Magyarok építik a román csodát

Nincs még hajnali hat óra, amikor találkozunk K.-val; fázósan ásítozzuk tele párával a kisbuszt, amin hamarosan Romániába indul hét magyar melós. Egy építkezésre mennek, Nagyvárad határába, mint minden hajnalban, mondja K., aki a kisvárosban őt ismerők miatt nem járul hozzá a nevének közléséhez, "tudja, itt mindenki ismer mindenkit, és sok az irigy ember".

Előttünk vannak

A román határ közelében, egy észak-békési kisvárosban élő férfi román ismerőseivel idén tavasszal hozott létre közös román-magyar építőipari céget, romániai székhellyel, magyarországi telephellyel. "Azóta folyamatosan van munkánk, általában lakóházakon, de néha irodaházakon is dolgozunk" – mondja a cégvezető.

Nemcsak az építkezéseken dolgoznak azonban magyarok, hanem a gazdaság más területein is. Battonyán és a kelet-csongrádi térségben betanított munkásokat keresnek, egy korábban Sarkad közelében lakó fiatalemberről azt hallottuk, egy útépítő cégnél dolgozik, és forintban nettó 200 ezer körül keres. Mondják, hogy korábban a nagyváradi Medgyessy-Modura-féle pláza, most pedig a kolozsvári Demján-pláza építésén is több száz magyar munkást alkalmaztak.

Áttelepül, hazaköltözik

Gyulán és Battonyán is hallottunk olyan, korábban Erdélyből áttelepült fiatalokról, akik az elmúlt hónapokban visszamentek, és magyarokat is foglalkoztató – vagy arra készülő – nemzetközi cégeknél kamatoztatják, hogy magyarul és románul is jól beszélnek (mint írtuk, az aradi Leoninál a magyarországi dolgozók magyarul tudó műszakvezetők irányításával dolgoznak majd).

Sőt, olyan budapesti születésű, diplomás fiatalról is írt olvasónk, aki erdélyi származású párjával települt át Erdélybe, és "saját bevallása szerint egységre lebontva jobban kijön az ottani fizetéséből, mint korábban az itthoniból". Ő korábban egy ismerősének azt írta, olyan jól érzi ott magát, hogy nem akar visszaköltözni, sőt mar elkezdte a letelepedési procedúrát.

Előttünk vannak

K.-ék ennyire nem elszántak, ők naponta ingáznak Békés megye és Nagyvárad között. A dolgozókat Magyarországról viszik át, reggel indulnak, este jönnek vissza. Pontosabban inkább hajnali ez az indulás, Románia ugyanis a kijevi időzónába esik, így ők egy órával előrébb járnak.

És nemcsak egy órával, mondja K., hanem évekkel is – legalábbis ami a magyar határ közelében lévő romániai városok és a román határ közelében lévő magyarországi települések fejlettségét, de inkább fejlődését jellemzi. "Ott minden pezseg, minden épül, mindenki építkezik, az európai uniós támogatásokat rendesen és jól költik el" – mondja K., miért láttak fantáziát abban, hogy naponta 6-8 munkással útra keljenek.

Utazás betonkeverővel

Sőt lehet, hogy hamarosan hosszabb utat is vállalnak, most ugyanis egy aradi munkát szeretnének elnyerni. Az ipari park közelében, a várost elkerülő útnál önálló, új városrészt, több ezer lakást épít egy beruházó; állítólag a felét már a tervezőasztalon eladták, "jó lenne megcsípni ott egy munkát" – tervezget az itthon korábban állás nélkül lévő melósoknak munkát adó férfi.

K.-ék nagyjából három hónapja járnak át rendszeresen Romániába, különféle építőipari szakmunkákat végeznek, most burkolnak. Az anyagot a megbízójuk adja, nekik csak az eszközöket kell vinniük; kőművesmunkák esetén előfordul, hogy az utánfutójukon talicskák és betonkeverők is vannak.

Nem piszkálják őket

"A hatóságok időnként ellenőriznek minket, de nincs olyan szőrszálhasogatás, mint nálunk. Arra viszont oda kellett figyelnünk, hogy minden szabályzatot, előírást román és magyar nyelven is elkészítsünk, a munkavédelmi tájékoztató is kétnyelvű" – mondja K. Hallott arról, hogy vannak, akik feketemunkát végeznek, de szerinte ezt nem lehet tartósan csinálni, "lehetnek, akik néhány tízezer foritnnyi lejért melóznak magánépítkezéseken, és közben itthon felveszik a segélyt, de szerintem ez nem tömeges, inkább csak személyes kapcsolatokkal jöhet össze".

A Romániában dolgozó férfi magyarellenes hangulatot sem érez, "nincsenek olyan támadások, hogy elvesszük a munkát a románok elől" – mondja a férfi. Ez érthető is, hiszen nincs ki elől elvenni a munkát. Az országból a kilencvenes években a munkaügyi szakértők számításai szerint nagyjából kétmillió szakmunkás vándorolt ki, többségük Spanyol- és Olaszországba, de a legtöbb nyugat-európai országba eljutott a jól képzett és nyelveket a magyarnál például jobban beszélő román szakmunkás.

Jobb ott adózni

A megbízójuk az elvégzett munkát fizeti a vállalkozási szerződés alapján, most éppen négyzetméterre dolgoznak. K.-ék a munkásaikat, akik többsége itthon állástalan volt, szabályos munkaszerződéssel alkalmazzák. A dolgozók nettó százezer forint körüli összeget gond nélkül megkereshetnek, de hajtósabb hónapokban a 120-130 ezer is összejöhet.

Szabályosan, de a román szabályok szerint. "Azért hoztunk létre román-magyar vállalatot, mert a romániai adózási feltételek sokkal kedvezőbbek, a jövedelemadó a dolgozóknak is, a cégnek is csak 16 százalékos" – mondja a cégvezető. Bár nem mondja, de tudjuk azt is, hogy az osztalékadó a magyarországi 35-tel szemben csak 10 százalékos.

A forinttal nem foglalkoznak

Ráadásul nemcsak adózni jobb Romániában: bár a cégbejegyzés hetekig elhúzódhat, egy kft. már 200 lejes, tehát nagyjából 15 ezer forintos alaptőkével is létrehozható. A megbízójuk lejben vagy euróban is fizet, ahogy kérik – a "forinttal nem foglalkoznak" –, de ők általában lejben kérik, "jobb ez így".

Naná, hogy jobb. A román pénz, bár az elmúlt hetekben kicsit gyengült az árfolyama, tavaly óta a 4 lej/eurós árfolyamról 3,2 lej/euróra erősödött. Erről már Major Zoltán, az OEP korábbi főigazgatója beszél, aki tavaly nyár óta egy olasz pénzintézet romániai lakossági bankját vezeti. Ő Bukarestben él, és a román gazdaságról szerzett ismeretei megerősítik azt, amit K.-ék hatszáz kilométerrel nyugatabbra tapasztalnak.

Az adócsökkentéssel kezdődött

Ami itt van, az hihetetlen pezsgés, Bukarestben egymást érik az építkezések. A gazdasági robbanás azzal kezdődött, hogy néhány éve drasztikus adócsökkentést határozott el a kormány, és 16 százalékra mérsékelte a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az áfa immár egységes kulcsát. Ez az adócsökkentés az első évben ugyan deficitet termelt, ám jelentősen visszafogta a feketegazdaságot, továbbá megteremtette a dinamikus növekedés alapjait – mondja Major.

A közgazdász úgy tudja, az országban jelenleg nagyjából 300 ezer főre tehető a munkaerőhiány, ezért a román üzleti körök kifejezetten megkönnyebbüléssel fogadták, hogy néhány hete Nagy-Britannia úgy döntött, nem nyitja meg munkaerőpiacát a román és bolgár munkavállalók előtt.

Magyar menedzserek Bukarestben

A boom eredményeként és jórészt a munkaerőhiány miatt meglódultak az országban a fizetések. Major úgy tudja, egy közepes bankfiók vezetője kétszer-háromszor annyit kereshet, mintha egy magyar, cseh vagy lengyel bankban dolgozna. "Ahol nagyon komoly a hiány, ott tapasztalataim szerint akár a nyugat-európai bérszintet is elérhetik a keresetek" – mondja a bankvezér

A munkaerőhiány legjobban az építőipart sújtja, ahol nagyjából 150 ezer dolgozónak tudnának állást biztosítani, de Major úgy tudja, a bankszektorban is tízezres nagyságrendű pozíció betöltetlen. Leginkább szakmunkásokból és üzleti-vezetői tapasztalattal rendelkező menedzserekből van hiány. Ez utóbbi magyarázata, hogy Bukarestben lassan klubot alakíthatnának a magyar menedzserek, akik nemcsak a magyar érdekeltségű cégek vezetőségében ülnek, hanem indiai, holland, olasz tulajdonú cégeknél is. "A magyarok örömmel jönnek ide dolgozni, jobbak a fizetések és normálisak a munkakörülmények" – mondta Major.