A kisebb hiány is nagy

Különösebb meglepetést nem okozott a költségvetés márciusi alakulásáról szóló pénzügyminisztériumi gyorstájékoztató. Mi már régóta derűlátóak vagyunk, ám a szaktárca felettébb borúlátó már nagyon régóta, de valahogyan a tényszámok nem adnak okot a tárca pesszimizmusára és az elmúlt már lassan három évben szinte mindig jobbak lettek a tényszámok a minisztérium prognózisánál. Mit ad isten, ez történt most is, a múlt hónapban csaknem 20 milliárd forinttal lett kisebb a hiány a PM által előrejelzettnél.

Nem hagyhatjuk ki: mi már másfél hónappal ezelőtt megmondtuk, hogy a tárca eredeti, 383 milliárdos, gyakorlatilag minden idők legmagasabb havi deficitjét prognosztizáló becslése a valóságtól elrugaszkodott. Úgy három héttel ezelőtt aztán már a József nádor téren is így gondolhatták, levitték 345 milliárdra a várt hiányszámot. De ahogyan az lenni szokott, a végleges adat még kisebb lett, 326 milliárdos deficit jött létre márciusban a büdzsében.

Ez persze azért még így is magas szám, nominálisan biztosan. Ennek oka például, hogy márciusban fizették ki a 13. havi nyugdíj első felét (95-100 milliárd körüli tétel volt), az agrártámogatásokat is utalták, míg az áfánál csak a havi bevallók fizettek be, ám a havi bevallókon kívül a negyedéveseknek és az éveseknek is utaltak vissza áfát.

Picit kibontva a havi egyenlegszámot: a központi költségvetési alrendszerben 287 milliárddal költöttek többet a bevételeknél, az elkülönített állami pénzalapoknál viszont 4 milliárddal több folyt be a kiadásoknál. A tb-alapok 43 milliárdos deficitje annak fényében szép, hogy a 13. havi nyugdíj kétheti részét - mint említettük -, 95-100 milliárd forintot a múlt hónapban fizették ki.

A büdzsé ilyetén alakulása mögötti okok és az áprilisra vonatkozó előrejelzés megismerésére a jövő hétig várni kell.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!