MNB: Siralmas gazdasági kilátások

2003.08.18. 15:26
Az idei pénzromlás a tervezett 4,5 helyett 5,2 százalékos lesz a Magyar Nemzeti Bank szerint. A GDP 3,4 százalék helyett csak 3,2 százalékkal bővül, a fizetési mérleg hiánya 5,8 százalékos lehet. A lakosság fogyasztásának bővülése öt helyett csupán egy százalékos lesz.
A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent előrejelzése meglehetősen elkeserítő számadatokkal szolgált: az infláció és a folyó fizetési mérleg hiánya megugorni látszik, míg a bruttó hazai termék növekedése a legutóbbi prognózishoz képest lassul. Az alapkamat nem változott.

A Magyar Nemzeti Bank most napvilágot látott - egyébként negyedévente megjelenő - prognózisa komoly módosításokon esett keresztül a legutóbbi, májusi jóslatok óta. A fogyasztói árindex idei növekedését 5,2 százalékra becsüli év végén (az éves átlag 4,6 százalék körül alakulhat), míg a jövő évi "bruttó" infláció elérheti az 5,8 százalékot is. A jövő évi átlagos infláció azonban elérheti a 6,5 százalékot is; a 2004. év Áfa nélkül számított inflációja várhatóan 4,8 százalékon alakul majd.

Csökken a növekedés, nő a hiány

A GDP bővülése az idén 3,2 százalékos lehet, szemben a májusi jóval optimistább - 3,4 százalékot prognosztizáló - előrejelzéssel. A jövő évi kilátások sokkal jobban romlottak, a GDP 3,6 százalék helyett csak 2,7 százalékkal bővül a jegybank szakértőinek véleménye szerint. A folyó fizetési mérleg hiánya 4,2 milliárd euró lehet idén, míg 4,0 milliárd euró jövőre, ami a GDP-hez viszonyítva 5,8, illetve 5,2 százalékot jelent.

A legmeglepőbb azonban az MNB prognózisa a lakossági fogyasztás illetően, a korábbi 5,0 százalékos bővülés helyett ugyanis mindössze 1,0 százalékos emelkedésre számítanak 2004-ben, elsősorban az Áfa-szabályok változásai miatt.

Az alapkamat a vártnak megfelelően nem változott, így továbbra is 9,50 százalékon áll.

Nem romlott a forint a jelentés hatására

Nem történt meg az, amitől oly sokan tartottak a múlt hét során: a korábbinál sokkal gyengébb makrogazdasági eredményeket prognosztizáló jegybanki jelentés nem rántotta automatikusan a mélybe a forint árfolyamát. A forintgyengülés elmaradása egyrészt visszavezethető arra, hogy a piac már múlt héten is pesszimista volt a jelentés adatait illetően, így nem okozott különösebb meglepetést sem az inflációs, sem a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó prognózis leromlása.

Szántó András, a Hamilton kereskedője ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a játszma még nincs lejátszva, egy esetleges nagyobb forinteladás láncreakciót indíthat el a piacon. Hétfő délután mindenesetre a bankközi devizapiacon egy euró 260,30/50 forintot ért (7,80 százalék az intervenciós sáv erős oldalán), ami a péntek délutáni pozíció alatt maradt, igaz az inflációs jelentés közzététele előtt 261,50 forintig kúszott fel a kurzus.