Tönkremehet, akinek lakáshitele van

Rosszul járhat, aki használt lakást vett

Ha valaki tízmillió forintot vett fel néhány hónappal ezelőtt, hogy abból használt lakást vásároljon, arra számíthatott, hogy húszéves futamidővel számolva havonta és a hitelező banktól függően körülbelül hatvanöt-hetvenezer forintot kell fizetnie az első ötéves kamatperiódus idején (az egyéves kamatperiódus esetén a különbség legfeljebb egy-két ezer forint volt). Ha azonban megtörténnek azok a módosítások, amelyeket a kiszivárgott hírek szerint a kormány tervez, akkor a törlesztés havi összege az Index számításai szerint hamarosan akár nyolcvanezer forintra is emelkedhet.

A múlt héten olyan hírek kaptak szárnyra, hogy megszüntetni tervezik a lakáscélú hitelek törlesztő részletének szja-támogatását, és szigorítanák a kedvezményes hitelfelvételhez jutás lehetőségét is. Ahogyan akkor megírtuk, a tervek szerint csökkentenék a kedvezményes hitel felső határát, és annak, aki kedvezményes hitelért folyamodik, meg kellene válnia meglévő ingatlanjától.

Akkor még csak arról volt szó, hogy azok számíthatnak a változásra, akik még csak tervezik a hitel felvételét. Most viszont a már hitellel rendelkezők is készülhetnek a szigorításra. A Magyar Hírlap információi szerint a húsz évre vállalt állami garancia tíz évre csökken, és megszűnik a mai hatszázalékos kamatplafon. A támogatások állam által tervezett megvonása a használt lakást hitellel vásárlók teljes körére kiterjedne.

Tízezrekkel drágulhat a törlesztő részlet

A PM cáfol Hamarosan megszületik a lakástámogatási rendszer módosításának rendelet-tervezete - mondta Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője az MTI-nek hétfőn. A tervezett intézkedésekről kikérték a bankok véleményét is. A szóvivő leszögezte, szóba sem került, hogy visszamenőleg elvegyék vagy csökkentsék bárki kamattámogatását. A kormány arra tett ígéretet tett, hogy áttekinti: a kialakult gyakorlat összhangban van-e azzal a célkitűzéssel, hogy mindenki legalább egyszer kedvezményes hitellel javíthasson lakáshelyzetén, és növekedjen az új, korszerű lakások aránya.

A tervezet az intézkedések ahhoz vezethetnek, hogy a hitelek kamatszintje - az összességében csökkenő kamatok ellenére is - a szerződésben szereplő egy- vagy ötéves periódus leteltével megnő. Ma használt lakás vásárlására évi négy százalék körüli kamattal lehet hitelt felvenni, igaz, ehhez jön még másfél-két százaléknyi kezelési költség.

Összességében tehát a lakáshitelnek évi öt-hat százalékos költségei vannak, a tervezett változások után ez akár kilenc százalékra is emelkedhet (bár a változás mértékét az euró bevezetése még módosíthatja). A kamatszint két-két és fél százalékpontos emelkedése már havi ötven-ötvenötezer forintos törlesztő részlet esetén mintegy tízezer forintos emelkedést jelentene.

A lakáshitelek többségét 10-15 évre és ötéves kamatperiódussal vették fel, így az emberek többsége arra számíthat, hogy tartozásának kamatszintjét - és így a törlesztő részleteket - még kétszer fogják módosítani. A Magyar Hírlap úgy tudja, nemcsak a használt lakás vásárlói kerülhetnek nehéz helyzetbe: az új lakásra felvehető kiegészítő kamattámogatásos hitel állami visszafizetési garanciája is megszűnhet. A bankosok szerint ez növeli a kockázatot, így drágítja a hitelt.

A pénzügyminisztérium a lakástámogatás rendszerének módosításával kapcsolatos kérdésünkre már korábban is úgy tájékoztatott: az év folyamán áttekintik a lakástámogatás rendszerét, és megvizsgálják, hogy a kialakult gyakorlat mennyiben egyeztethető össze az eredeti célokkal. Máté Dániel a pénzügyi tárca szóvivője kérdésünkre akkor hozzátette, hogy az elmúlt hónapban nagyon sok találgatás kapott szárnyra a lakáshitelezés rendszerének módosításáról, ám az átvizsgálás tapasztalatairól és következményéről semmi konkrétumot nem közölt.

A per lesz a megoldás?

Ha a lakáshitelezés rendszerét módosítják, a kölcsönszerződéssel rendelkezők bíróság előtt próbálhatnak érvényt szerezni igazuknak. Kérdéses azonban, hogy ennek milyen eredménye lesz. Egyrészt ugyanis a szerződések a hitelek kamatait csak az adott kamatperiódusnak megfelelően (egy vagy öt évre) rögzítik. Másrészt pedig a magyar jogértelmezés sem egységes a lakáshitelek kamataival kapcsolatban.

Az Alkotmánybíróság 1991-ben még úgy foglalt állást, hogy a megengedhető a lakáshitelek kamatainak utólagos módosítása a szerződés megkötése óta bekövetkezett lényeges és előre nem látható változások - például az, hogy az infláció miatt az általános kamatszint harminc százalék közelébe emelkedett - a költségvetést aránytalanul megterhelte.

A taláros testület négy évvel később ismét foglalkozott a kérdéssel. Ekkor azonban már elutasította a hitelkamatok utólagos módosításának alkotmányosságát, mondván: a költségvetés rossz helyzete önmagában nem elégséges indok arra, hogy jogszabállyal változtassák meg több százezer szerződés feltételeit.