Három hónap múlva 9 százalék lehet a kamat

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által összeállított heti felzárkózó piaci elõrejelzések legfrissebb kiadása szerint az idei év kritikus a magyar jegybank inflációellenes küzdelmének hitelessége szempontjából. A ház - jóllehet felmerültek ilyen találgatások - nem számít arra, hogy az MNB módosítja a 3 százalékos középtávú inflációs célt. Ha azonban a jegybank jövõre e cél "közelébe akar kerülni", ahhoz a jelenleginél sokkal erõsebb, ideális esetben 240 körüli forintárfolyamra lenne szüksége, és ez a mostani állapot szerint csak jóval magasabb kamatszinttel érhetõ el, áll az elemzésben. A GS szerint az MNB azért vonakodik a kamatemeléstõl, mert "tétova jeleket" lát arra, hogy a belsõ fogyasztás lassulásának dezinflációs hatásai most már kezdenek megmutatkozni.

Az MNB azzal is érvel, hogy a fogyasztói inflációs kosár hatósági árszabályozáson kívüli szolgáltatási összetevõjének inflációja lassul, emellett a költségvetési politika az idén is szigorú lesz, a GDP-arányos hiány várhatóan 4 százalék alá süllyed a tavalyi 5,7 százalék körüli szintrõl. A gyenge forint azonban mindezeket az érveket aláássa, és egy jelentõsebb árfolyamgyengülés szinte bizonyosan növelné az inflációs várakozásokat és a tényleges inflációt is, valamint a növekedési problémákat is fokozná, mivel megszorítaná a devizaalapú hitelekkel eladósodott háztartások pénzforgalmát, áll a Goldman Sachs pénteki londoni elõrejelzésben. A cég szerint az MNB valószínûleg 0,15 százalékos átszûrõdési rátát használ, vagyis úgy számol, hogy 1 százalékos forintgyengülés 0,15 százalékponttal emeli az inflációt.

Három az igazság

Mindezek alapján, ez idõ szerint az a legvalószínûbb forgatókönyv, hogy az MNB-nek a következõ három kamatdöntõ ülésen összesen 1,50 százalékponttal - egyenként fél-fél százalékpontos emelésekkel - 9 százalékra kell emelnie alapkamatát. Az sem kizárt, hogy a bank, hitelességjavító céllal, a március végi következõ ülésen fél százalékpontnál nagyobb kezdeti emelésre szánja el magát, áll a londoni befektetési ház prognózisában. A GS ezzel az elõrejelzéssel módosította tizenkét havi távlatra szóló magyarországi kamatpálya-jóslatát, amely eddig fél százalékpontos emelésrõl és az így kialakuló 8 százalékos kamatszint tartásáról szólt. A ház elismeri, hogy most felvázolt kamatpálya-prognózisa fél százalékponttal magasabb kamatot vázol a piac által jelenleg árazottnál.

A Goldman Sachs ugyanakkor változatlanul hagyta 3, 6 és 12 havi távlatú forintárfolyam-elõrejelzését, 260, 250, illetve 245 forinton, éppen azért, mert szerinte az MNB-nek (a várt agresszív szigorítással) sikerül majd erõsítenie a forintot, és ehhez a javuló folyómérleg-folyamatok is "jó alapot nyújtanak". Az elemzés szerint a magyarországi - csakúgy, mint a térségi - inflációs kockázatok egyértelmûen erõsödtek az utóbbi hónapokban. Ezt fõleg globális tényezõk okozzák: a gabonaárak csak 2008 eleje óta hozzávetõleg 25 százalékkal, az olajárak 7 százalékkal nõttek. Magyarországon azonban ezt a hatást erõsíti a gyenge forint, és az a tény, hogy az inflációs várakozásokat nagy valószínûséggel kevésbé lehet lerögzíteni, mint más térségbeli gazdaságokban. Az inflációs elõrejelzéseket tendenciaszerûen emelgetik negyedévente negyed százalékpontokkal, ami szintén nem segíti a hitelességet, akkor sem, ha a jelenség manapság globális szinten sem szokatlan, áll az elemzésben. A GS londoni elemzõi szerint a forint árfolyamsávjának felszámolása hosszú távon növelte az inflációellenes fellépés hitelességét, az inflációs cél és a sáv közötti potenciális ütközés kiküszöbölésével. A globális piaci hangulat romlása miatt azonban a sáveltörlés kedvezõ hatásai "nagyon rövid életûek voltak".

Õk se tudják igazából

A Cityben mindazonáltal továbbra sincs egyetértés a magyarországi jegybanki kamatpályának még a várható irányáról sem. A Goldman Sachs prognózisával gyökeresen ellentétes például a Merrill Lynch elõrejelzése, amely szerint az MNB következõ lépése kamatcsökkentés lesz, amint a piac stabilizálódik és a dezinfláció folytatódik; ennek legvalószínûbb idõpontját a ház a harmadik negyedévre teszi. A Merrill Lynch - legutóbbi térségi elemzése alapján - továbbra is azzal számol, hogy 2008 végére 6,75 százalékra süllyed a magyar jegybanki alapkamat. A cég szerint ugyanis a sáveltörléssel kombinált kamattartás azt jelezte, hogy az MNB figyelme az átmenetinek tekintett, egyszeri sokkoktól felhajtott inflációs kockázatról áttolódott a tartósabbnak mutatkozó és szélesebb alapú növekedési kockázatokra.

A szigorítást váró nagy londoni házak között van ugyanakkor például a Citigroup, amelynek elemzõi szerint a kamatemelést a sáveltörlés után is változatlanul "erõs érvek" indokolják. A ház a forintsáv felszámolása után adott kommentárjában közölte: a következõ néhány monetáris tanácsi ülésen egyenként negyed százalékpontos emeléseket vár. A Dresdner Kleinwort londoni elemzõi is szigorítást várnak. Szerintük a fölfelé módosított idei és jövõ évi átlagos inflációs jóslat "erõteljes jelzés" volt arra, hogy a Monetáris Tanács emelni fogja a kamatot. A ház szerint a közeljövõben fél százalékpontos kamatemelés várható, de a globális környezet bizonytalanságai miatt megvan a lehetõsége ennél nagyobb szigorításnak is.