Hogyan vette nyilvánosan Gyurcsány cége az áramot?

Soha, semmikor nem kért, és nem kapott semmilyen egyedi kedvezményt egyetlen állami szervezettől és cégtől sem – állította múlt heti, cikkeink nyomán kiadott közleményében a Motim Zrt., a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó, a miniszterelnök számára közvetett úton minden évben jelentős osztalékjövedelmet biztosító cég. A cég a Magyar Villamos Művektől "valójában úgynevezett zsinór speciális terméket vásárolt a nyilvános piactéren; azaz olyan aukción vett részt, amely minden más vállalkozás számára is nyitott volt, amely megfelelt a kereskedő nyilvános feltételeinek".

Lobbizni muszáj volt

Az állítás az Index információi szerint csak részben igaz. Az MVM-től vett áramot a Motim valóban megkaphatta a nyilvános piactéren keresztül is. A tranzakció azonban alighanem úgy zajlott, hogy abba harmadik félnek beleszólást sem biztosítottak, a feltételekben pedig az MVM hivatalos közleménye, de Veres János pénzügyminiszter több megnyilatkozása alapján is előre kellett megállapodni. (Az MVM már a múlt héten elismerte, hogy a cégekkel azok után kezdett tárgyalásba, hogy azok már megjárták a Miniszterelnöki Hivatalt és a gazdasági tárcát. Veres János pedig a parlamentben egy azonnali kérdés nyomán utalt erre. Mind az MVM, mind a pénzügyminiszter azt állította, hogy az érintett cégeket is tömörítő Ipari Energiafogyasztók Egyesülete lobbizott, a szervezet elnöke azonban az Indexnek korábban azt mondta, a cégek maguk jártak el. Erre utal az az Index birtokába került levél is, melyet hét cég – a Borsodchem, a Motim, a Duna-Dráva Cement, a Nitrogénművek, a Dunapack, a Magyar Alumínium és a Dunaferr – maga írt az ügyben a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának.)

Mi is az a piactér?

A Piactér nyitott, diszkrimináció-mentes és transzparens kereskedést biztosít felhasználóinak – áll az azt üzemeltető MVM honlapján. A piacteret leginkább egyfajta kvázi tőzsdeként, vagy még inkább egy internetes aukciós portálként kell elképzelni, mely csak regisztrált felhasználók számára érhető el. A felhasználók jellemzően nagy áramfogyasztó és kereskedő cégek, akiknek mintegy hirdetési felületként állt rendelkezésére az oldal: ha valamelyik kereskedőnek eladó árama van, annak jellegét, mennyiségét és árát megjelölve meghirdetheti, aztán várhatja, van-e rá vevő. Az áramtőzsdével szembeni számos különbség egyike, hogy a szerződés megkötése már papíron történik, az oldal tehát voltaképpen csak a felel egymásra találását szolgálja.

A piactér kétféle kereskedési módra ad lehetőséget, aukciós illetve az azonnali típusúra. Az aukciós módszer lényege, hogy a hirdetőnek legalább fél órán keresztül kint kell tartania az ajánlatát, melyet észlelve a potenciális vásárlók között licit alakulhat ki. Az azonnali ügyleteknél nincs ilyen megkötés, az első, aki az adott áron lecsap az áramra, viheti azt.

De ki tudta?

Az Index korábbi cikke nyomán azt már nem csak árampiaci kereskedők, de az MVM és Veres János pénzügyminiszter is megerősítette, hogy bizonyos cégek számára az MVM (leánycégein, az MVM Trade-en és az MVM Partneren keresztül) kedvezményes áron biztosított áramot. Senki nem cáfolta, hogy a kedvezményezettek között szerepel a Motim Zrt. is. Ugyanakkor mind az MVM, mind a pénzügyminiszter nyilatkozatából egyértelműen kiderül az is: a tarfia kialakítására előzetes, a Miniszterelnöki Hivatalt, a gazdasági tárcát, és az MVM-et is érintő tárgyalások nyomán került sor.

Ehhez képest nehezen értelmezhető, hogy miközben közvetve a Motim maga is elismeri, hogy részesült a 61-eurós, kilowattonként a piaci árnál egy forinttal olcsóbb áramból, azt hangsúlyozza, hogy ő maga nyilvánosan a piactéren vásárolt. Ugyanerre korábban több, a kedvezményben részesülő, de érdemben nyilatkozni nem hajlandó cég is hivatkozott az Indexnek.

Ugyanakkor piaci kereskedők cikkeink nyomán arra hívták fel figyelmünket: több gyanús piaci tranzakcióra is felfigyeltek december végén, melyekre csak utólag akadtak rá. A gyanús piactéri ügyleteket a furcsa módon alacsony ár és nagyon gyors kötések jellemezték. Éppen ez utóbbi magyarázza, az egyik, az Indexet tájékoztató kereskedő szerint, hogy mindenki csak utólag észlelte a lehetőséget. Az eddigiek fényében nyilván nem meglepetés: a termék az úgynevezett zsinór-, azaz folyamatos fogyasztást feltételező áram volt, az ár pedig az MVM által is elismerten kedvezményes 61 euró megawattonként.

Gyanús tranzakciók

Az egyik ilyen gyanús ügyletsor december 27-én késő délután zajlott: az eleve csendesnek, gyér érdeklődéssel kísértnek minősíthető két ünnep közötti napon délután négy óra előtt nem sokkal került fel gyors egymásutánban öt ajánlat, különböző mennyiségű, összesen 39 megawattnyi zsinóráramra, 61 eurós áron. A piactér regisztrált felhasználói az ajánlattevőt és a vevőt nem, annak tartalmát, a hirdetés megjelenését és a lecsapás időpontját viszont utólag is láthatják. Ami történt, talán nem meglepő: alig egy perc alatt elkelt a felkínált áram.

Egy kereskedő lapunknak ahhoz hasonlította az ügyletet, mintha valaki elhelyezne valahol az interneten egy hirdetést, az ajánlatát így mondhatni nyilvánossá téve, de arról senkinek nem szól, egyszem kiválasztott vevőt kivéve. Szinte esélyt sem adtak, hogy másnak is feltűnjön az ajánlat, de arra sem, hogy valaki többet kínáljon: a kedvező ár ellenére nem az aukciós, hanem az azonnali kereskedési módot választották az ügyleten kívülállók számára persze ismeretlen felek. Pedig érdeklődés alighanem lett volna: az ilyen termékre 4-5 euróval magasabb árat, egyes kereskedők szerint a december végi piaci viszonyok között akár ennél is többet el lehetett volna kérni.

Az MVM-nél az Index kérdésére nem cáfolták, hogy a kedvezményezett cégek, vagy azok egy része az igényelt árammennyiséget vagy annak egy részét a piactéren keresztül vették meg. Ugyanakkor továbbra sem kívántak a tranzakciókról részleteket elárulni, sem azt, hogy a kedvezményezett cégek egyenként pontosan mennyi áramot vettek.

A Motim továbbra is hallgat

A Motim, mely már múlt héten is elutasította, hogy válaszoljon kérdéseinkre, továbbra sem kívánt lapunk kérdéseire válaszolni. Az Index péntek délelőtt újból megkereste a kormányszóvivői irodát is, ahonnan a múlt héten írásban feltett kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ.

A kormányszóvivői irodától ezúttal azt a választ kaptuk: ismét meg tudják erősíteni a korábbi kérdéseinkre adott választ, miszerint "a miniszterelnök kinevezése óta nem gyakorolja cégeiben tulajdonosi jogait, és nem avatkozik be azok konkrét ügyeibe. Ezt a gyakorlatot a jövőben sem kívánja megváltoztatni, semmilyen értelemben sem." A kormányszóvivői iroda szerint "a Magyar Villamos Művek egyértelművé tette, ami a több más vállalkozással együtt megkötött szerződésekből is nyilvánvaló, vagyis hogy az MVM üzletpolitikai megfontolások alapján biztosít kedvezményt az áramfogyasztók egy széles körének, a legjelentősebb fogyasztóinak".

Hasonlóan fogalmazott maga a miniszterelnök pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján egy ezzel kapcsolatos kérdésre: "hogyha az MVM üzletpolitikai megfontolásból az áramfogyasztók egy széles körének, a legnagyobb zsinórfogyasztóknak valamilyen egységes üzletpolitikai kedvezményt ad, amennyiben jól tudom, ebben az esetben ez történt, akkor azt gondolom, hogy semmilyen szabálytalan nem történt. Van egy nagy vevő, akinek az eladó - éppen mert nagy vevő - kedvezményt biztosít. .... Biztosíthatom Önt arról, engem egyébként a négy év alatt sok minden vád ért. De megalapozottan soha, egyetlen egyszer sem, hogy én bármilyen módon, nemcsak hogy a saját cégeim dolgában, beavatkoztam volna, de még az sem, hogy én privatizációról, támogatásokról akár csak tárgyalnék is. Hozzám ilyen ügyekben nem lehet bejelentkezni. Nem az a miniszterelnök vagyok. Nem is leszek. "