Litvánia elutasítása valójában Magyarországnak szól

Szerdán megjelent londoni feltörekvő piaci elemzések úgy vélik, a litván euróövezeti csatlakozást nem javasló döntéssel az EU-bizottság és a valutauniós jegybank (EKB) "világosan megüzente" a közép-európai tagjelölt EU-országoknak, hogy nem számíthatnak a maastrichti feltételrendszer elnéző alkalmazására.

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege által szerdán kiadott elemzés szerint ennek az üzenetnek az elsődleges címzettje Szlovákia, megvan ugyanis annak a kockázata, hogy ez az ország nem tudja a 2009-re tervezett euróövezeti csatlakozáshoz időben leszorítani a megfelelő szintre jelenleg évi 4,5 százalékos inflációját.

A cég várakozása szerint a szlovák jegybank valószínűleg megpróbálja drágítani a koronát, és még ebben a hónapban fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, amelyet még legalább egy hasonló mértékű emelés követ a későbbiekben, és a (szigorítási) kockázatok még ehhez az előrejelzéshez képest is "felfelé mutatnak".

Nekünk már rég mindegy?

A Goldman Sachs szerdai londoni elemzése szerint a döntéshozók Lengyelországban és Magyarországon is "túl derűlátók" a két ország eurócsatlakozási folyamatának tervezésében. A ház szerint akkor sem várható Magyarország 2010-es felvétele az euróövezetbe, ha sikerülne 2008-ig a 3 százalékos maastrichti felső tűréshatár alá csökkenteni az államháztartási hiányt - amit egyébként a GS elemzői szintén nem tartanak valószínűnek. Ezt a véleményét a cég már korábbi elemzéseiben is hangoztatta, azzal az érvvel, hogy ha sikerülne is a jelenlegi szintről 2008-ig 3 százalékra mérsékelni a deficitet, azt szerinte az EKB túl gyors hiánycsökkentésnek tartaná ahhoz, hogy fenntarthatónak fogadja el.

A szerdai elemzésben a Goldman Sachs azt írta: a maastrichti feltételrendszer szigorú alkalmazása az EU-bizottság és az EKB részéről arra is utal, hogy a tagjelölteknek - Magyarország és Lengyelország reményeivel ellentétben - nem fogják megengedni a nyugdíjreform-költségek levonását a hiányadatokból.

A Litvániával kapcsolatos döntés megerősíti a ház azon véleményét, hogy Magyarország legkorábban 2014-ben vezetheti be az eurót, és akkor is csak abban az esetben, ha a költségvetési kiigazítás a jelen parlamenti ciklusban megkezdődik, áll a Goldman Sachs kommentárjában.

Betű szerint kell betartani a szabályokat

Előző nap, a Litvániával kapcsolatos elutasító javaslat után más londoni elemzők is úgy vélekedtek, hogy az EU és az EKB ezzel a többi tagjelöltnek üzent. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke szerint az EU a döntéssel azt üzeni az euróövezeti tagjelölteknek, hogy "tanultunk a hibákból, abból, hogy rugalmasan értelmeztük a szabályokat például Görögország, Portugália és Spanyolország esetében ... ezután az előírásokat betű szerint alkalmazzuk".

A Crédit Suisse vezető elemzője szerint ez az első konkrét példa arra, hogy az EU-bizottság és az EKB "nagyon keményen" érvényesíti a szabályokat, és ez megerősíti azokat a véleményeket, hogy az olyan tagjelöltek, mint Magyarország, "messze-messze járnak" az euróövezeti csatlakozástól.

Gillian Edgeworth, a Deutsche Bank londoni irodájának európai feltörekvő piacokért felelős közgazdásza szerint Litvánia elutasítása a többi tagjelölt országnak szánt "nagyon világos jelzés arra", hogy a csatlakozási kritériumok értelmezésében nem várható rugalmasság.

Csak Csehország lesz jó 2010-ben?

A Goldman Sachs szerint Lengyelország költségvetési kiinduló helyzete jobb, viszont a következő években "nem várható túl sok konvergencia", és az EU-bizottságot valószínűleg strukturális kérdések is aggasztják. Az elemzés szerint 2009 előtt nem várható Lengyelország ERM-II.-tagsága, 2012 előtt pedig euróövezeti csatlakozása.

A térségben jelenleg Csehország a legfelkészültebb az eurócsatlakozásra, és ha a választások után is meglesz erre a politikai akarat, a 2010-es cseh belépés "sima ügy" lehet, áll a Goldman Sachs szerdai londoni elemzésében.