A csehszlovák szénerőmű újra támad

A szlovákiai környezetvédelmi minisztérium november elején elküldte hazánkba a Tőketerebesen tervezett hőerőmű beruházásával kapcsolatos kiegészítéseket. Ezekről szervezett csütörtökön lakossági fórumot Sátoraljaújhelyen a hazai zöldtárca és az Észak-magyarországi környezetvédelmi felügyelőség. A közmeghallgatáson a szlovák környezetvédelmi minisztérium képviselői is részt vettek, ám érveik és az újabb tanulmányok ellenére sem változott a helyiek véleménye.

Újabb tanulmányok, régi álláspontok

Az a nyár elején derült ki, hogy a tokaji történelmi borvidéktől húsz kilométernyire fekvő szlovákiai Tőketerebesen (Trebisov) széntüzelésű erőművet, méghozzá az országban a legnagyobb ilyet építené meg a Csehszlovák Energetikai Társaság Rt. elnevezésű vállalat. A beruházás ötletét a határ mindkét oldalán tiltakozás fogadta, nemcsak a civil szervezetek, hanem több felvidéki és magyarországi önkormányzat is ellenzi az építkezést.

Júliusban ezért visszakerült az ügy a pozsonyi környezetvédelmi minisztériumhoz, amely újabb hatástanulmányokat készített. A dokumentumok egy részét magyarra is lefordították – itt el is olvashatók –, és ezek nyomán rendeztek lakossági fórumot csütörtök este Sátoraljaújhelyen.

A lakossági fórumon a szlovák zöldtárca szakértői arról beszéltek, hogy a minisztérium csak a beruházás környezetre gyakorolt hatását véleményezi, az erőmű megépítéséről szóló engedélyt az építési hatóság adja majd ki; az engedélyezési eljárás jelenleg is folyik – tudósít a Borsod Online.

A lap szerint a nagyjából négyórás lakossági fórumon megjelentek véleménye nem változott az elmúlt félévben: a hegyaljaiak továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy ne épüljön meg az erőmű; a tiltakozásuk jeleként már a nyáron összegyűjtöttek csaknem tízezer aláírást.

Nincsenek megnyugtató válaszok

Juraj Rizman szlovák Greenpeace aktivista korábban azt mondta lapunknak: nemcsak Szlovákiára veszélyes a készülő erőmű, hanem Magyarországra is, elsősorban a tokaji borvidékre. Hozzátette, kén kerülhet a talajba, jelentősen megnő majd a füstgáz kibocsátás és megváltozik a klíma is. Úgy fogalmazott, hogy minden legális eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy a beruházás ne valósuljon meg.

Nemcsak a szlovák határ közelében élő lakosok, hanem a sátoraljaújhelyi önkormányzat is tiltakozik a tervezett beruházás ellen. A zempléniek nem akarnak semmilyen mértékű környezetszennyezést – olvasható abban az észrevételben, amelyet Szamosvölgyi Péter sátoraljaújhelyi polgármester fogalmazott meg a környezeti hatástanulmányról megfogalmazott, hatoldalas észrevételében.

A dokumentum szerint a környezetvédelmi tanulmány nem ad részletes és megnyugtató válaszokat az esetleges magyarországi környezetszennyezés problémájára, annak magyarul publikált részeiből azok a fejezetek kimaradtak, amelyek alapján elmondható lenne, hogy az erőmű szomszédságában fellépő környezeti hatások hogyan lesznek érezhetők a magyarországi területeken. A közzétett tanulmányt elfogadhatatlannak tartom – fogalmazott a polgármester, aki szerint nem elfogadható, hogy "a nemzeti kincset jelentő Tokaj-hegyaljai ültetvényeken készülő borok eladhatósága romoljon amiatt, mert a közelben egy évi 4 millió tonna káros anyagot kibocsátó üzem működik".

Tönkreteszik a borvidéket

Nem a szlovákiai erőmű az első, amely komoly problémát jelent a tokaj-hegyaljai borvidéken élőknek. Az Index tavaly novemberben számolt be arról, hogy szemétlerakó éktelenkedik a védtelen tokaji kultúrtáj közepén. Bár annak megépítését az unió is támogatta, és üzemeltetői szerint az egyetlen helyen van, ahová Zemplénben telepíteni lehetett ilyet, a borászok szerint a "butaság nagyon magas foka" volt a legjobb hegyaljai dűlők közé telepíteni a hulladéklerakót.

A szeméttelepnél is nagyobb fejfájást okoz azonban a hegyaljaiaknak az, hogy az elmúlt években drasztikusan megnőtt a városon átmenő teherforgalom. A város polgármestere már polgári engedetlenségként a híd lezárását is fontolgatta idén márciusban, miután nap mint nap több ezer kamion dübörög át az elvileg világörökségi és műemléki védettséget élvező kisvároson, a világ legjobb édes boros vidékén.

Ezt a forgalmat ráadásul évi több tízezer kamionnal növelheti, ha megépül Szerencs határában a szocialista nagyvállalkozó, Hujber Ottó szalmatüzelésű erőműve. A beruházás ellen a tokaji borászok, a környékbeli zöld aktivisták és civil szervezetek már többször tiltakoztak, és Sólyom László államfő is kifejezte aggodalmát az erőművek – nemcsak a szerencsi, hanem a tőketerebesi és az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús vízerőmű – miatt is.

A hegyaljaiakat azért is aggasztja a szerencsi beruházás, mert szerintük az rossz precedens lehet a szlovákoknak. Ha ugyanis az működni kezd, akkor Szlovákiában mondhatják azt, hogy ha Magyarországon engedélyezték egy erőmű építését, akkor hazánk miért akar megakadályozni egy ottani beruházást.