Lemondásra kérték Járait

Míg a hivatalos álláspont szerint a kormány azért támogatja a jegybank törvény (képviselői önálló indítvány nyomán történő) módosítását, mert így az "MNB hatékonyabban" láthatja el feladatát, illetve mert a módosítás után "megszűnne az az Európában példátlan helyzet, hogy a monetáris tanács valamennyi tagját a jegybank elnöke jelöli", a javaslat parlamenti részletes vitájában az ellenzék és a kormánypártok kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy saját befolyásuk alatt akarják tartani a monetáris politikát.

Orbán Viktor a választások után kétfelé osztotta az országot - mondta a vitában Gulyás Jószef. Miért nem adja meg a lehetőséget a jegybank-elnök a másik oldalnak, "hátha ha lemondana, jobban mennének a dolgok"? - kérdezte a képviselő a karzaton helyet foglaló Járai Zsigmondot. Bár a jegybankelnököt más kormánypárti politikus nem kérte távozásra, arra több kormánypárti politikus is utalt felszólalásában, hogy a jegybank függetlensége jelenleg is megkérdőjelezhető, hiszen az MNB törvény Járai Zsigmond még pénzügyminiszterként készítette elő, majd kinevezését - ahogy a monetáris tanács tagjaiét is - az előző koalíció, illetve a jobboldal által választott köztársasági elnök támogatta.

A Fidesz szerint a kormány bűnbakot keres

A törvénymódosítás értelmében a jelenleg 9 tagú tanács két új taggal bővülne, akiket a miniszterelnök nevezne ki. A Fidesz szerint a módosítással a koalíció célja a jegybank függetlenségének csorbítása, annak érdekében, hogy a kormány a javaslat nyomán nyert befolyását kihasználva alacsonyabb kamatszintet, ezáltal értéktelenebb forintot generáljon. Mindez magasabb inflációhoz is vezetne, mely enyhítene a költségvetés jelenlegi nehéz helyzetén. Ugyanezt a politikát követték már az 1994-98-as ciklusban is - hangsúlyozta Varga Mihály. A volt pénzügyminiszter szerint a kormány a törvényjavaslattal kívánja saját gazdaságpolitikai hibáiért a felelősséget a jegybankra hárítani, úgy beállítani a helyzetet, mintha a magas államháztartási hiányért, a kisvállalkozások elégtelen támogatásáért és számos egyéb problémáért az erős forintot terhelné a felelősség.

Mit szól az EU?

A Fidesz szerint javaslat a magyar alkotmánnyal és az uniós előírásokkal is egyezik. A Parlamentben a képviselők nem tudtak megegyezni arról, vajon az Európai KÖzponti Bank már el is marasztalta volna a törvény tervezetét, ahogy azt a Fidesz állította, vagy "csak" annyit jelzett, további vizsgálatokat tart szükségesnek a kérdésben. Az mindenesetre bizonyos, hogy amennyiben az EKB a jegybank függetlenségének megsértéseként értékeli a törvénymódosítást, az Európai Bírósághoz fordulhat, mely komoly pénzbüntetést róhat Magyarországra.

A vitától távol maradó Draskovics Tibor pénzügyminiszter közleményében azt hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a jegybanki függetlenség megőrzése és erősítése mellett eleget tesz minden nemzetközi kötelezettségének. A közlemény szerint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke kedden telefonon tájékoztatta Draskovics Tibort arról, hogy az EKB még nem foglalt állást a kérdésben, erre a következő hetekben kerül sor. Megállapodtak abban, hogy még ezt megelőzően személyes konzultációra is sor kerül, Draskovics Tibor rövidesen találkozik Jean-Claude Trichet-vel.

Az MNB nem hisz a kormánynak

A Magyar Nemzeti Bank nem fogadja el, hogy a forint leértékelődése inflációs nyomást okozzon - idézte a bank elnökhelyettese, Adamecz Péter kedden a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatát az MTI. Az alelnök azt is kijelentette, hogy szerinte a deficitcélok bizonyára nem teljesülnek.

Nem világos, mi a kormány célja, amikor időnként véleményt nyilvánít, hogy jobb lenne, ha a forint gyengülne - idézte a hírügynökség a bankvezetőt. Ez egy általános megközelítés - mondta Adamecz Péter, ha alacsonyabb az alapkamat és gyengébb a valuta, akkor nyilván elfogadják a gyorsabb inflációt. Ez az a pont, amelyben vitában állunk a kormánnyal, mert mi nem akarunk magasabb inflációt. Az nem illik bele a megbízatásunkba, és az is kérdéses, hogy a versenyképességi célú leértékelődés használna-e a gazdasági növekedésnek - idézte Adameczet a Reuters.

Nagyon komoly költségvetési konszolidációra, rendkívüli erőfeszítésekre van szükség (ha a kormány el akarja érni meghirdetett célját, a 2010-es belépést az euróövezetbe) - idézte az elnökhelyettest a Dow Jones hírügynökség. Adamecz Péter arra számít, hogy a kormány túl fogja lépni az idei államháztartási hiányra kitűzött célt, és talán jövőre is túl fogja lépni - írta a hírügynökség, emlékeztetve, hogy az idei cél a GDP 5,3 százaléka, jövőre 4,7 százaléka. Adamecz szerint az idei hiány a GDP 5,4 százalékánál is nagyobb lesz - tette hozzá a Dow Jones.

Adamecz arról is szólt, hogy a központi bank továbbra is elfogadhatatlannak tartja a jegybanktörvény tervezett módosítását, a pénzügypolitikai tanács kinevezési rendjének megváltoztatást, és üdvözölte az Európai Központi Bank (EKB) elnökének erre vonatkozó véleményét. Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet hétfőn kijelentette, hogy "megsértené a maastrichti szerződést a központi bank függetlenségének korlátozása".