71 millió napot voltunk külföldön tavaly

Az Ecotstat 2008. első fél évi turizmusbarométerének értéke 44,3 százalék, mintegy 3,6 százalékponttal magasabb az előző fél évi értéknél. A növekedés oka, hogy a felmérés azt a következő hat hónapot szondázza, amikor a turizmus lehetséges fejlődésével kapcsolatos várakozások magasabbak, a gazdasági megszorítások hatásai már kevéssé érezhetőek és a következő fél év a nyaralások szezonját is magába foglalja.

2008-ban - az előrejelzések szerint - a nemzetközi konjunktúra, főként a kelet-közép-európai térségünkben, kedvező a turizmus fejlődésének, de a fejlett országokból érkező vendégforgalom várhatóan stagnál, esetenként kissé csökken. A térségben a piaci verseny erősödésével indokolt számolni, főként a nagyvonalúbban költekező nyugat-európai, tengerentúli vendégek vonatkozásában.

A turizmus nemzetgazdasági teljesítménye 2008-ban várhatóan szolid mértékben növekszik, az ágazat külgazdasági egyensúlyt javító szerepe stabilizálódhat. A fejlődést segítheti a GDP nagyobb növekedése, az uniós támogatásokkal elkezdhetőek a nagyobb beruházási-fejlesztési programok, valamint a beutazó vendégforgalmat jobban ösztönző forint árfolyam kialakulása, stabilitása – áll az Ecostat elemzésében.

Tisztább Budapest kellene

2008-ban a magyar turizmus számára a legnagyobb kihívást a korábban megingott ország-image helyreállítása, az új turisztikai keresleti trendekhez, vendégfogadási feltételekhez való gyors-rugalmas alkalmazkodás, illetve a lehetséges fejlesztési források célszerű, hatékony, gyors felhasználása jelenti. Fontos feladat annak biztosítása, hogy Budapest továbbra is a magyar turizmus exkluzív vonzereje maradjon. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a város általános rendezettségének, tisztaságának, a közbiztonságnak és a szolgáltatási színvonalnak a javítása, a vonzerő gazdagítása, továbbá az olcsó légijáratok biztosítása és a ferihegyi légikikötő szerepének erősítése, versenyképességének javítása. Vidéken a gyógy-wellness "szigetek", illetve az aktív turizmus válhatnak a megélénkült vendégforgalom további bővülésének forrásává. El kell érni, hogy a Balaton a belföldi turizmus mellett a nemzetközi piacokon is erősítse pozícióját.

Az Ecostat turizmusbarométer felmérése szerint 2008-ban a háztartások több mint négytizede tervez nyaralást, az utazók 73 százaléka Magyarországon. A belföldi utak várható hossza 7 nap (stagnál). A nyaralásra tervezett költés várhatóan emelkedik, jelentős számú üdülési csekk beváltása mellett. 2008. első félévi felmérésünk szerint a lakosság átlagosan valamivel több, mint 162 ezer forintot szánnak üdülésre fordítani személyenként, mely megközelíti a 2006. első félévben mért összeget. Az utazásszervező és -közvetítő vállalkozások fokozott mértékben számítanak a belföldi lakosság körében az egészségmegőrző, városnéző és vízparti nyaralási célú utazások növekedésére.

2007-ben a turizmus nemzetgazdasági teljesítménye valamelyest, két százalékkal mérséklődött. Az utazási feltételekben bekövetkezett kedvezőtlen változások (pl. az energiaárak emelkedése, a nemzetközi gazdaság növekedésének mérséklődése, a magyar fizetőeszköz árfolyamának átmeneti "erősödése" és a kirobbant nemzetközi pénzügyi megrázkódtatások) a vendégforgalom bővülését kisebb mértékben gátolták. Magyarországon a több napra látogatók számának csökkenését az egynapos vendégforgalom növekedése ellensúlyozta.

2007-ben a Magyarországra látogatók összesen 931 milliárd forintot költöttek, 4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korában. A korábbinál "erősebb" forint ugyanakkor ösztönözte a kiutazást és a külföldi költést. A magyar állampolgárok 71 millió napot, a korábbinál 16 százalékkal többet töltöttek külföldön, költésük pedig 577 milliárd forintra, 20 százalékkal emelkedett.

162 ezer forint fejenként

A háztartások 5 százaléka jelezte, hogy a következő három hónapban legalább 5 napra elutazik valahova (az előző fél évben 4%). Az üdülésre fordítani kívánt összeg személyenként jelentős szóródást mutat, harmincezer és egymillió-hatszázezer forint között költenek. A turizmusbarométer indításakor a családok üdülésre majdnem 200 ezer forintot terveztek költeni, 2006. első felében több mint százhetvenezer forintot, az év második felében már csak százharmincötezer forintot. 2007 első felében 120 ezer forintot szántak e célra, 2007 év végi felmérésünk szerint már 136 ezer forintot. A 2008. első fél évi felmérés szerint az üdülésre szánt összeg emelkedett, a magyarok 162 ezer forintot terveznek átlagosan és személyenként költeni, ha nyaralni mennek.

A legalább ötnapos utat tervező háztartások túlnyomórészt (76%) szórakozni, pihenni akarnak a következő három hónapban útjuk során (fél éve 69%). A városnézés a második leggyakrabban említett utazási cél (26%), míg az egészségmegőrző gyógyüdülés és wellness, valamint a vízparti üdülés a közeljövőben utazni akarók 20, illetve 19 százalék számára motiváló tényező.