100 százalék valóság II. – Megcsináltuk!

A Fidesz kampányának ("Rosszabbul élünk mint négy éve") állításait elemző cikkünk után a szocialista plakátokat vesszük sorra, és megállapítjuk, hogy a két nagy párt körübelül 1-1-re áll a csúszatási versenyben. Az MSZP azzal is megörvendeztetet minket, hogy a kormányt fényező Megcsináltuk kampány kiegészült a Nem fordulunk vissza című, a Fidesz 1998-2002 közötti munkáját kritizáló plakátsorozattal, így ennek állításait is megvizsgáltuk.

Sztrádaverseny

"Megduplázzuk az autópályák hosszát." Az állítás még úgy sem igaz, hogy már eleve szerényebb vállalást jelent, mint az eredeti autópálya-építési ígéretek. A 800 kilométert építünk jelmondat nemcsak az előző kampányban, hanem a Medgyessy-kormány első időszakában is makacsul tartotta magát, majd szépen fogyni kezdett. De nézzük pusztán a plakát állítását, a duplázást. Az Index korábban már bemutatta ciklusokra bontva, melyik kormány mennyi autópályát épített. A rendszerváltáskor örökölt 279 kilométerhez az első ciklusban 23, a másodikban 156, 1998–2002 között 93 kilométernyi sztráda épült (az egyes szakaszok átadása és előkészítése átnyúlt a kormányzati ciklusokon, a Fidesz alatt épült fel például a '98 őszén, azaz kormányváltás után átadott 64 kilométers M3-as szakasz). Tehát ha így számolunk, a jelenlegi koalíció 551 kilométeres sztrádahálózattal kezdett.

És mennyit épített? 2004-ben 37, tavaly 95 kilométert adtak át. Az idén a választásokig további 110 kilométert terveztek átadni, de kevesebb lesz: az M3 Nyíregyházát elkerülő 24 kilométeres szakasza csak a nyárra készül el. Ha viszont – ahogy a Fidesznek adtuk a zömmel még az 1998–2002-es ciklusban épített, de 2002 második felében átadott szakaszokat – a jelenlegi koalíciónak adjuk nemcsak ezt a 24 kilométert, hanem a második félévben elkészülő, már építés alatt álló 119 kilométert, akkor a MSZP–SZDSZ-kormány mérlege összesen 361 kilométer autópálya.

Ez azt jelenti, hogy ugyan a jelenlegi kormány alatt több autópálya épült, mint a korábbi három ciklusban összesen, de a 800, sőt a 400 kilométeres ígéret sem teljesült, de még csak duplázásról sem beszélhetünk. És természetesen hazugság, hogy a Fidesz mindössze hét kilométernyi sztrádát épített.

Családi pótlék – formális igazságok

"Megdupláztuk a családi pótlékot." Az állítás formálisan igaz, de számítások szerint az új, 2006 januárban életbe lépett rendszerben csak tíz százalékkal nőttek a családtámogatásra fordított állami kiadások. A családi pótlékba ugyanis beépítették a megszüntetett családi adókedvezmény korábbi összegét és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást is.

Így az összes támogatás korántsem nőtt a duplájára, sőt az adókedvezményt korábban egészében igénybe venni képes családok közül a háromgyermekesek ténylegesen rosszabbul járnak az új rendszerben. Ha a 2002-es számokból indulunk ki, és a családi pótlék 2005-ig tartó emelésének mértékét nézzük, akkor a duplázás megint nem igaz: a kormány az Fidesz által preferált adókedvezmény helyett a szegényebbeket jobban segítő családi pótlékot emelte ugyan, de csak 33 százalékkal. (A családi pótlék összegének alakulása 2000–2005 között. A családügyi tárca modelljei a 2006-os változásokról.)

Hasonló a helyzet a negatív kampány vonatkozó plakátjával is, amely szerint "a Fidesz 0 forinttal emelte a családi pótlékot". Formálisan igaz, de érdemben nem. Az ugyan igaz, hogy a családi pótlék összege nem nőtt 1998–2002 között, de 1999. január 1-től bevezették a családi adókedvezményt. Az első évben egy gyerek és két gyerek után 1700, három gyerekek után 2300 forintot lehetett elszámolni havonta és gyerekenként. Az összeghatárok 2000-ben és 2001-ben 2200, 2200, 3000 forintra emelkedtek, 2002-től az idei évig 3000, 4000, 10 000 forint volt hasonlóan, havonta és gyermekenként elszámolható.

Nyugdíj – egy pontos találat

"Bevezettük a 13. havi nyugdíjat." Igaz. Bár nem egyszerre, hanem négy lépcsőben, de a 13. havi nyugdíj végül beépült az ellátásba, idén először kapják meg a teljes összeget a nyugdíjasok (2003-ban először egyheti, 2004-ben kétheti, tavaly háromheti pluszt kaptak). És igaz az is, hogy ezzel a mostani koalíció már biztosan veri nyugdíjemelésben az elődjét, amelyet a kapcsolódó negatívkampány-plakáton az MSZP azzal vádol, hogy 19 000 forintot vett el a nyugdíjasoktól. Ezt az összeget egyszeri juttatásként 2002 őszén egyébként "vissza is fizette" a jelenlegi kormány.

Mi is történt? Az 1998-ban hatályban levő nyugdíjtörvény úgy szólt, hogy 1999. január 1-jével az előző évi nettó bérkiáramlásnak megfelelő mértékben kell növelni a nyugdíjakat. Ez azt jelentette volna, hogy minden nyugdíjas 18,4 százalék emelésben részesül. Ezzel szemben a Fidesz-kormány három nappal a hatálybalépés előtt, 1998. december 27-én a költségvetési törvény módosításával úgy változtatott, hogy a 30 000 forint feletti úgynevezett nagy nyugdíjakat csak 11 százalékkal emeli, míg a 30 000 forint alatti nyugdíjakat 25 százalékkal. A probléma ott volt, hogy bár ekkor az átlagos öregségi nyugdíj 26 990 forint volt, mégis több nyugdíjasnak volt (ha nem is sokkal) 30 000 forint felett a nyugdíja, mint ahánynak alatta. A szocialisták számításai szerint emiatt 54 milliárd forinttal kevesebb nyugdíjat fizetett ki az állam, mint amennyit az általános 18,4 százalékos emelés jelentett volna.

Aki egyébként az átlagnyugdíjakat nézi (nem számolva a 2002-es egyszeri, 19 ezer forintos juttatással és a 13. havi nyugdíjjal), nehezen tudná eldönteni, melyik kormány juttatott többet az időseknek. (Ha a kis képre kattint táblázatot talál!)

2006-os hivatalos adat még nem lehet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon, hiszen az átlagszámításhoz tudni kellene, mennyi a nyugdíjasok pontos száma, és év közben több tízezres mozgás van halálozások, illetve az új belépők miatt. Ráadásul az új belépők és a régiek között jelentős különbség van, az idősek jellemzően kevesebb, a friss nyugdíjasok több nyugdíjat kapnak utolsó aktív éveik munkabére alapján. Ezzel együtt úgy számoltunk, hogy az idei, 4,3 százalékos nyugdíjemeléssel szoroztuk a 2005-ös, még előzetes, de hivatalos adatot. Eszerint az idén 65 679 forint lesz az átlagnyugdíj, ami az 1998-as 26 926 forintos átlagnak a 244 százaléka. 2002-ben az átlagnyugdíj 46 595 forint volt, ami az 1998-as összeghez képest 73 százalékos emelést jelent. Ha így néznénk, a 144 százalékos növekedést, szinte fele-fele arányban hozta a két ciklus. De 2002-ben már magasabb bázisról indultunk, azóta az emelkedés csak negyen százalék volt, viszont lényegesen alacsonyabb infláció mellett.

Adók – csökkentések, emelések

"20 százalékra csökkent az áfa." Természetesen igaz. Kötözködők azonban megjegyezhetik, hogy miközben a kormányzati árkommandó ötlete egy piacgazdaságban legalábbis furcsa volt, a kormányzati aggodalom nem volt alaptalan. A januári inflációs adat magasabb lett a vártnál, és ezt elemzők azzal magyarázták, hogy az áfacsökkentés hatása nem érvényesült az árakban, azaz a kereskedők "lenyúlták az áfacsökkentést".

Nem igaz viszont a negatív kampány kapcsolódó eleme, "a Fidesz 20%k-al növelte az átlagbér adóterheit" üzenet. Az állítás nem értelmezhető könnyen, hiszen nem világos, hogy vajon kifejezetten az állampolgárt érintő munkavállalói terhekre, vagy munkáltatói terhekre, illetve hogy csak az adókra, vagy az adókra és járulékokra együttesen vonatkozik a mondat. Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy plakát a választók többségét kitevő bérből és fizetésből élő rétegnek szól, vagyis a munkavállalók adóterheiről van szó. E feltételezésünket aztán – hangsúlyozva, hogy a pontos adatok éppen nincsenek nála – egy, a költségvetési bizottságban ülő szocialista képviselő is megerősítette.

1998 őszén a Fidesz radikálisan átalakította az addigi hatkulcsos szja-rendszert, és a kormányzati ciklusa egésze alatt érvényben maradt 20–30–40 százalékos táblát vezette be. Az adókedvezmények bonyolult és állandóan változó rendszere miatt a képlet nem lehet annyira egyszerű, mint ahogy mi számoltunk, de a plakát állításainak cáfolatához elegendő lehet: az 1998-as átlagos bruttó bért előbb a még 98-ban érvényes hatkulcsos, majd a 99-től hatályos háromkulcsos tábla szerint is "bevallottuk". A KSH adatai szerint 1998-ban 813 168 forint volt az éves bruttó átlagbér. A '98-as adótábla szerint 0 250 ezer forint között 20, 250 300 ezer között 22, 300 500 ezer között 31, 500 700 ezer között 35, 700 ezer és 1,1 millió között 39, fölötte 42 százalék volt az adó. A Fidesz-kormány bevezette háromkulcsos rendszerben, '99-től 400 ezer forintig húsz, egy millióig harminc, e fölött negyven százalék az adó. Az átlagot kereső '98-as bére után 237 135 forint adót fizetett, ha fizetése egy fillért sem emelkedett, egy évvel később már "csak" 203 950 forintot kellett volna befizetni. Az átlagos kereső tehát nemhogy rosszabbul, de jobban járt a '98-as adóreformmal.

Megnéztünk egy másik összehasonítást is, ami – bár a húszszázalékos tehernövekedést messze nem igazolja – már nem ilyen kedvező a Fidesznek. Ha azt nézzük, hogy a KSH által publikált bruttó átlagbéreknek hány százaléka volt a nettó átlagbér, 1998–2001 között folyamatos csökkenést látunk. 1998-ban a bruttó bér 66,64 százaléka volt hazavihető, 2001-re ez 62,68 százalékra csökkent, majd azóta folyamatosan emelkedik, tavaly már 69,44 százalék volt.