Bár a nyugdíjminimum lényege pont az volt, hogy megőrizze értékét és így a kapcsolódó ellátások ne legyenek a költségvetési alkuknak kitéve, az elmúlt években folyamatosan romlott az értéke. Ez a romlás nemcsak a reálkeresethez volt mérhető, hanem az átlagos nyugdíjhoz is. Jelenleg a nyugdíjminimum azoknak is némi biztonságot jelent, akik - bár rendelkeznek a nyugdíjhoz kötelező minimális szolgálati idővel - csak minimálbérre voltak bejelentve.
Az ezt szabályzó 1997-es törvény szerint a 62. év betöltése és 20 év szolgálati idő után az átlagkereset 53 százaléka jár nyugellátásként - 39 ledolgozott év után 78,5 százalék. Ám ez az összeg nem lehet alacsonyabb a jelenleg mintegy 23 ezer forintos alsó határnál. Az Európai Unióban az ellátásokat a szociális minimum alapján számolják, így 2009-től Magyarországon is ez veszi át a nyugdíjminimum helyét. A tárca tervei szerint a névváltoztatás már 2005-től megtörténne, ám a funkció még maradna. Azt azonban nem lehet még tudni, hogy a szociális küszöböt mi alapján számítják majd ki. A nyugdíjminimum megszűnése mintegy 500 ezer olyan embert érinthet hátrányosan, akik 2009 után vonulnak nyugállományba és utolsó szolgálati éveikben minimálbérre jelentik be őket.