A jegybankelnök fél a jövőtől

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a 2007-es és a 2008-as költségvetés miatt nem kell aggódni. Simor András ugyanakkor úgy vélte: minél több megszorításon van túl az ország, annál nehezebb további megtakarítást elérni. Ráadásul 2009-ben európai parlamenti, míg 2010-ben országgyűlési választások lesznek – idézi Simor szavait az inforadio.hu.

A rádiónak adott interjúból a Portfolio.hu azt emeli ki, hogy egész Európa inflációs fenyegetettség alatt él, ezt folyamatosan figyelni kell ahhoz, hogy a hazai inflációs folyamatokat kordában tudjuk tartani. Simor ennek ellenére alapvetően optimista képet rajzolt fel a pénzromlás magyarországi kilátásairól, de hozzátette: hogy az állampapírpiacon a hosszú lejáratú államkötvényekben a magyar papírok hozamfelára 2-2,5 százalékpont, ami nem mondható magasnak. Ezt is figyelembe kell venni, amikor a következő hónapok kamatcsökkentési lehetőségeit mérlegeljük – mondta Simor.

A kormány gazdaságpolitikájának támogatása az jelenti, hogy a kormánnyal közös inflációs célját eléri, mondta. Ennek kapcsán hangoztatta a deficittel és az államadóssággal kapcsolatos aggályait, megjegyezve: nem fordulhat elő még egyszer az, ami 2001. és 2006. között megtörtént, amikor egyszerre volt magas az államadósság és a költségvetési hiány.

Ennek elkerülése érdekében 2009-től a költségvetés kiadási oldalon kell lépni, és ezeket az intézkedéseket még nem látni. Ráadásul ez az időszak már a választásokhoz közel esik, ami eddig mindig lazítást hozott a gazdaságpolitikában. Ugyanakkor Simor reménytelinek tartja a közpénzügyi szabályozás ügyében megindult munkát. Azt mondta, hogy a közpénzügyi hivatal egy objektív mércét jelent majd a kormánnyal szemben.

<> A sáveltörlésről Simor nem mondott újdonságot. A kormány és a jegybank álláspontja eltérő, mondta az elnök, célozva rá, hogy ha az MNB-n múlna, akkor változás lenne az árfolyamrendszerben. Az elnök a forint erősségéről szólva úgy fogalmazott: két kivételes időszaktól eltekintve a forint/euró kurzus 245 és 255 között mozgott az elmúlt négy évben, vagyis nominálisan nem erősödött, szemben a többi régiós ország valutájával. A reálárfolyam ugyan erősödött valamelyest, de ez is elmaradt a többi országétól, ráadásul a reálfelértékelődés a felzárkózó országokban természetes folyamat.