Harmincszázalékos gázáremelés, dráguló villany, emelkedő adók Gyurcsány csomagjában

Nincs szükség sokkterápiára. Nem kell félni, nem fog fájni, legalábbis nem annyira, mint amennyire azt sokan szeretnék elhitetni - mondta a hangsúlyozottan nem a költségvetés egyszerű kiigazításaként, hanem fordulatként és reformként aposztrofált programcsomag ismertetésekor Gyurcsány Ferenc az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. A miniszterelnök azzal számol, hogy az új adók bevezetése és szinte valamennyi meglévő adó emelése összességében csak oda vezet, hogy a következő években a reálbérek egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben emelkednek.

A kormány tervei szerint a parlament a következő hetekben fogadja el az egyes intézkedésekhez szükséges törvénymódosításokat, így az ár- és adóemelések jelentős része már augusztus-szeptemberben hatályba léphet.

Lesz gázáremelés

A legnagyobb mértékben a közüzemi díjak emelkednek. A gáz árát már a középső, 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelése is érintené, de ezen felül, a kompenzációs rendszert úgy alakítják át, hogy átlagosan harminc százalékkal már augusztustól emelkedik a számla. Az áfa szeptember elsejétől emelkedik. A gázártámogatás átalakításával kapcsolatban a kormányfő hangsúlyozta, az éves 1500 köbméter alatti kisfogyasztók esetében az emelés mértéke kisebb, a 3000 köbméter felett fogyasztók esetében nagyobb lesz az az átlagos 30 százaléknál. Ugyancsak augusztustól 10-14 százalékkal a villany ára is. A kormány hosszabb távon a kompenzációs rendszer teljes átlakítására készül, Gyurcsány Ferenc szerint 2008-ra 30-50 milliárd forint közé akarják leszorítani a jövőben kizárólag szociális alapon járó, és az idén - még a mostani emeléssel is - 160 milliárd forintot felemésztő gázártámogatás költségét.

Fekete szeptember

A kihirdetés és a hatálybalépés időpontja között kötelező 45 napos várakozási idő miatt az adótörvények nagyobb része csak szeptemberben lép hatályba. Szeptember elsejével emelkedik 20 százalékra az áfa középső kulcsa, a rendszer így két kulcsossá alakul, az öt százalékos kedvezményes kulcs megmarad és az ide tartozó termékek köre sem változik. Ugyancsak szeptembertől emelkedik a cigaretta jövedéki adója 5,7 százalékkal, de ez csak az első lépése annak a három lépcsős emelésnek, melynek következő ütemei 2007 tavaszán illetve nyarán esedékesek. Drágulnak a szeszes italok is: a bor kivételével valamennyi termék jövedéki adója 7 százalékkal lesz magasabb szeptember elsejétől.

Szeptember elsejével jön a kamatadó és árfolyamnyereség adó. Mindkettő mértéke 20 százalék lesz, adómentes jövedelemrész nincs, de a hosszútávú állampapírban és befektetési jegyben lévő megtakarítások mentesülnek az adó megfizetése alól. A kamat utáni adót forrásadóként a kifizető vonja le, a tőzsdei ügylet nyeresége után az adót az adóbevallásban a magánszemély állapítja meg és fizeti meg.

Jelentős szja-emelés

Bár a személyi jövedelem adó kulcsait és sávjait közvetlenül nem érintik jelentős változások, lényegében ezek emelésével egyenértékű tehertöbblettel kell számolnia minden munkavállalónak. Szeptembertől ugyanis a jelenlegi négyről hat százalékra emelkedik az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke, majd januárban még egy százalékponttal, hét százalékra. Szeptembertől a nyugdíjas vállalkozók az eddigi 5 százalékos baleseti járulék helyett egészségügyi hozzájárulást fizetnek, aminek mértéke 2006-ban 15, 2007-ben 16 százalék lesz

Szűkül a kedvezmények köre: megszűnik a szellemi tevékenység - jelenleg évi 100 ezer forintban érvényesíthető - kedvezménye, valamint a felnőttképzéshez és a számítógép beszerzéshez ma biztosított 60 ezer forintos, jövedelemkorláthoz kötött kedvezmény. Ugyancsak megszűnik a lakáshitel törlesztéshez biztosított, jövedelemhatárhoz kötött kedvezmény, de azzal, hogy akik 2006. december 31-éig jogosultságot szereztek, azok még további 5 évig érvényesíthetik. Az eddig összesen évi 100 ezer forintos összegig igénybe vehető kedvezmények - tandíj, őstermelők, közcélú adományok, élet és nyugdíjbiztosítások - évi jövedelemkorlátja 6 millió forintról 3,4 millióra csökken. A jövőben ebbe a korlátos körbe tartozik a megállapodás alapján fizetett járulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj és ennek kiegészítésére vonatkozó kedvezmény is.

Az szja várhatóan hosszabb távon sem lesz egykulcsos. Gyurcsány Ferenc a koalíciós pártok kompromisszumaként azt a megoldást jelölte meg, melynek eredményeképpen néhány év alatt a munkavállalók 90 százaléka az alsó, 18 százalékos kulccsal adózik majd teljes jövedlme után. Ennek érdekében folytatódik a sávhatár kitolása, 2007-ben az egyébként lényegében elfeljetett, tavaly nyáron elfogadott öt éves adóprogramban foglaltaknak megfelelően a sávhatár 1,55 millióról 1,7 millióra emelkedik.

Ugyanakkor szolidaritási adó néven a hat millió forint feletti jövedelmeket a jelenlegi 36 százalékos mellett plusz négy százalékos kulcs terheli, azaz a felső kulcs voltaképpen negyven százalékra nő. Két év múlva pedig, a szükséges intézményi és információs háttér megteremtése után, 2008-tól értékalapú ingatlanadót vezetnek be a lakó- és üdülő ingatlanokra. Az értékhatárról a miniszterelnök egyelőre annyit mondott, az több tízmilliós lesz.

Szolidaritást várnak

Ugyancsak szolidaritási adó néven négy százalékkal emelik a társasági adót is, azaz a jelenlegi 16 százalékos kulcs mellett további négy százaléknyi terhet rónak az adózás előtti nyereségre (a szolidaritási adó esetében az elsősorban nagyvállalatokat érintő kedvezmények sem érvényesíthetők). A vállalkozásokat érintő módosítások 2007-től lépnek hatályba (mint azt az Index már korábban jelezte, jogi akadályokba ütközne a társasági adó év közbeni emelése.) Bevezetik ugyanakkor az elvárt társasági adót is. Ennek lényege, hogy az éveken át veszteséget kimutató cégeknek is be kell fizetniük (az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett) bevételeik 2 százaléka után a társasági adót.

A munkáltatók járulékterheit nem emelik, de a tavaly nyári ötéves adóprogramban elfogadott csökkentésekre nem kerül sor: novemberben nem szűnik meg a mai 1 950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás, és halasztják a 2007-re tervezett munkáltatói társadalombiztosítási járulékcsökkentést is.

Egyelőre név és részletek nélkül, de voltaképpen a banki különadó fenntartását is bejelentett Gyurcsány Ferenc. A 2004 őszén a hitelintézetekre kivetett, az eredeti megállapodás szerint két évig élő adó új változata - melyet a szolidaritási adón felül is meg kell majd fizetni - várhatóan magasabb is lesz, mint a jelenlegi, hiszen abból évente 50 milliárd forint állami bevételre számítanak, míg a jelenlegi összeg 30-40 milliárd forint között van.

Az eva emelkedik, az ekho marad

Az egyszerűsített vállalkozási adó kulcsa 15-ről 25 százalékosra emelkedik. Ez a 20 százalékos áfakulcs mellett azt jelenti, hogy az evás vállalkozások az eddigiekkel szemben a nettó bevételükből is adót kell majd fizessenek. A változás október 1-ével lép majd életbe, az emelt adót a bevezetést követő bevételek után kell megfizetni. Az ekhóhóz, melynek tényleges eredményei egyébként csak a színlelt munkaszerződések ellenőrzésére elrendelt július 1-én lejáró moratóriumot követően lehet értékelni, nem nyúl a kormány, azaz marad a 15 százalékos munkavállalói, és 20 százalékos munkaadói kulcs.

Fekete pénzek nyomában

Az intézkedéscsomagban összesen több tíz milliárd forintos bevétellel számolnak annak eredményeképpen, hogy magánszemélyek és vállalkozások jelenleg illegalitásban tartott vagyonát ellenőriznék és adóztatnák. A magánszemélyek esetében ez két formában történne: egyfelől bővítik, a jelenlegi évi néhány százról 2007-ben tízezerre az Apeh által elrendelt, úgynevezett vagyonosodási vizsgálatok számát: ez azt jelenti, hogy a hatóság az adóelévülés 5+1 évén belül összeveti az adózó vagyoni helyzetét az elmúlt években bevallott jövedelmével. Ha eltérés van, bírságot és adót vetnek ki. Azok, akik 2006. december 31-ig élnek az önellenőrzés lehetőségével mentesülnek nem csupán a bírság, de az önellenőrzési pótlék megfizetése alól és az adóhátralékuk megfizetésére 5 éves részletfizetési kedvezményt kaphatnak. Az illegálisan külföldön tartott pénzek hazahozatalára a kormány amnesztiát hirdet, és egyszeri, tíz százalékos adó levonásával itthon legalizálni engedi a vagyont. (Ez a lehetőség a parlamenti képviselőkre és a kormány tagjaira nem lesz érvényes a kormány által tervezett szabályozás szerint).

A cégek házipénztárában papíron létező összegek - melyekkel valójában jellemzően a tulajdonosok saját jövedelmként rendelkeztek - ugyancsak tíz százalékos egyszeri adó akár részletekben történő megfizetésével szintén legalizálhatók lesznek. Ugyanakkor a 2007-től 20 százalékos fizetési kötelezettség (a készülő szabályozástól függően adó vagy bírság) terheli a házipénztár átlagos napi záró-egyenlegének az "üzletileg indokolt összegen felüli" részét.

Makro hatások

A kormány a reálbér növekedés már említett befagyasztása mellett azzal számol, hogy az intézkedéscsomag eredményeképpen az idei évben 350, jövőre ezer milliárd forinttal javul az államháztartás egyensúlya. Az idei 350 milliárd csaknem fele-fele arányban oszlik meg a költségvetés kiadásait csökkentő, illetve a büdzsé bevételeit növelő intézkedésekből, ez az arány a következő években 40-60 százalékos lesz, azaz nagyobb részt bevételnövelésre épül a program. Gyurcsány Ferenc szerint miközben az infláció jövőre várhatóan öt százalékos körüli szintre emelkedik (döntően az áfa és egyéb adóemelések hatásaként), később visszatér az MNB-vel közös, 3 százalék körüli célhoz. Az államháztartási hiány az idei - a nyugdíjreform költségeinek meghatározott mértékig megengedett levonása nélkül - várt 9,6 százalékos szintről 3,5 százalékra csökken 2008-ra. Ekkor a gdp 0,6 százalékányi összeg lesz elszámolható nyugdíjkorrekcióként, azaz éppen becsúsznánk a három százalékos határ alá.