Harmincmilliárdos adóbukta a vállalkozóknak

A 2006-os költségvetés tervezetét változatlanul az állami túlköltekezés jellemzi, érdemi lépések nem történnek a közigazgatás strukturális átalakítása terén - olvasható abban az elemzésben, amelyet csütörtökön tett közzé a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A kamara elnöke szerint a költségvetés túlzottan rátelepszik a a vállalkozói szférára, túl sok forrást von el tőle. Ugyanakkor a jövő évi adóváltozások "érdemben nem módosítják a vállalkozók jövedelmi pozícióját"- mondta Parragh László.

Egyre többet von el az állam

A kamarai elemzés kitér arra: Magyarországon az egy dolgozóra jutó állami bevételek a hivatalos árfolyamon és a vásárlóerő-paritáson számolva is 15-35 százalékkal nagyobbak, mint a többi visegrádi országban. Az állami elvonások ráadásul intenzíven növekednek: nálunk 2004-ben az egy dolgozóra jutó állami bevétel 134,2 százaléka volt a 2000-esnek (euróban számolva). Szlovákiában ugyanebben az időszakban csak 26,6 százalékos, míg Lengyelországban mindössze 19,4 százalékos volt a növekedés. Az adóbevételek tavaly a GDP 37,7 százalékát tették ki, ez a legmagasabb a régióban.

A szomszédos Szlovákiában például csaknem harminc százalékkal kisebbek a foglalkoztatás közterhei. A kamara számításai szerint ugyanis ott 2,85 millió forintnyi korona bevétele származik a költségvetésnek minden dolgozó után, míg nálunk 3,9 millió forintot kasszíroz az állam. Főleg a keresetekhez kötődő elvonások 48,5 százalékos arányát tartják magasnak a munkaadók.

"A vállalkozói szféra kiszámítható és átlátható gazdasági környezetet, nyugodt gazdálkodási feltételeket igényel" - mondta a 2006-os költségvetés kapcsán a kamara elnöke, aki szerint ezzel szemben választási költségvetés készül 2006-ra, amelynek legnagyobb kockázata, hogy a bevételek nem teljesülnek, a kiadások viszont túllépik az előirányzatot. Az egyensúly megingása, az eladósodás növekedése, a kormányzat következetlenségei egyaránt rontják a vállalkozói szféra pozícióját, gyengítik versenyképességét.

Maastricht: kérjünk könnyítést

A vállalkozói érdekképviselet szerint a költségvetés a maradványképzési kötelezettség drasztikus növelése miatt is rontja a gazdasági szereplők helyzetét. Az elvonások és a kényszerű takarékosság miatt ugyanis a költségvetési intézmények késve fizetnek szállítóiknak, és ezzel gyorsítják a körbetartozások kialakulását.

A költségvetési törvényjavaslat alapján az euró 2010-es bevezetése nem lehetetlen, de minimális az esély arra, hogy sikerül teljesíteni a feltételeket. Mivel az euróbevezetés követelményei több új uniós tagállamban is fékezhetik a növekedést, az MKIK azon az állásponton van, hogy a visegrádi országoknak az Európai Bizottságnál fel kellene lépniük a maastrichti kritériumok könnyítése érdekében. Parragh László szerint az új EU-tagoknak 10-15 évig 3 helyett évi 3,5-4 százalékos államháztartási hiányt kellene engedélyezni.

Plusz 40, mínusz 68

A kamara nemcsak a költségvetést, hanem a tervezett adóváltozásokat és a minimálbér emelését is kritizálta. Az MKIK úgy számolt, hogy az adóváltozások csak 40 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozói jövedelmeket, miközben a legalacsonyabb kötelezően kifizetendő keresetek növelése 68 milliárdos többletkiadást jelent. Ez utóbbi összeg ráadásul még számottevően növekedhet is, hiszen a számításaikban csak egysávos, 63 ezer forintos minimálbérrel számoltak a kormány által forszírozott háromsávos, 63, 70 és 77 ezer forintos minimálbér helyett.