Álveszteséges vállalkozók, féljetek!

Noha már 7 hónapja él az elvárt adóról minimumadóra, pontosabban jövedelemminimumra átkeresztelt szabály, a "puding" igazi próbája most lesz. Február 15-e az egyéni vállalkozók számára azért bír kitüntetett jelentőséggel, mert addig kell benyújtaniuk a tavalyi évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásukat, így el kell dönteniük, kiteszik-e magukat a minimumadóval kapcsolatos esetleges ellenőrzésnek vagy inkább jobb a békesség alapon a törvényben megállapított alsó korlát után fizetik meg adójukat.

Sokan vannak és elegen, sőt...

Nagyon sokan lesznek, akiknek magukban meg kell válaszolniuk ezt a kérdést. Ötből három egyéni vállalkozó ugyanis papíron veszteséges vagy minden bevételét elviszik a költségei. Abszolút értelemben: a legfrissebb, 2006-os statisztika szerint 156 ezer egyéni vállalkozó veszteségesnek vagy nullaeredményűnek mutatta magát és csak 120 ezren voltak, akik valamekkora jövedelemhez jutottak. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az előbbi csoport nagy része csak álveszteséges, eredményeik manipulálásával adót csalnak el.

Éppen ez, az ipari méretű jövedelemeltitkolás, adócsalás ihlette a minimumadó bevezetését. A szabály lényege a következő. Ha az egyéni vállalkozó bevételeinek és költségeinek különbsége nem éri el az eladásra beszerzett áruk és a közvetített szolgáltatások együttes értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százalékát, akkor választhat: az szja-t vagy utóbbi adóalap után számítja ki és utalja az államkasszába, vagy egy kiegészítő nyomtatványon részletezi a "nem kellően" eredményes működés okát.

A kiegészítő nyilatkozatot az szja-nyomtatvány külön lapján teheti meg. Ezen kell számot kell adni például arról, hogy a vállalkozó mennyiért bérelt irodát, mennyit fizetett tanácsadási díj címén, mennyit fordított reklámra, mennyit számolt el saját gépkocsi használata címén, mekkora bevételre tett szert áruk előállításával vagy szolgáltatás nyújtásával, illetve kereskedelemből mekkora bevétel folyt be. Ráadásul ezeket nemcsak a tavalyi második félévre vonatkozóan (2007. július 1-jétől lépett hatályba az előírás), hanem az azt megelőző két esztendőre vonatkozóan is meg kell adnia. Ez kétség kívül adminisztrációs terhet jelent a kiegészítő nyilatkozat kitöltésére vállalkozóknak - mondja Réczei Géza, a PricewaterhouseCoopers adószakértője.

Aki a kiegészítő nyomtatvány segítségével kívánja megmagyarázni a veszteséges vagy minimális jövedelemmel zárult év okát, annak tudnia kell, az APEH látókörébe kerülhet. A nyomtatványba beírt adatok alapján az adóhivatal kockázatelemzésnek veti alá, és ha gyanússá válik, azaz bevétel-eltitkolást vagy szabálytalan költségelszámolást sejt nála az állami adóhatóság, akkor ki is választhatja ellenőrzésre. A válogatást március végéig megejti az APEH, és erről értesíti az érintett egyéni vállalkozókat.

Hagynak időt a megtérésre

Az ellenőrzést azonban lehet, hogy csak jóval később kezdi meg a hatóság: a törvény erre a kiválasztástól számítva 1 éve biztosít a revizoroknak. Amíg nem kezdik el az ellenőrzést, addig a kiválasztottnak lehetősége van arra, hogy korrigálja a bevallását - magyarán az ellenőrzésre történő kiválasztásról tájékoztató levéltől megijedve mégiscsak megfizetheti a minimum adóalap utáni szja-t az ellenőrzés megindításáig.

Ha a procedúra mégis eljutna az ellenőrzésig, akkor az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát, azt, hogy a feltüntetett költségek valóban az adott egyéni vállalkozás tevékenységének érdekében és akkora összegben merültek fel, a vállalkozónak kell bizonyítania. Ha erről nem sikerül meggyőznie az APEH-et, akkor az ellenőr becsléssel állapíthatja meg az adóalapot és az adót.

Kétség sem férhet hozzá, a hatósági fenyegetettség tapintható. Az adóhatóság létszáma tavaly és idén 1717 fővel bővül(t) és kormányzati tisztviselők nem mulasztják el időnként megjegyezni a minimumadóval kapcsolatos ellenőrzések jelentőségét. Igaz, a hivatal több új feladattal is gazdagodott idén, ezért a plusz ellenőri kapacitásokat nem csak az ilyen jellegű eljárásokhoz fogják felhasználni.

Az igazi fenyegetést nem is igazán a minimumadó-vizsgálatok jelentik, hanem az, hogy az eljárás vagyonosodási vizsgálatba is átcsaphat - hívja fel a figyelmet Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. A bevallásból ugyanis kiderül, hogy az adott egyéni vállalkozó mekkora jövedelemhez jutott vállalkozói kivétként és mekkora összegre tett szert osztalékágon. Ha ebből igen nehezen tudna megélni egy ember, akkor az APEH könnyen újabb, de már a magánszemélyt érintő vizsgálatba kezdhet.

A cégek is sorra kerülnek

A fent leírtak szinte szóról szóra érvényesek a cégek esetében is. Annyi a különbség, hogy a társas vállalkozásoknak május 31-ig kell elkészíteniük a múlt évről szóló társasági adóbevallásukat, így a veszteséges vagy kevés nyereséget termelő társaságoknak addig kell dűlőre jutniuk a minimumadó-kiegészítő nyilatkozat kérdést illetően.

Ők is sokan lesznek, az elmúlt pár évben ennél a körnél is 40 százalék körül alakult a potenciális érintettek aránya.

A társas vállalkozásoknál érdemes még egy momentumra felhívni a figyelmet. Az 50 millió forint feletti árbevételű cégeknek tavaly december 20-ig adófeltöltési kötelezettségük volt. Ha május végén az derül ki, hogy a december 20-ig kiegészített társasági adó nem éri el a május 31-én adódó összeg 90 százalékát, akkor a 90 százalékig hiányzó összeg után 20 százalékos bírságot róhat ki rájuk az APEH. Ha tehát egy cég tavaly év végén még úgy gondolta, hogy lesz ami lesz, ő aztán nem fizeti meg a minimum adót, és így abszolválta a feltöltést, de most mégis megijed és május végén már megfizeti a minimum adót , azt meg is büntetheti az adóhivatal a feltöltési előírás megsértése miatt.

Nehéz megjósolni, mit tesz ilyen helyzetben az adóhatóság, ám nem biztos, hogy a bírság célravezető megoldás - vélekedik Vámosi-Nagy Szabolcs. Azzal indokolja, hogy a büntetéssel a későbbiekre nézve elriaszthatja a papíron veszteséges cégeket az önkéntes gyónástól.