A kormány igazságosabbá tenné a lakástámogatást

Szerdai ülésén első olvasatban tárgyalt a kormány a lakástámogatási rendszer módosításának elveiről - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A kabinet álláspontja szerint a rendszert nem szigorítják, hanem igazságosabbá teszik a változtatásokkal. A kormányszóvivő ismételten leszögezte: visszamenőlegesen nem nyúlnak bele a rendszerbe, nem csökken az állami kamattámogatás futamideje és nem nő az ügyfelek kamatterhe.

Haladék a lakásvásárlóknak

Gál J. Zoltán szerint a jelenlegi struktúrában a bankok a lakáshitelezés legnagyobb nyertesei, és a kormány ezen szeretne változtatni. Ennek lehetséges módozatairől a kormányszóvivő nem közölt részleteket, csak annyit mondott: az infláció mérséklődése lehetővé teszi a bankoknak nyújtott kamattámogatás csökkentését.

Mivel a kormány várhatóan csak jövő héten dönt a rendszer módosításáról, szinte biztos, hogy a változások legkorábban július elsején lépnek hatályba. Ez azt jelenti, hogy a lakásvásárlást tervezők kaptak még másfél havi haladékot. Kormánykörökben ugyanis határozottan állították: nemcsak a már hitelszerződéssel rendelkezőket nem érintik a változások, hanem nem vonatkoznak azokra sem, akiknek a módosítások hatályba lépésének időpontjában már beadott kölcsönigényük volt.

Csökken a hitelplafon

A tervezett változásokról az elmúlt napokban számos hír látott napvilágot. Előreláthatólag csökken a támogatott hitelösszeg felső határa. Ma akár 30 millió forintnyi, használt lakás vásárlására is alkalmas támogatott hitelt lehet igényelni. A Világgazdaság értesülései szerint ez a hitelplafon várhatóan 15 millió forintra mérséklődik. Lapértesülések szerint nem változik a kamattámogatás húszéves futamideje, sőt Világgazdaság úgy tudja, hogy kikerül a szerződésekből az a passzus, miszerint azt öt év múlva felül lehet vizsgálni.

Korábban eltérő hírek láttak napvilágot a kormányzat kamattámogatással kapcsolatos terveiről is az elmúlt napokban. A kormány álláspontja szerint az infláció mérséklődése lehetővé teszi a bankoknak nyújtott kamattámogatás részleges elvonását, ez a lépés nem érinti a hitelfelvevőket, csak a bankok nyereségét csökkenti. Kérdéses azonban, hogy ez technikailag hogyan kivitelezhető úgy, hogy az állam nem sérti a pénzügyi szféra versenysemlegességét. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a használt lakás vásárlására felvehető hitel kamatánál nem szűnik meg a hatszázalékos plafon, a bankok viszont legalább négy százalékkal kisebb támogatást kapnak jelzálogleveleik után.

Mérséklődik az adójóváírás

A tervezett változások közé tartozik a lakáscélú hitelek után megfizetett törlesztés adótámogatásának csökkentése is. Jelenleg a törlesztés negyven százaléka, éves szinten legfeljebb 240 ezer forint írható le az adós személyi jövedelemadójából. Biztos, hogy ezen a kedvezményen szigorítanak, ám ezt egyelőre nem tudni, milyen mértékben. A Világgazdaság információi szerint az adókedvezmény a jövőben csak a kamat után járna, a tőketörlesztés után nem.

Várhatóan bekerül a támogatási rendszerbe egy olyan kitétel is, hogy egy időben az adós csak egy támogatott kölcsönnel rendelkezhet. Ez a Népszava egy korábbi információja szerint nemcsak az egymást követő lakásvételeket zárja ki, hanem a hitelek kombinációját is. Így megszűnne az a lehetőség, hogy építkezéshez vagy új lakás vásárlásához a kiemelt támogatású, 2-3 százalékos konstrukció mellé - amely keretében csak tízmillió forintnyi, új lakásra nem elegendő kölcsön vehető fel - egy úgynevezett forrásoldali, szintén támogatott, maximum hat százalékos kamatozású hitelt vegyenek fel.

Korábban arról is szó volt, hogy a lakással rendelkezők csak akkor kaphatnak támogatott hitelt, ha meglévő ingatlanukat a hitelfelvételt követő 180 napon belül eladják. Egyelőre nem tudni, ez a tervezett szigorítás kikerül-e a tervezettből a jövő heti kormányülés előtt. A módosítás jelentősen szűkítené az úgynevezett kiegészítő ingatlanfedezetes hitelfelvételek lehetőségét, holott a banki körökből származó információk szerint ez a konstrukció egyre keresettebb.