Csak becsülni lehet az új nyugdíjakat?

A parlament előtt levő törvényjavaslat megváltoztatja a nyugdíj számításának módját. A részlegesről a teljes valorizációra térnek át, vagyis ezentúl nem a nyugdíjba vonulás előtti második évhez igazítják a – nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti években elért – kereseteket a nyugdíjalap kiszámítása során, hanem a nyugdíjba vonulást megelőző év lesz a „horgony” minden ezt megelőző évre nézve.

Ahhoz, hogy a 2008 januárjától nyugdíjassá váló járandóságát ki lehessen számolni, a valorizáció végrehajtásához ismerni kellene az előző évi, tehát a 2007-es országos nettó átlagkereseti adatot (a jogosultak általában a naptári évfordulót választják a nyugdíjaslét elkezdéséhez, így sok embert érint ez a változás).

A Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, hivatalos adat azonban csak a tárgyhónapot követő második hónapban jelenik meg. A 2007. decemberi nettó átlagkereset, és ezzel együtt az egész éves adat tehát legkorábban 2008. februárban lesz ismert.

Évközi kiigazítás kell

Az induló nyugdíjak megállapítását, az ehhez szükséges valorizációs kulcsot tehát tényadatok hiányában becsülni lehet csak, vagyis a rendszer magában hordozza az évközi kiigazítás szükségét – még ha erről a benyújtott javaslatban nem is esik szó. Kérdés, a kormány hogyan jár el: dönthet úgy, hogy alulbecsüli az induló nyugdíj mértékét, s évközben egészíti ki a szükséges mértékre a nyugdíjat (mint teszi azt most is, a nyugdíjemelés kiszámításához használt svájci indexálás alkalmazásával, ha a nettó bér vagy az infláció eltér a tervezettől), vagy visszavesz a járandóságból, ha esetleg felüllövik a nyugdíjakat. Utóbbi kapcsán szakértők megjegyzik, politikailag nehezen vállalható döntés lenne egy már megadott járandóság visszavétele.

A teljes valorizáció 2,5–4,5 százalékkal felfelé húzza a nyugdíjalapot, de egyéb változások 12–15 százalékkal mérséklik azt. A jövőben ugyanis már nemcsak az szja-t, hanem a keresetek utáni járulékokat sem fogják figyelembe venni a nyugdíjalapban; ennek negatív hatásán valamit enyhít, hogy az szja-t nem (a mostani szabályozásnak megfelelően) a bruttó, hanem a járulékokkal csökkentett összegre vetítve állapítják és vonják majd le.

A törvényjavaslat 2007-ben még nem nyúl bele mélyen a nyugdíjszámítás módszertanába (ettől az évtől viszont a saját jogú nyugdíj mellett munkát vállalónak fizetnie kell a járulékokat), az első komolyabb változások 2008-tól várhatók, ha a benyújtott formában fogadják el az előterjesztést. A járulékfizetés során azonban figyelembe kell majd venni a dupla járulékalapot: azaz jövőre legalább 131 ezer forint után kell járulékot utalni, hacsak a munkaadó be nem jelenti az adóhivatalnak, hogy ennél kisebb járulékalap után tud csak fizetni (s ennek terhe vonatkozik a munkavállalókra is).

Kétséges az ösztönző hatás

Szakértők kétségbe vonják az ösztönző hatását annak a tervezett intézkedésnek, amely szerint a korhatár alatti nyugdíjban részesülőknek kereső tevékenységük ideje alatt szüneteltetniük kell a nyugdíjat (pontosabban csak eseti jelleggel, a minimálbér szintjéig szerezhetnek biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet), viszont később, a nyugdíjukban ezt kompenzálják: ennek éves összege az átlagkereset mellett ugyanis mindössze 7200 forint, azaz havi 600 forint pluszt jelent. Ettől biztosan nem fognak tartósan a munkaerőpiacon maradni az érintettek.

A nyugdíjtól való „eltiltás” kereső tevékenység esetén 2008-tól válik hatályossá, ám egészen 2010-ig kapnak amnesztiát a rendelkezés alól azok, akik 2008 január 1. előtt váltak nyugdíjassá. Ők a törvényjavaslat szövege szerint „az új élethelyzethez alkalmazkodásra felkészülés érdekében” mentesülnek a kötelezettség alól. A kereső tevékenységet egyébként a nyugdíjasnak be kell jelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz – ha elfelejtkezik róla, mulasztási bírságot rónak ki rá, és a jogalap nélkül felvett nyugdíjat is visszafizettetik vele.

Nincs szó a kedvezményes és a rokkantnyugdíjról

A javaslatban nem szerepelnek sem a korkedvezményes, sem a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó kormányzati elképzelések, bár korábban ezekről is szó esett. A III. csoportos rokkantsági nyugdíj helyetti rehabilitációs járadék bevezetéséről, a rehabilitációs szolgáltatások komplex rendszeréről szóló törvényt 2007 márciusában tervezik beterjeszteni a kormány elé.

A korkedvezményes nyugdíjakról Gyurcsány Ferenc a parlamentben azt mondta, hogy annak rendszerét a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál át kell alakítani, de csak okosan, hosszú átmenetet engedve. Szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ha idén nem születik meg a szabályozás, a hatályos jogszabályok alapján a jövő évtől elviekben nem szerezhető új jogosultság korkedvezményes nyugdíjra. Az addig megszerzett korkedvezményeket persze nem veszik el.