További Magyar cikkek
A Malévot Borisz Abramovics nem viheti az Airunionba, mert ezt nem teszik lehetővé a magyar törvények és a kötelezettségek, amelyeket az Abramovics fivérek a magyar társaság 49 százalékának megvásárlásakor vállaltak - mondta el az Airunionnál egy neve mellőzését kérő forrás az RBK Daily című moszkvai gazdasági napilapnak. Az újság csütörtöki számában "A magyarokat a szövetségbe csalogatják" című írásban emlékeztetett arra, hogy a lehetőséget Szergej Csemezov, a Rostechnologii állami korporáció vezetője vetette fel szerdán, amikor bejelentette, hogy az Airunion állami kézben lévő részvénypakettjeit átadták a korporációnak Dmitrij Medvegyev elnök hétfőn aláírt elnöki utasításával.
Csemezov a Malévot azzal kapcsolatban említette, hogy maga a korporáció is további légitársaságokat kíván bevinni, és a magánrészvényesek is bevihetnek még más vagyontárgyakat, vagyis a későbbiekben elvben meghatározó többségre is szert tehetnek. A lap szerint a Malév bevitelének lehetőségéről az Airunionnál szerdán, Csemezovtól hallottak először. A szövetség hivatalosan nem kívánta kommentálni a Csemezov által mondottakat.
Oleg Pantyelejev, az Aviaport ügynökség elemző szolgálatának vezetője kérdésre kifejtette: további légitársaságok bevitele változtathat ugyan a tulajdonosi arányokon akár odáig terjedően is, hogy meghatározó többséghez jutnak a magánrészvényesek, de a GTK Rossia bevitele, amelyet Csemezov szintén említett, éppenséggel az állami részt növeli meg jelentős mértékben. Pantyelejev arra is figyelmeztetett, hogy a Malév nemzeti légitársaság bevitelét egy gyakorlatilag állami ellenőrzés alatt álló orosz társaság alaptőkéjébe rosszul fogadná az Európai Unió, ezért egy ilyen ügylet célszerű volta igencsak kétséges.
Állam államnak farkasa
A Gazeta című újság Juszt is az Aeroflotnak című cikkében azt elemezte, hogy gyakorlatilag értelmetlen konkurenciát teremteni a túlnyomórészt állami tulajdonban lévő Aeroflotnak egy másik állami társasággal. A cikk idézte Alekszadr Lebegyevet, az Aeroflot részvényesét (30 százalék), aki felvetette, hogy az AiRUnionhoz kerülhetne például az olasz Alitalia, amely megvásárlásának lehetőségét az Aeroflot pusztán azért tanulmányozta, mert Silvio Berlusconi olasz kormányfő erre kérte Vlagyimir Putyin akkori elnököt, de előrelépés nem történt. Vlagyimir Anohin, a Geopolitikai Tudományok Akadémiájának alelnöke kifejtette: az Alitalia számára ez nem lenne rossz megoldás, de kétséges, hogy meg tudja-e vásárolni az olasz társaságot az Airunion, amelynek struktúrája eléggé áttekinthetetlen.
A lap szerint a szakértők és a piaci szereplők nem értik azt a bejelentést, hogy az AiRUnionnal konkurenciát akarnak teremteni az állami Aeroflotnak. "A versengésnek itt semmi helye, mi értelme van annak, ha két állami társaság konkurál egymással? Érthetőbb lenne, ha a Ristechnologii valamit tenne az Aeroflot erősítéséért, hogy a társaság a nyugati konkurensekkel szemben megállja a helyét" - mondta Anohin. Úgy vélte, az Airuniont nem állami, hanem személyes érdekeket követve hozzák létre a csinovnyikok. "Ha az állami korporáció létrehozza a légitársaságot, ezzel egy darab kenyeret vesz el az Aeroflottól, amely szintén lényegében állami társaság, vagyis nem az állam, hanem egy csoport személyes érdekeiről van szó, amely csoport szeretne pénzt keresni a légi közlekedés területén" - mondta az elemző.
Lebegyev viszont beismerte: félelmet kelt benne egy olyan vetélytárs, mint az AiRUnion. Úgy vélte, hogy a Rostechnologii jobban tenné, ha nem vetélytársat kreálna az Aeroflotnak, hanem egyesülne vele részvénykibocsátás útján. Semmi értelme nincs ugyanis annak, hogy az Aeroflottal konkuráljon, amikor az világviszonylatban kis társaságnak tekinthető, s aki vele versenyez, az attól még nem lesz a Lufthansa, az Air France, vagy a KLM konkurense - mondta Lebegyev.