Ne utazzon külföldre!

A megkérdezett utazási irodák szinte egyöntetűen állítják: ma már igényesebbek a magyar turisták, mint pár évvel korábban. Továbbra is fontos az ár, de egyre több minőségi elvárása van az utasoknak, amelyekért hajlandóak akár fizetni is. Összességében jellemző, hogy mostanában már nem a legolcsóbb hotel a legnépszerűbb.

Nagy tavak

Korábban a napozás volt az elsődleges szempont, ma már az is fontos, hogy a homok mellett valami látványosság is várja a nyaralókat, de legalább egy közepes város legyen a közelben. Ráadásul emelkedett az ingerküszöb is: pár éve egy egyiptomi útra irigykedett az egész baráti társaság, most már ez kevés, esetleg az all inclusive ellátás javít valamit a helyzeten.

Magyarországon továbbra is a vízpartok a legkedveltebbek, a Tisza-tó, a Velencei-tó és a Balaton idén is sok turistát vonz majd, ez utóbbi ráadásul tisztább a pár éves átlagnál. Sokan választják a wellness szállókat. Akik itthon tervezik eltölteni a nyaralásukat, átlagosan fejenként negyvenezret szánnak rá, külföldön ugyanez az összeg 100-150 ezer forint közé tehető, de a lélektani határ sokaknál százezer forint. A legkedveltebb célpontok között Horvátországot, Görögországot, Olaszországot, Tunéziát vagy Törökországot említették az irodák.

Persze minden évnek megvannak a legkedveltebb úticéljai. Korábban az volt trendi, aki Jordániába utazott, mostanában inkább a londoni, római, párizsi hétvége a divatos, de garantáltan jó benyomást kelt a társaságban az is, aki villát bérel Toszkánában, esetleg búvárkodik a Vörös tengerben.

Átalakulóban

Az irodák egyöntetű véleménye szerint a fapadosok megjelenése átalakította az utazási szokásokat, többen utaznak és messzebbre mint azelőtt bármikor, és népszerűbbek lettek a hétvégi városlátogatások is. A hazai helyzet is javult, hamarabb megtelnek a hotelek, hiszen külföldi turistából is több érkezik Magyarországra. A fapadosok természetesen el is vontak utasokat az irodáktól, egyre többen utaznak egyénileg az európai városokba.

A magyar utazóknak gyorsan sikerült alkalmazkodniuk az Európai Unióhoz, ennek megfelelően szívesen hagynák otthon dokumentumaikat. Az egyik leggyakoribb kérdés, hogy lehetséges-e az utazás útlevél nélkül, amire a válasz unión belül és Horvátországba: igen, feltéve ha új típusú személyi igazolványunkat magunkkal visszük. Ugyan ezekbe az országokba hivatalosan a korábbi verziók is érvényesek, de ez már kockázatosabb, előfordul hogy az útlevélkezelők nem ismerik fel a bordó füzetet.

Mindenesetre az okmányokra érdemes figyelni, sokan csak utazás előtt veszik észre, hogy útlevelük pár hónapon belül lejár, ami esetenként kizáró ok. Törökországba például csak a legalább fél évig érvényes útlevéllel engedik be az utast.

Készülni kell

Utazás előtt szedjünk ki minden részletet az ügyintézőből, és mindenképp írjuk fel az iroda telefonszámát, arra az esetre, ha. Amennyiben nem azt kapjuk, mint amire befizettünk (nem tengerre, hanem szomszédra néz a szoba), nyugodtan reklamáljunk, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyekben a szállodaigazgatónak nagyobb a mozgástere. Ezért aztán ne lepődjünk meg azon, ha elő- vagy utószezonban zárva találjuk a szaunát, vagy az igazgató bezáratta a grill-bárt: joga van hozzá. Ugyanígy megeshet, hogy túlfoglalás miatt nem abban a hotelben kapunk szállást, amit a prospektusból kinéztünk, de a felajánlott hotel színvonala nem lehet alacsonyabb az eredetinél.

Érdemes vigyázni okmányainkra, repülőjegyünkre, ezeket rendszerese elvesztik a turisták, a szállodák széfjeiben viszonylag barátságos áron biztonságban tudhatjuk őket. Nem árt érdeklődni a kötelezően előírt valuta összegéről, egyes országok nem engednek be, ha nem látják, hogy elég pénzt tervezünk elkölteni náluk. Ha autót akarunk bérelni, érdemes beszerezni egy nemzetközi jogosítványt, egyes országokban megkövetelik.

Sokan hajlamosak bepakolni az egész lakást a bőröndbe, aminek már csak azért sincs értelme, mert a repülőtéren a 20 kilónál nehezebb csomagokért fizetni kell. Ha feltétlenül bicskával, vagy szamurájkarddal akarunk utazni, azt még véletlenül se próbáljuk felvinni magunkkal a fedélzetre, mert elkobozzák, és rossz esetben soha nem látjuk viszont.

Malmozás a csomagokon

Arra mindenkinek érdemes felkészülnie, hogy az utazásokra általában a leglehetetlenebb időpontokban kerül sor, hajnali négykor kelhetünk, hogy kiérjünk a reptérre, de visszafele sem lesz jobb a helyzet, valószínűleg aludni legfeljebb repülés közben tudunk majd. Így aztán elképzelhető, hogy már a kora délelőtti órákban a szállodába érünk, de legkorábban csak kettőkor foglalhatjuk el a szobánkat.

Ugyanígy megesik, hogy az utolsó napon délben el is kell hagynunk a szállást, estig meg malmozhatunk a csomagokon ücsörögve. Ha lefizetjük a portást, megesik, hogy tovább maradhatunk. Mindenesetre érdemes előre gondoskodni a szórakozásról, vigyünk jó könyveket magunkkal, vagy legalább érdekes barátokat. A repülőgépek késnek, ez már örök igazság, érdemes is számolni ezzel. A gépek menetidejét nemcsak a rossz idő, hanem a túlterhelt légifolyosók is befolyásolják.

Fontos, hogy ha leszállás után észrevesszük, hogy sérült a csomagunk, egyből jelezzük a repülőtéren, hiszen a légitársaság felelősséget vállal az út alatt felmerülő problémákra. Ha később visszük vissza csomagjainkat, már nehezen bizonyítjuk, hogy azok utazás közben sérültek meg.

Déli országokban ne igyunk a vízből, mert hányással, hasmenéssel járó fertőzést kaphatunk, inkább vegyünk palackozva valahol. Ezt megtehetjük a szállodában, vagy vásárolhatunk negyedáron a környező boltokból is, az ital becsempészéséhez hátizsák javallott. Óvakodjunk az olcsóbb éttermektől, főleg az arab országokban. Bár itt kínálják a legizgalmasabb fogásokat, következményük egytől két hétig terjedő hasmenés lehet.

Papírok nélkül?

Bár az utasbiztosítás fontossága nem csökkent az Unió határain kívül, csatlakozásunk óta elvileg lehetőségünk van a tagállamok egészségügyi rendszerének kedvezményes igénybevételére, biztosítás nélkül. Ez nem azt jelenti, hogy mostantól akármilyen bajunk van, csak bemegyünk az első utunkba eső európai korházba, és ott ingyenesen kikezelnek minket.

A könnyítés lényege, hogy az E-111-es nyomtatvány beszerzése után (mely a hazai egészségügyi pénztárakban található) már valamivel nyugodtabban utazhatunk az unió határain belül, hiszen ha valami bajunk esik, akkor betérve a megfelelő korházba (mert nem mindegyikben használható a nyomtatvány) az ott élő állampolgárokkal azonos elbánásban részesülünk. Tehát ha a helybéli fizet, akkor mi is fizetünk, a tarifákat pedig garantáltan nem a magyar pénztárcákhoz méretezték.

Egy orvosi vizitért, kezelésért tíz-húsz eurót kérnek el a tagállamokban, ugyanennyi a korházak napidíja, illetve egyes államokban (például Nagy-Britanniában és Franciaországban) a receptekért is fizetni kell.