További Magyar cikkek
Minikormánynegyedek jöhetnek létre akár már idén is – ezt hozhatja magával a mind hangsúlyosabbá váló állami vagyonkezelésben, ingatlanhasználatban beálló változás. Eddig az volt a helyzet, hogy az államigazgatási intézmények munkájuk ellátásához ingatlanokat kaptak, annak használatáért még fizetniük sem kellett. Ha a dolgozói létszám apadt, az állam nem törődött vele, hogy a korábban megfelelő ingatlan kihasználtsága csökkent, szobák maradtak üresek, akár a fél ház is kiürült. Nos, ennek az új állami vagyonkezelő szuperholding vezetőinek reménye szerint vége lesz.
Lesz bérleti díj
Februárra dolgozza ki az év elejétől létrejött Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az összes költségvetési szervre érvényes, egységes bérleti díjszámítást. Abból kiderül, hogy átlagosan egy embernek hány négyzetméternyi irodaterületre van szüksége. Ezt az egész államigazgatásra alkalmazandó átlagszámot felszorozva az adott szervezet létszámával megkapható, hogy a hivatalnak feladatai ellátásához mekkora épület lenne elegendő. Ennek pedig megállapítható a bérleti díja is.
Idén véget vetve az ingyenes ingatlanjuttatásnak, az épületek után az MNV bérleti díjat fog szedni az állami szervektől. A hivatalok helyett azonban idén még a költségvetés fizet, vagyis az állam az egyik zsebéből a másikba rakja a summát. De nem teljesen, mivel a büdzsé csak annyi pénzt fog az adott szerv helyett kifizetni, amennyi a hivatal elhelyezése szempontjából optimális ingatlan bérleti díja – amely az MNV kalkulációiból az előzőkben leírtak alapján adódna.
Mivel most a pazarlás miatt a hivatalok zöme jóval nagyobb ingatlant használ az optimálisnál, ezért a költségvetés által átvállalt díj nem fogja fedezni a teljes bérleti díját. A fennmaradó részt vagy kigazdálkodja egy intézmény – ám erre kicsi az esély –, vagy pedig egy másik állami szerv által használt, de teljesen nem kihasznált épületbe költözik – vázolta Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója.
Az állami intézmények így össze fognak állni, például egyik minisztérium háttérintézménye egy másik közigazgatási egységgel fog egy épületben működni. Ahol a pénzügyi kényszer ellenére mégsem állnak össze a szervek, ott az MNV akár utasíthatja is a lépésre az érintett hivatalt.
A folyamat végén több állami tulajdonban levő ingatlan felszabadul, amelyek nagy részét az új alapokra helyezett vagyonkezelés értelmében értékesíteni lehet, míg másokat az így befolyó pénzből fel lehet újítani. Az állami ingatlanok értékesítéséből egyébként idén 30 milliárd forintot irányzott elő a költségvetési törvény. Noha a kormányzati negyed lefújása megnehezíti ennek a teljesítését, hiszen a minisztériumi épületek korábban tervbe vett eladására sem kell sort keríteni, ám a korábbi éveket alapul véve kiugrónak nem mondható bevételt produkálni kell – mondta a vezérigazgató.
Kétszázzal kevesebben
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyonigazgatóság és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet házasságával létrejött MNV munkatársainak létszáma a három szervezet összlétszámának kétharmada: 616 helyett 403-an dolgoznak majd az MNV-nél. (A keret még nincs feltöltve, négytucatnyi embert még keresnek.) Javarészt az elődszervezetek munkatársaiból verbuválták a csapatot, tízből emberből csak egy jött kívülről.
Az összeolvadás révén pedig a segítő-támogató munkakörben foglalkoztatottaknál tudtak racionalizálni: korábban a létszám 60 százalékát ők adták, ma már megfordult az arány és 60 százalék a fő tevékenységgel, a vagyonkezeléssel foglalkozik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
