Még nem is építik, de már forgalmas az alagutas M6-os

Alapos változáson megy át a következő hónapokban a tolnai, baranyai mediterrán vidék, sőt már most nem lehet ráismerni a szőlőültetvényekkel, gyümölcsösökkel, szántóföldekkel csíkozott dimbes-dombos vidékre Szekszárd, Bátaszék és Bóly térségében. A legjellegzetesebb jelenet mostanság a maga után sűrű porfelhőt húzó billencs, teherautó, vagy egyéb munkagép - ugyanis megkezdődtek és már javában tartanak az M6-os déli szakaszának előkészítő munkái.

Ez annyit jelent, hogy a nagy útépítés elkezdése előtt kis útépítés zajlik, a meglévő, meglehetősen rossz állapotú utakat kiszélesítik, a földutakat kőzúzalékkal borítják. Minderre azért van szükség, mert a dombok közt nyílegyenesen vezető autópálya nyomvonalán az építési helyszíneket valahogy csak meg kell közelíteni, és erre a meglévő termelőszövetkezeti utacskák, erdei ösvények és egyéb vadcsapások nem alkalmasak.

A szelíd déli dombok közt tehát nagy a készülődés, mint a rajzfilmekben, gurulnak lejtőről le, emelkedőre fel az egymást érő teherautók, kicsit messziről szemlélve olyan, mint egy félkész terepasztal, sok játékautóval.

A nyüzsgés általánosnak mondható, hiszen az M6-os Szekszárd és Bóly, valamint az M60-as Bóly és Pécs közötti szakaszának építését egyszerre több helyen kezdik el a kivitelezők. Az északi szakaszt – a majdani sztráda 173-as kilométeréig – az alagutak kivételével a francia érdekeltségű Colas Hungária Kft. építi, de az utakat az alagutakban is ők készítik. A 173-as kilométertől délre a sztrádaépítésre és üzemeltetésre kiírt koncessziót 266 milliárd forintos jelenértékű ajánlattal megnyerő konzorcium vezetője az osztrák Strabag magyar cége, a Magyar Aszfalt a kivitelező, az alagutakat a Strabag Tunnel AG alakítja ki, a hídépítésben a Közgép is közreműködik.

Hegyekből a dombokra

Pontosabban fogja kialakítani – az építkezés ugyanis hivatalosan még nem kezdődött meg, az elindítását április elejére jósolják, most még csak annak előkészületei folynak. Erről a Bátaszék keleti határában, egy dombtetőn épülő konténervárosban, a Strabag Tunnel ideiglenes telephelyén beszél Markus Morianz építésvezető. Ő már tapasztalt alagútfúró, korábban Montenegróban dolgozott, Bátaszékre a Strabag Tunnel szakmai stábjával Horvátországból érkezett, ahol az egyik Szlovéniába vezető sztráda alagútjait építették. Beszélünk Montenegróról, hogy az tényleg hegyvidéki ország, szívesen belemennénk, hogy mit szólt, amikor meglátta a mi kis dombjainkat, de sajnos indulnunk kell a terepre, ahová ő már nem jön velünk.

Amíg neki már nem újdonság, hogy egy aszfaltcsík eltűnik egy domb vagy hegy egyik oldalában, és a másik bukkanjon fel, addig nekünk, magyaroknak még az. Legalábbis ezt tapasztalja, mert, mint mondja, néha már-már az érdemi munkavégzést teszik lehetetlenné az építkezésturisták, akik jönnek megnézni az első magyar sztrádaalagutakat, vagyis azt, ami eddig látszik belőlük.

Pedig igazán sok minden nem látszik, csak néhány domboldalban a külső szemlélőnek már készre betonozottnak tűnő homlokfal a kettős alagút leendő bejárataival. De tény, hogy a táj változása érdekes, és a jelenlegi állapotokból már kis fantáziával könnyen el lehet képzelni, milyen is lesz majd a dombokba fúródó, az alagutak között, kis völgyhidakon vezető autópálya látványa.

Nem épít, csak előkészít

Az M6/M60 koncessziós szerződését tavaly november 21-én írták alá, a kivitelezők már az év végén megkezdték a felvonulást az építési területre. Jelenleg a négy alagút építésének előkészítése, a hidak próbacölöpözése, a beszállító útvonalak és a telephelyek kialakítása zajlik – mondta kérdésünkre Rakita András, a generálkivitelező MCG konzorcium illetékese.

Az alagutakat, amik a legjobban érdekelnek mindenkit, így persze, hogy minket is, bányászati módszerrel alakítják majd ki. Az úton négy úgynevezett ikercsöves alagút épül, a leghosszabb a legészakibb lesz a maga több mint 1300 méterével, emellett egy 865 és két nagyjából négyszáz méteres hengert vájnak a dombokba.

A két rövidebb alagutat egy-, a két hosszabbat két irányból fejtik majd ki, az elsőként elkészülő alagútszelvényből várhatóan május-júniusra termelik ki a földet. A két irányból bányászott hosszabb alagutak kapcsán megjegyezzük, hogy azok remélhetőleg találkoznak középen; felidézve a Nyugati (akkor Marx) téri legendás felüljáró-építést.

Négyszer két alagút, nyolc völgyhíd

A sztrádaépítés többek között még azért nem kezdődhetett meg, mert arra várnak, hogy megkapják a kivitelezéshez szükséges jóváhagyott terveket. Bár az építkezés ünnepélyes kezdete áprilisban lesz, az MCG a lehető legkorábban szeretné elkezdeni az alagutak kialakítását. Rakita András szerint az alagutak legkésőbb az építés kezdetétől számított huszadik hónapra – gyors fejszámolás: ha márciusban kezdenek, jövő novemberre – készülnek el teljesen, akkorra már az útburkolatot is elkészítik bennük.

Az alagutak mellett is gazdag lesz műtárgyakban az út: a Szekszárd és Pécs közötti nagyjából nyolcvan kilométeren összesen 88 hídnak számító műtárgy van, ebből nyolc minősül völgyhídnak, ezek hossza 300 és 800 méter között változik. Az első hidak leendő helyén megkezdődött az úgynevezett próbacölöpözés, mostanra Palotabozsoknál és a leendő bátaszéki csomópont közelében már el is készítették a teszteléshez szükséges betoncölöpöket a földbe.

Száraz tények, száraz idő

Ez lényegében egy statikai terhelésvizsgálat, azt nézik meg, hogy a cölöpök, amin majd a hidak állnak elbírják-e azt a terhelést, ami a tervekben szerepel – magyarázza Piry Tamás, a Colas projektvezetője, míg kolléganője egy vaskos tervdokumentáció segítségével próbálja velünk érzékeltetni a műszaki finomságokat. "Ez még itt egy szárazabb leírás, ez is" – lapozza át az oldalakat, míg végül newtonméterekkel és bonyolult képletekkel tarkított lapokat látva úgy döntünk, hogy elég nekünk az elvet érteni: letesztelik, elbírják-e a cölöpök a hidat, ha nem – ilyen egyébként nem nagyon szokott előfordulni –, akkor más betonból másik cölöpöt készítenek vagy más technológiát alkalmaznak, míg ha igen, akkor készülhetnek a végleges kiviteli tervek, és kezdődhet a tényleges hídépítés; ha minden jól megy, még az idei első félévben.

Eddig egyébként minden jól megy – legalábbis ami az időjárást illeti. Az útépítéseken általában a földmunkákkal van a legtöbb baj: a töltések és bevágások építését a túl hideg és a túl nedves időjárás egyaránt akadályozhatja, most azonban egyikkel sincs gond. Így a leendő leghosszabb alagút közelében már dolgozik néhány munkagép, a mélyen fekvő, gyakran belvizes talajt töltik fel. A bevágásokból 7,5 millió köbméter földet kell kitermelni, és nagyjából ugyanennyi töltést kell építeni – a két különböző típusú földmunka azonban térben olyan távol van egymástól, hogy nem a bevágásoknál kitermelt földet hozzák a töltésekbe, mondja Piry Tamás.

És ha már a számoknál tartunk: a főpályákra másfél millió négyzetméter aszfaltburkolat fog kerülni. A Colas még épülő bátaszéki telepén – ahová a betonkeverőket és az aszfaltkészítőket telepítik – akár napi 2500 tonna aszfalt is elkészülhet, ami – függően attól, hogy a kötő- vagy a kopórétegbe kerül – egy félpályán 800-1100 méter leaszfaltozására elegendő.

Választási sztráda

Az M6/M60 Szekszárd-Bóly-Pécs szakaszán a nyolc csőben haladó négy alagút és a 88 híd mellett öt pihenőhelyet és két mérnökségi telepet is kialakítanak. Rakita András azt mondja, a munka ütemezés szerint ez év végére készen kell lennie a földmunkának a megfelelő konszolidációs idő érdekében (ez azt az időt jelenti, amíg a föld a szinte végleges állapotba tömörödik). A konszolidációs időszak végén kezdődhet a hidak és az útpálya végleges építése. Piry Tamás szerint ez év végére negyven-ötven százalékos készültségig juthatnak a kivitelezéssel, míg a műtárgyaknak 15-20 százaléka teljesen elkészülhet.

A teljes beruházásnak 2010. március 31-re kell befejeződnie, ekkorra autópályának kell összekötni Budapestet Péccsel – hiszen két év múlva a baranyai megyeszékhely lesz Európa kulturális fővárosa. És azért azt se felejtsük el, hogy lesz akkor egy választás is.