Súlyos hibák a MÁV Cargo eladása körül
A lap úgy tudja, három, egymástól független vizsgálat is súlyos hibákat tárt fel - az elmúlt napokban egyébként az év privatizációs díját is besöpört - privatizáció körül. Az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a nemrég egy tollvonással megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal is vizsgálódott az ügylet körül, és arra jutottak, a 102,5 milliárd forintos üzlet megvalósulása aggályos. Erről levelet is küldtek Gyurcsány Ferenc kormányfőnek, a jelentéseket pedig hamarosan nyilvánosságra is hozzák. (Az ügyletre egyébként még az uniós versenyhivatal nem adta az áldását.)
Az ÁSZ több jogi problémát is feltárt. A MÁV leányvállalata alapításakor megsértette a számviteli törvényt, mivel az átadott tárgyi eszközök apportálása, bevitele az új cégbe tételes vagyonértékelés nélkül történt. A MÁV Cargo végleges adásvételi szerződésének tervezetét a MÁV felügyelőbizottsága nem kapta meg, és nem is véleményezhette, de az értékesítéssel egyetértett, mi több határozatot is hozott. Az állami szuperholding illetékes szerve, a Vagyongazdálkodási Tanács nem adta meg az engedélyt a tranzakcióhoz; a Cargo-nak nem volt konszolidált éves beszámolója 2006-ra; a rendőrség több nyomozást is folytat nagy értékű vagyonelemek eltűnése miatt és ezt nem vették figyelembe a döntés meghozatalakor az állami oldalon.
A jogi problémákon túl a legnagyobb kihatású eleme a történetnek, hogy az ÁSZ szerint a MÁV indokolatlan kötelezettségeket vállalt, míg az osztrák állami vasúttársaság és a GYSEV által alkotott nyertes konzorcium által vállalt kötelmek aggályosak és célszerűtlenek a magyar állam számára. Az indokolatlan vállalásnak tartják a számvevők, hogy a Cargo új tulajdonosai akár 25 milliárdos visszatérítést is kaphatnak, ha 2010 végéig a pályahasználati díjak az infláció felett emelkednek. Más ügyletek, feltételek azt eredményezhetik, hogy a 102,5 milliárdos árból csak 62,5 milliárd forint gazdagítaná összességében a magyar államot.
Még egy csavart ad az ügynek, hogy a privatizáció és az érte járó 62,5-102,5 milliárd forint növelné a költségvetési hiányt - írja a Népszabadság. (A privatizációs bevétel az uniós elszámolásban nem minősül államháztartási bevételnek, ám mivel ezt a MÁV személyszállítási üzletága, a MÁV Start elkölti, ez már kiadás államháztartási szempontból - a szerk.) A tranzakció megvalósulása vagy elmaradása nem érinti az államháztartás egyenlegét, reagált a mai nap Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy biztosított a 4 százalékos GDP-arányos hiánycél megvalósulása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
