További Magyar cikkek
Gyakran a nagy cégek gyűjtik be a pénzek zömét - ismerte el Neelie Kroes versenyügyi biztos a Reutersnek. Szerinte "a tapasztalat azt mutatja, hogy a kormányok nem mindig biztosítanak elsőbbséget a kis- és középvállalkozások támogatásának". A kkv-k a teljes elérhető támogatási összeg alig 12 százalékát kapják az EU-ban, miközben az összes vállalkozás 99 százalékát teszik ki, s ennél még kevesebb, mindössze 4 százalék jut nekik a legfejlettebb tagállamokban.
A közvetlen támogatás tilos
Az EU versenypolitikája kizárja, hogy a nagy cégek vertikális (tehát közvetlen) támogatáshoz jussanak az egységes belső piacon, ám amennyiben ez mégis megtörténik, az egyértelműen szabályszegés - állítja Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója. Szerinte ezért meglepő az a döntés, hogy a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) pályázatai keretében több multinacionális cég magyarországi leányvállalata uniós támogatáshoz jutott.
Az 1992 óta működő egységes belső piacon közös versenypolitika érvényesül, amelynek legalapvetőbb célja a tiszta versenyhelyzet biztosítása. Horizontális célokat lehet támogatni, és ügyelni kell arra, hogy a kedvezményezettek között ne legyenek piacmeghatározó cégek - kommentálta a biztos szavait Rácz Margit. Ellenkező esetben a támogatást odaítélők "felülírnák" az egységes versenyszabályokat, ez viszont bizottsági eljárást vonna maga után az érintett tagállam ellen.
Nem ütközik az EU előírásaiba az, hogy multinacionális társaságok kapjanak támogatást, a tulajdonosi szerkezet nem jelenthet megkülönböztetési szempontot - tájékoztatta a Világgazdaságot az uniós források felhasználásának szabályosságát felügyelő Pénzügyminisztérium. A tárca szerint a lényeg az, hogy a beruházás Magyarországon valósuljon meg, itt teremtsen munkahelyet, itt fizessen adót a cég.
Egyetlen cég sem követ el jogsértést azzal, hogy elfogad állami támogatást, az EU-ban erre nincs tilalom - közölte Tóth Tihamér, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese. Ám az is köztudott - mondta -, hogy az európai integrációnak versenyjogilag kitűzött, követett célja a kis- és középvállalkozások támogatása, s ezt a tagállamok nyilván a saját kkv-stratégiájukkal összhangban érvényesítik a gyakorlatban.
Muszáj lenne kedvezni a kkv-knak
Az I. Nemzeti fejlesztési terv keretében 2004-2006 között kiírt gazdaságfejlesztési pályázatoknál fontos törekvés volt az uniós kkv-prioritás érvényesítése, de a közösségi versenyszabályok betartását is szolgálta, hogy mindegyik pályázónál megnézték a nagyvállalati függőséget. A lap értesülését Baráth Etele akkori Európa-ügyi miniszter is megerősítette. Emellett azt is megjegyezte, hogy a nagy infrastrukturális beruházások tendereit máig rendre a külföldi cégek nyerik, mert alig van olyan magyar vállalkozás, amely felvehetné velük a versenyt.
A magyar gazdaságpolitikának régóta akut problémája a kkv-k támogatása - emlékeztetett a miniszter. Annak idején a fejlesztéspolitikai és az ágazatközi koordinációs kabinet ülésein visszatérő téma volt ez a kérdés, több fontos megállapodás is született a megoldásra, amely ha végre megvalósulna, sokat jelentene a GDP növekedése szempontjából.