Nem kell a hitel

Az új hitelek terén nem indult túl fényesen az év a bankrendszer számára - derül ki a PSZÁF által közzétett negyedéves gyorsjelentésből. A kormányzati autópálya-építésre felvett hitelt nem számítva - amely jelentőse torzítja az adatokat - látható, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés jelentősen lassult.

Visszaesés

Míg tavaly az első negyedévben a cégeknek nyújtott kölcsönök állománya 3,7 százalékkal, addig idén az első három hónapban csupán 3 százalékkal nőtt. A lakossági vonalon még látványosabb a visszaesés, ugyanis a hitelállomány tavaly ilyenkor 6,2 százalékkal gyarapodott, az idén pedig csaknem fele ilyen ütemben, 3,3 százalékkal nőtt január eleje és március vége között. Ebben jelentős szerepet játszott a lakáshitelezés több negyedév óta tartó folyamatos lassulása.

A PSZÁF szerint az első negyedévi folyamatok alapján a bankszektor növekedésének további lassulása valószínűsíthető, mivel a szektor fejlődését alapvetően meghatározó vállalkozói és lakossági hiteligény növekedési üteme az év hátralévő részében várhatóan tovább lassul. A bankok forrásgyűjtése ismét a külföldre támaszkodik, miután a betétállomány - lakossági és vállalati együttesen - alig, mindösszesen 11,8 milliárd forinttal nőtt.

A bankrendszer ismét hatalmas adózott eredményt ért el, ez a tavalyi első negyedhez képest 61 százalékkal, 105,4 milliárd forintra nőtt. Az évesített tőkearányos jövedelmezőség javult a bankrendszerben, ahogyan az eszközarányos megtérülés is. A ténylegesen problémás - C, D, E kategóriás - hitelállomány összességében javult (most 1,85 százalék és 1,92 volt) a PSZÁF jelentése szerint, bár ezen belül a lakosságiban kisebb romlást látni, itt a problémásak aránya 2,65 százalékra nőtt a tavalyi 2,41 százalékról, igaz, még ez is igen jó.