Magyar euró 2007-ben?

Egyre több uniós tagállam sorakozik fel amellett a kezdeményezés mellett, amelynek célja, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a nyugdíjreformot végrehajtott országok az államháztartási egyenleg elszámolása tekintetében. Ezt úgy kívánják elérni az érintett, illetve a reform megvalósítása előtt álló tagok, hogy rábírnák az EU-t: fogadja el a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált költségvetési számokat, aminek eredményeként olykor jelentősen kisebb hiány adódna.

Új számítás

A nyugdíjreformon már átesett országokban ugyanis a magán-nyugdíjpénztári tagdíjaknak megfelelő nagyságú bevétel esik ki az állami pillérnél, s ezt az összeget államháztartási bevételként kívánja egyre több ország elkönyvelni, köztünk hazánk is. A Pénzügyminisztérium egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy az így számolt államháztartási egyenleget a most érvényben lévő metodikával készült adatok mellett közölni fogja. Svéd- és Lengyelország már régebb óta ezt a módszertant alkalmazza, az Egyesült Királyság is az ügy mellett van - nyilatkozta lapunknak Várfalvi István.

A PM helyettes államtitkára emlékeztetett: két hete Nicolas Sarkozy francia gazdasági, ipari és pénzügyminiszter is egyetértett abban, hogy a strukturális reformok hatásait megfelelő módon számításba kell venni a költségvetési egyenlegek értékelésénél, s a nyugdíjreformot jövőre bevezetni szándékozó Szlovákia is hasonló cipőben jár. Draskovics Tibor pénzügyminiszter pedig úgy nyilatkozott az uniós kollégáival tartott keddi brüsszeli Ecofin-ülés után: a tagállamok hajlanak arra, hogy különleges elbánást alkalmazzanak a nyugdíjreformon átesett országokkal szemben.

Nagy a nyomás

A tét nagy, hiszen Magyarország esetében ezt a metodikát alkalmazva évente 0,8-1 százalékponttal kisebb deficit adódna. Ha hinni lehet a PM előrejelzésének, az euróbevezetéshez szükséges háromszázalékos államháztartásihiány-kritériumot a konvergenciaprogramban szereplő 2008 helyett már egy évvel korábban teljesítené hazánk, így elvileg lehetőség nyílna a kormány által többször hangoztatott 2010-es eurózónához való csatlakozási céldátum előtt felváltani a forintot a közös valutával.

A hiányszámításról a döntő szót az Eurostat, az unió statisztikai hivatala mondja ki 2007-ben. A nyomás fokozódik az EU-ra, így - főként azzal, hogy Franciaország személyében egy nagy euróövezeti tagállam is az ügy mellé állt - nőtt az esélye a hazánk szempontjából kedvező döntésnek, de ez még nem jelent garanciát - mondja Németh Dávid. Az ING Bank elemzője hozzáteszi: nem lenne szerencsés, ha az állam arra rendezkedne be, hogy valóban bekövetkezik az érintettek számára kedvező végkifejlet, pláne annak tükrében, hogy még ebben az esetben is lenne még mit tennie a kormányzatnak a deficitlefaragás terén.

Az új metodika elfogadásának valószínűségét növeli, hogy az unió több nagyobb állama nem áll a helyzet magaslatán, ami a hiányteljesítési kritérium teljesítését illeti - véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Várfalvi István helyettes államtitkár hangsúlyozta: az állam nem költhet többet a kisebb hiányszámok következtében. Nyeste mégis úgy látja, egyrészt félő, hogy a tárca által várt döntés lazaságra hajlamosítana, másrészt, ez nem jelenthet felmentést a strukturális - közöttük az államháztartási - reformok végrehajtása alól.