Rosszkor jött Magyarországnak a pénzügyi bizonytalanság

2008.03.10. 22:08
A CNN Gyurcsány Ferenc beszédére alapozza, hogy folytatódnak a reformok Magyarországon. Elemzők szerint a pénzügyi bizonytalanság a lehető legrosszabbkor jött az országnak, amikor fokozatosan veszít értékéből a forint az euróhoz képest. Szakértők szerint az emberek még mindig nincsenek tisztában az egyéni felelősségvállalás politikájával, mindent a kormánytól és ingyen várnak el.

A CNN Money rovata a népszavazási igenek győzelme ellenére igyekszik megnyugtatni az ideges befektetőket. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédére alapozzák, miszerint a választás eredménye nem befolyásolja a kormányt a korábban megkezdett megszorító intézkedések keresztülvitelében.

Az elemzés kitér arra, hogy a rendszerváltás utáni időszak minden eddiginél magasabb részvételi arányát könyvelhette el ez a népszavazás, meghaladta az uniós csatlakozásról szóló referendumét is.

A Goldman Sachs befektetői csoport elemzése szerint ugyan a GDP-nek csak a 0,1 százalékát teszi ki a referendumon eltörölt intézkedésekből származó bevétel (30-50 milliárd forint), ennek ellenére fennáll a veszélye annak, hogy lelassulnak a megkezdett reformok. Itt hivatkoznak azonban a miniszterelnök beszédére, aki nyilvánvalóvá tette, hogy a költségvetés az így kiesett pénzt nem tudja pótolni saját forrásaiból. A befektetők kedélyének csillapítására hangsúlyozza, hogy az ellenzék kormánybuktató szándéka nem ért célba, a kormány marad a helyén.

Ezzel együtt a Goldman Sachs elemzése megjegyzi, hogy a referendum által okozott fiskális bizonytalanság a lehető legrosszabbkor jött Magyarország számára, amikor fokozatosan veszít értékéből a forint az euróhoz képest. Az MNB eltörölte a nemzeti valuta intervenciós sávját és az Amerikából indult hitelpiaci válság ott is érezteti hatását.

Az uniós szakemberek és a befektetők viszont pozitívan értékelik a népszerűségét ugyan fokozatosan vesztő kormány azon intézkedéseit, amelyek bújtatott adókkal, a központi juttatások mérséklésével és a befektetések ösztönzésével igyekeznek az EU-ban 2006-ban legmagasabb deficitet 3 százalék alá süllyeszteni jövőre.

Az 1 százalékra mérséklődött gazdasági növekedést azonban összeveti a szlovákok 14 és a lengyelek 6 százalékos eredményével, megjegyezve, hogy ezek az országok is az Európai Unió frissen csatlakozott tagjai.

"A legrosszabb, ami történhet, hogy a kormány feladja szigorú költségvetési politikáját, újrakezdi az osztogatást, hogy megtartsa szavazóit, ám ez a gazdaság összeomlásához vezet" - idézte Kiszelly Zoltán politológust az AP hírügynökség a referendum eredményéről szóló cikkében.

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor beszédeiből vett passzusokkal érzékelteti azt a komplex helyzetet, amely a népszavazás után újabb kérdőjeleket vet fel a költségvetési deficit kezelésének lehetőségeiben. Félő, hogy Magyarország nem tudja kimanőverezni magát abból a 2006 óta fennálló helyzetből, amely szerint az uniós tagállamok között itt volt a legmagasabb költségvetési hiány, írják.

A magyar újságírók nemzetközi sajtóban publikált elemzései többnyire a népszavazás jelentette ellenzéki sikerre fókuszálnak. A Fidesz népszerűségének növekedését, a lakosság részéről érkezett jelzést és a kormányprogram elutasítását hangsúlyozzák.

Egy magát megnevezni nem kívánó, a Nemzetközi Valutaalapnál dolgozó szakértő szerint Magyarországon még mindig nincsenek tisztában az emberek az egyéni felelősségvállalás politikájával, mindent a kormánytól és ingyen várnak el. Szerinte például az igennel szavazó nyugdíjasok saját maguk alatt vágták a fát, amikor megszavazták a tandíj eltörlését, mert azt az ő pénztárcájuk is megbánhatja.

A fiskális politika reformja feltehetően csak burkolt adók formájában tartható fenn, így azok, akik igennel szavaztak, egyben a saját adójuk felemelésére is igent mondtak. Az emberek konzerválni akarják azt a rendszert, amelyben az állam ingyen gyógyítja és oktatja azokat is, akik a jövedelmük után nem fizetnek tisztességesen adót, mondta a szakember.