel-adókedvezmény) korlátozásokat, jelentősen visszavetheti az új lakások iránti keresletet és az építkezéseket.

Kevesebb beruházás

Ezt már csak azért is ajánlják a lakáspolitika képviselőinek figyelmébe a szakemberek, mert bár - főleg vidéken - töretlennek látszik a lakásberuházói kedv, a KSH-adatok szerint az év első felében valamelyest visszaesett a vállalkozói finanszírozásban épült lakások aránya. S bár beruházásaik nyomán az elmúlt évek alatt a fővárosban, valamint Nyíregyházától Sopronig számos lakóparki, társasházi fejlesztés valósult meg, az idei év első hat hónapjában a gazdasági társaságok csak 2200 új otthont hoztak tető alá, ami a tavalyinak csupán a 72 százalékát teszi ki.

Igaz, ezen idő alatt összességében is csökkenés tapasztalható: országosan 9200 lakás építése fejeződött be, ami, illetve a használatba vett új lakóingatlanok aránya 8 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában volt. Ezt pozitív irányba fordíthatja, hogy az első félévben közel 26 ezer új otthon felépítéséhez adtak ki engedélyt az építésügyi hatóságok, ami 15 százalékkal magasabb a tavalyi félévinél, kérdés azonban, hogy az év végéig tető alá kerül-e az ez évre prognosztizált 35 ezer új otthon.

A lakásépítés területenkénti alakulásában a legnagyobb arányú csökkenés a fővárost érintette, ahol a tavalyihoz viszonyítva számottevően visszaesett idén a használatba vett új lakóingatlanok száma.