Besegített a kormány a Molnak – állami bank is harcban az OMV-vel

Az állami segítséggel is megtámogatott Mol-menedzsment egyértelműen saját helyzetének biztosítására törekszik az újabb, az állami Magyar Fejlesztési Bank segítségével lehetővé vált részvényvásárlásokkal - mondták nevük mellőzését kérő piaci elemzők az Indexnek.

Túlvette magát a Mol

A Mol, miután az eredetileg az év végéig tervezett, tízszázalékos, a tőkeszerkezet optimalizálásával magyarázott részvényvásárlási programját lényegében bő egy hét alatt teljesítette, kifogyott a további vásárlási lehetőségből. A magyar jogszabályok szerint ugyanis saját részvényből egyidejűleg nem lehet több mint tíz százalék a vállalat tulajdonában.

A Mol ezért még június 22-én bejelentette, hogy kölcsönadott részvényeket az OTP-nek, amivel megnyílt a vásárlási lehetősége. A múlt héten azonban a cég lényegében ezt a lehetőséget is kimerítette, ezért most újabb kölcsönügyletet kötött: ezúttal a Magyar Fejlesztési Bank vett át 10 millió 933 ezer darab részvényt, ami éppen tízszázalékos befolyást jelent.

Az állami bankról biztosra vehető – akárcsak Gyurcsány Ferenc az OMV-Mol ügyben tett nyilatkozatai alapján –, hogy szavazataival a jelenlegi menedzsmentet támogatja.

Éppen ez lehet a lépés célja, amely részben egyfajta válasz arra a hétfői, hivatalosan meg nem erősített hírre, hogy az OMV 13,5 milliárd eurós hitelfelvételt készít elő a Mol felvásárlására. Másrészt lényegében az első olyan lépés, amelyben testet ölt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon kijelentése, miszerint megvédik a Molt az ellenségesnek minősített felvásárlástól. Gyurcsány akkor azt mondta: "Nem szóbeli intervenciót követtem el, hanem intervenciót fogok eszközölni, aminek tartalmáról egyelőre nem áll módomban részleteket közölni."

Az OMV esetleges 13,5 milliárd eurós hitelfelvétele már komoly veszélyt jelentene a Molra, ennyi pénzből ugyanis a szabad - a menedzsmenthez nem köthető - részvényekre akár ötvenezer forintos ajánlatot is tehetnek. Ugyanakkor ez az osztrákok szempontjából is igen kockázatos lépés; azzal járna, hogy az OMV részvényei meredek esésnek indulnak, hiszen a befektetők eddig is sokalták a Mol-papírokért adott árat.

Jogilag oké, de...

Az Index által megkérdezett elemzők ezzel együtt legalábbis aggályosnak tartják a lépéseket, bár jogilag - úgy tűnik nem - kezdhetők ki. Kérdésesnek vélik azonban, hogy az indirekt állami támogatás nem kelti-e fel Brüsszel figyelmét. Ha az állam kivonult a Molból, ráadásul úgy, hogy nem is stratégiai befektetőnek adta el, hanem tőzsdére vitte utolsó részvénycsomagját, ma nem viselkedhet úgy, mint akinek nem mindegy, ki vásárol a szabad piacon.

Ugyanakkor a Molnak is aggályos lehet a további felvásárlás, ami két rizikófaktort is hordoz magában. Az elemzők szerint nem kérdés, hogy a kölcsönadásnak a további saját részvények vétele a célja, ezt a piac is egyértelműen így értékelte: az elmúlt napok relatív gyengélkedése után a papírok kedden 2,8 százalékos, 775 forintos erősödést produkáltak, és 28 600 forinton zártak.

Döglött papír lesz a Molból?

A vásárlások egyik veszélye az lehet, hogy miután a Mol étvágya elfogy, hirtelen zuhanórepülésbe kezdenek a részvények, amelyekre ráadásul a vállalat igen sokat költött, miközben ez nem pótolja az értékteremtő akvizíciókat, mondta az Indexnek az egyik szakértő. Kollegája ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mol lényegében kiszívja a piacról a részvényeit. Ha pedig a vásárlást - ahogy az most nagyon is elképzelhetőnek tűnik - addig folytatja, amíg a kölcsönügyletek résztvevőivel is támogatott menedzsment mögött nincs ötvenszázalékos, a leválthatatlanságot biztosító csomag, az odavezetne, hogy a BÉT egyik meghatározó, a mindenkori forgalomból tetemes részesedést képviselő részvények "döglött papírokká" válnának.

Hova nyomul az OMV?

De miért kell az ötven százalék, amikor a felvásárlás egyelőre, úgy tűnik, már a Mol eddigi lépései alapján is kudarcra van ítélve? Az OMV ugyanis a felvásárlás sikertelensége ellenére is előidézhet olyan patthelyzetet, amelyben - noha nem sikerül az eredetileg szándékolt tranzakció - olyan mennyiségű részesedést szerez, amivel átveheti a vállalat irányítását. Hiába a csak 75 százalék feletti döntéssel módosítható, tízszázalékos szavazati korlát (minden tulajdonos, függetlenül részesedése mértékétől, maximum tíz százalék erejéig vehet részt a döntéshozatalban), a részvények kölcsönadásával most éppen a Mol mutatja be azt a módszert, amivel ez a korlát kijátszható.

Ha pedig saját embereit ülteti be az ötvenszázalékos többséggel megalakítható vezetésbe, az OMV voltaképpen már házon belülre került a Molban. Ezzel szemben ha a Molnak sikerül a saját ellenőrzése, irányítása alatt tartott részvénycsomagot 50 százalék fölé tornáznia, az a jelenlegi menedzsment bebetonozását jelentené. Ami egyébként a kisrészvényeseknek nem feltétlenül kedvező, különösen, ha a mostani tranzakciók eredményeképpen megfosztják őket nemcsak a felvásárlás, egy esetleges OMV ajánlat jelentette extraprofittól, de később egy a jelenleginél kevésbé likvid és akár kevésbé értékes részvény marad kezükben.

Elméletileg fennáll ugyanis annak a lehetősége, hogy a vállalat működésének átláthatósága csökken (már csak amiatt is, nehogy az OMV jobban informálódhasson a Mol pénzügyi erejéről), és tudván azt, hogy kik is a baráti kezek a Mol körül, a közgyűlés kontrollja a menedzsment felett kvázi nullára csökkenhet egy ilyen helyzetben. Már önmagában ennek eshetősége is részvényár-csökkentő tényező kellene, hogy legyen.

Még léphet az állam

Az államnak van még aduja a Molban: az ÁPV Zrt. kezében van az egykori, az uniós szabályokkal ellentétes jogosítványokat biztosító aranyrészvény helyébe lépett B részvény. Ez nemcsak forgalmi értékkel nem bír, illetve osztalékra nem jogosít, de már lényegesen korlátozottabb körben enged beleszólást, biztosít vétó jogot a döntéshozatalban. A stratégia döntések már nem tartoznak ide, a tízszázalékos szavazati korlát eltörléséhez azonban nemcsak a 75 százalékos többség, de a B részvényes állam bólintása is kell, ahogy természetesen magának a B részvénynek a megszüntetéséhez is.

A Mol fizetett az MFB-nek

Az MFB Invest Zrt. nem vállalt semmilyen kötelezettséget, a részvényesi-tulajdonosi jogokat önállóan gyakorolja - válaszolta a tízszázalékos részvénycsomagot kölcsönvevő állami cég az Index kérdésére. Ugyanakkor hangsúlyozták: a kormánytól sem kérés, sem utasítás nem érkezett az ügyben. Az MFB Invest mint befektetési banki tevékenységet építő társaság kizárólag üzleti megfontolásokat tartott szem előtt, és ezen szempontok alapján előnyösnek tartja a tranzakciót.

Az MFB Invest hivatalos válaszában nem tért ki arra, hogy milyen üzleti előnyt látnak a kölcsönügyletben. Egy fejlesztési bankos forrásunk viszont arról tájékoztatott, hogy a Mol egyszerűen fizet az MFB Investnek, az üzleti megtérülés az árfolyamkockázat ellenére biztosítva van. Ugyanakkor az állami banknál és leányánál az üzleti megtérülés bár kötelezően szem előtt tartandó szempont, ennek teljesülésén túl egyáltalán nem bánták, hogy a "törvényes kereteken belül segítséget adhatnak egy ellenséges felvásárlás meghiúsításához".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!