További Magyar cikkek
Perrel fenyegette meg Magyarországot az EU pénzügyi biztosa, amennyiben "a hatályos illetve a készülő magyar jogszabályok akadályozzák a Mol iránt érdeklődő uniós cégeket". Charlie McCreevy levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben a privatizációs törvény módosítására hívott fel.
A készülő törvénnyel a biztos egyértelműen a lex Molra utalt, ezzel kapcsolatban Brüsszel konkrét lépéseket, pert csak annak hatályba lépése esetén foganatosíthat. A tervek szerint a parlament hétfőn fogadja el a jogszabályt.
Brüsszel ugyanakkor már most is perelhet, és a levél szerint ezzel is fenyeget, az úgynevezett B részvények miatt. Ezek a tulajdonjogot nem megtestesítő speciális részvények egyes már privatizált vállalatokban biztosítanak különleges jogosítványokat az államnak. Magyarországon az idén áprilisban lépett életbe az a törvény, amely törölte az úgynevezett aranyrészvényt, illetve az ahhoz kapcsolódó speciális jogokat. A még az 1995-ös privatizációs törvénnyel létrehozott aranyrészvényeket az EU korábban is támadta, a 2004-es csatalkozás után több ország, köztük Magyarország ellen is vizsgálatot indított emiatt.
A hazai megoldás az aranyrészvények helyébe lépő, ahhoz képest lecsupaszított jogosítványokat biztosító úgynevezett B részvény lett. A magyar állam a Molban is bír ilyennel, itt a 10 százalékos szavazati korlát eltörlésének vétójoga kapcsolódik hozzá. Azaz, a közgyűlés az állam jóváhagyása nélkül nem dönthet az alapszabály olyan módosításáról, amely megszüntetné a jelenlegi helyzetet, melyben egy részvényes – függetlenül tulajdoni arányától – maximum 10 százaléknyi szavazattal bírhat.
Az OMV többek között éppen ezen korlátozás miatt van csapdában: hiába szerez többséget a Molban, az irányítást nem tudja átvenni, jelenlegi 20,2 százalékos részvénycsomagja is csak tíz százalékot ér a szavazásnál.
Ugyanakkor fontos aláhúzni: az EU nem önmagában a szavazatkorlátozás intézményét kifogásolja, ezzel számos országban számos cég is él. A magyar szabályozásban kifejezetten az állami B részvény, adott esetben a szavazatkorlátozás ügyében biztosított vétójog az, ami Brüsszel szerint szembe megy az uniós joggal.
Kérdés persze az is, hogy a jelenlegi formájában több szakértő által is kifogásolt lex Molra mit mondana hétfői elfogadása után az EU. A törvényt előkészítő igazságügyi tárca szerint nincs benne olyan pont, amely ütközne az uniós joggal, szakértők szerint viszont összességében a törvénymódosítás alkalmas az uniós alapelv, a tőke szabad áramlásának korlátozására.
A korlát maradhat
Az OMV harmadik félrevezető állítása lepleződött le – értékelte az Indexnek a brüsszeli bejelentést Ferencz I. Szabolcs. A Mol kommunikációs igazgatója – utalva arra, hogy az OMV megtévesztő kampányt folytatott, illetve a PSZÁF határozata szerint a múlt heti szándéknyilatkozatában is félrevezető volt – hangsúlyozta: megdőlt az osztrák cég azon állítása is, miszerint önmagában a szavazatkorlátozás intézménye ütközne az uniós joggal. Miközben az állami B részvénnyel kapcsolatban valóban van kifogása Brüsszelnek, Charlie McCreevy azt is bejelentette: az Európai Bizottság nem fogja vizsgálni a vállalatokban alkalmazott szavazati küszöböt.
A biztos, akinek nyilatkozatát a Financial Times is idézte, egy uniós vizsgálatra hivatkozott, mely eredménye alapján a Bizottság nem szándékozik keresztülvinni az egy részvény egy szavazat elvet, mivel a szavazati küszöbök alkalmazása nem befolyásolja negatívan a vállalatok pénzügyi teljesítményét. Egy májusban nyilvánosságra került felmérés szerint a vizsgált 464 nyilvános társaság 44 százaléka alkalmaz valamiféle küszöböt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
