További Magyar cikkek
A tavaly 26 országot magába foglaló nemzetközi felmérés célja a nyugdíjazással kapcsolatos elképzelések, érzések és attitûdök feltérképezése volt. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatást tavaly júliusban elsõ alkalommal végezték el Magyarországon háromszáz aktív dolgozó és háromszáz nyugdíjas részvételével. A kutatók olyan fontos kérdésekre kerestek választ, mint, hogy hogyan készülünk a nyugdíjra, hogyan éljük meg a nyugdíjba vonulást és pénzügyileg idõben elkezdünk-e gondoskodni a nyugdíjas évekrõl. Az AXA megbízásából a GFK csoport által elvégzett felmérés lehetõséget ad nemzetközi összehasonlításra is, ugyanakkor a hazai eredmények is számos tanulsággal szolgálnak.
Pesszimisták
A felmérés egyik megállapítása szerint a magyar válaszadók jóval pesszimistábbak az európai átlagnál, a nyugdíjas éveikkel kapcsolatos kérdéseket illetõen. Jelentõs részüknek fõként a szegénység, a betegség és a magány jut eszébe a nyugdíjaskor hallatán, s csak alig több mint 50 százalékuk gondolkodik pozitívan errõl az idõszakról, nekik a szabadidõ, az utazás és a nyugalom jut leginkább eszükbe.
Az aktív válaszadók 39 százaléka tervezi, hogy nyugdíjba vonulása után is folytatja munkáját, ez az arány az európai átlagnál kevesebb. Ennek ellenére a nyugdíjasok csak mintegy 10 százaléka keres pénzt nyugdíja mellett, amely megegyezik az európai átlaggal. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatásból kiderül, hogy nagyon kevesen – az aktív korúak mindössze négy százaléka – támogatják hazánkban a nyugdíjkorhatár emelését.
Míg az aktívak többsége manapság úgy tervezi, hogy nyugdíjas éveit utazásra, a családjára és egyéb szabadidõs tevékenységekre fordítja majd, addig a hazánkban élõ nyugdíjasok élete – részben korlátozott anyagi lehetõségeik miatt – ettõl erõsen eltérõ képet mutat: idejük túlnyomó részét a ház körüli tennivalók, a családról történõ gondoskodás, valamint a munka folytatása teszi ki.
A nemzetközi kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a közép-európai átlagnak megfelelõen, a válaszadók mindössze 29 százalékának van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Ez az arány annál alacsonyabb, minél fiatalabb valaki, a 45 évnél fiatalabbaknak ugyanis csak 15 százaléka van tisztában a várható összeggel.
Bár a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetõen a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi nagyjából 100 ezer forintos összeghez képest, mintegy 27 ezer forint hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet, a nyugdíjasok számára folyósított összegekbõl számos országban még megtakarításokra is jut. A környezõ országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezõbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.
Tudatos öngondoskodás
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a bizonytalanság és a lakosság fele által elõrevetített alacsonyabb nyugdíjas kori életszínvonal ellenére, a magyarok kevesebb, mint egyharmada gondoskodik tudatosan nyugdíjáról a munkával töltött évek során, szemben a közép-európai régió 52 százalékos értékével.
Míg Nyugat-Európában sokan már húszas éveik derekán, az elsõ munkába állás idején, házasságkötéskor vagy gyermekük születésekor, sõt adóreformok hatására és szakértõk tanácsára is kezdik meg az idõskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az 50 éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá az idõskorra való pénzügyi felkészülés fontosságára. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése a közép-európai átlaghoz képest három, míg az európai átlaghoz képest öt évvel késõbbre, átlagosan 38 éves korra tolódik ki.
A megkérdezettek közül azok, akik jövedelmükbõl megtakarítanak, az európai átlaghoz képest igen alacsony összegrõl számoltak be, ami részben az alacsony fizetéseknek, részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbben a nyugdíjcélú állami elvonásokat adóként élik meg, és azokat nem számítják megtakarításaikhoz.
A nyugdíjcélú megtakarítások formáját tekintve is nagy a bizonytalanság. Az európai átlaghoz képest majdnem duplája hazánkban azoknak a száma, akik nincsenek tisztában a pénzügyi megtakarítási termékek olyan alapvetõ összefüggéseivel, mint a kockázat, a hozam és a futamidõ, s ezért nem tudnak választani magas hozamú és magas kockázatú, illetve kiegyensúlyozott kockázatú és alacsonyabb hozamú megtakarítási lehetõségek között.
A kutatás eredményeit összegezve megállapítható, hogy a magyarok közül nagyon kevesen gondolnak optimistán nyugdíjas éveikre. Mind az aktív, mind a nyugdíjas válaszadók vélekedése megegyezik abban a tekintetben, hogy a nõk anyagilag és pszichológiailag is felkészültebbek a nyugdíjazásra és egészségesebben, aktívabban élik meg nyugdíjas éveiket.