Az érintettek
Az állásfoglalás döntően két olyan országot érint, ahol a felosztó-kirovó pillér mellett bevezettek egy második, kötelező, de magánalapon működő nyugdíjpillért is. A magánpénztári befizetések a magyar GDP egy százalékára rúgnak, Lengyelország esetében pedig 1,5 százalékos az arány.
Magyarországon a statisztika a nyugdíjpénztárakat eddig sem tekintette a közületi szektor részének, ezért az oda irányuló befizetések növelték az államháztartási deficitet. Lengyelországban a nyugdíjalapokba történő transzfert az államháztartáson belüli mozgásnak tekintették, amely nem növelte a hiányt.
A Napi Online beszámolója szerint a lengyel példa alapján számolt deficit egy százalékkal lett volna alacsonyabb annál, mint ami érvényben van, ezért nyilatkozott korábban úgy Draskovics Tibor: amennyiben az Unió statisztikai hivatala beveszi ezt a kört az államháztartási mérlegbe, úgy a költségvetés idei hiánya akár 3,6 százalékra is csökkenhet, jövőre bőven három százalék alá kerülhet a deficit, és akár a 2007-es eurócsatlakozás is szóba kerülhet.