6 százalékos béremelést szeretne a jegybank

2007.12.17. 17:18
Egy hat százalékos bérmegállapodás az eddigi tapasztaltok fényében a gyakorlatban 7,7 százalékos tényleges béremelkedést jelentene, ez az a szint, amit a jegybank inflációs szempontból még elfogadhatónak tart. Simor András szerint "nem szerencsés például úgy liberalizálni, hogy közben egy adott piaci területen van egy vállalat, ami gyakorlatilag monopolhelyzetben tevékenykedik az adott piacon". A jegybanknak ez azért fontos, mert a hatósági árak emelése nem szolgálhatja a termelés hatékonytalanságát.

A Magyar Nemzeti Bank inflációs szempontból jövőre 7,7 százalékos béremelkedést tart kívánatosnak a versenyszférában - jelentette ki a monetáris tanács ülése után tartott tájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ez a 7,7 százalékos béremelkedés a versenyszférában 5 százalékos jövő évi átlagos infláció és 2,7 százalékos termelékenységnövekedés mellett indokolt - magyarázta az MNB álláspontját az elnök. Simor András elmondta azt is, hogy az utóbbi években általában az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kialakult megállapodásnál 1,5-2 százalékponttal magasabb bérnövekedés valósult meg, így a 7,7 százalékos béremelkedés csak 6 százalék körüli bérmegállapodást tesz lehetővé.

A jegybank véleménye szerint a magyar bérek felzárkóztatása az Európai Unió átlagához csak fokozatosan, teljesítménnyel alátámasztva indokolt. Megemlítette azt is, hogy 2006-ban a bérek és járulékok emelkedésének mértéke meghaladta a gazdaság fejlettségének szintjét, ennek nyomán a vállalkozások versenyhátrányba kerültek például cseh és szlovák versenytársaikkal szemben.

A bértárgyalások alakulása mellett a jegybank figyeli az amerikai jelzálogpiaci események hatásait is. Simor András szerint Magyarország pénzpiacát egyelőre nem érintették az amerikai másodlagos jelzálogpiacon jelentkező események. Annyi bizonyos, hogy közvetett hatásai lehetnek a feltörekvő piacokon is az amerikai jelzálogpiaci válságnak. A feltörekvő piacok államai által kibocsátott értékpapírokat a befektetők a korábbihoz képest óvatosabban vásárolják meg, azaz emelkedhet a kockázati feláruk - válaszolta a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfői tájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a véleménye a világ számos vezető központi bankjának beavatkozásáról a nemzetközi piacok likviditásának biztosítására.

Árampiaci nyitás: nem így kellett volna

Egy másik kérdéssel kapcsolatban Simor András részletesen kifejtette az MNB álláspontját a szabályozott árakkal kapcsolatban. Elmondta: az MNB az utóbbi időben különösen nagy figyelmet szentelt annak, hogyan alakulnak a világpiacon az élelmiszer, illetve a nyersanyagárak. Ezzel együtt a jegybank a szabályozott árakkal kapcsolatban is kialakította véleményét - bár erről eddig kevesebbet szólt. "Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a szabályozott áraknak is lehet hatása az inflációra, ezért minden főhatóságtól, illetve önkormányzattól, amelynek befolyása lehet a szabályozott árak alakulására, azt kérné a jegybank, úgy járjanak el, ne segítsék azon cégek áremeléseit, amelyek a fogyasztókra akarják hárítani nem kellően hatékony termelésük következményeit" - mondta a jegybank elnöke.

Simor András nyomatékosította: az MNB nyilván nem a piaci hatásoktól akarja megvédeni a lakosságot, a fogyasztókat. Azzal azonban a magyar jegybank nem ért egyet, hogy egyes piaci szegmensekben monopolhelyzetben lévő cégek úgy akarnak árat emelni, hogy közben nem hatékony termelésüket konzerválják és annak következményeit áthárítják a lakosságra, a fogyasztókra. Simor András szerint nem szerencsés például úgy liberalizálni, hogy közben egy adott piaci területen van egy vállalat, ami gyakorlatilag monopolhelyzetben tevékenykedik az adott piacon. Az MTI híre alapján a jegybankelnök nem nevezett meg konkrét szektort, ám szavaiból egyértelmű: az árampiaci nyitás módját bírálta, több szakértő korábbi nyilatkozatával összhangban.