Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem gondoskodunk nyugdíjas éveinkrõl

2008.04.24. 14:29
Az AXA csoport megbízásából a GFK csoport által elvégzett nemzetközi felmérés szerint hazánkban az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése elõtt, és a munkavállalók 80 százaléka önként megy nyugdíjba. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált 26 ország között, szemben a régió, illetve Európa 50 százalékos átlagával. Ez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul, ami sajnálatosan késõn, jellemzõen az emberek 50 éves kora körül jelentkezik. Súlyosbítja a hazai helyzetet, hogy a megtakarításokra alkalmas pénzügyi termékek ismerete nagyon hiányos – áll az AXA Retirement Scope nevû, nyugdíj témakörben elvégzett nemzetközi felmérésben.

A tavaly 26 országot magába foglaló nemzetközi felmérés célja a nyugdíjazással kapcsolatos elképzelések, érzések és attitûdök feltérképezése volt. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatást tavaly júliusban elsõ alkalommal végezték el Magyarországon háromszáz aktív dolgozó és háromszáz nyugdíjas részvételével. A kutatók olyan fontos kérdésekre kerestek választ, mint, hogy hogyan készülünk a nyugdíjra, hogyan éljük meg a nyugdíjba vonulást és pénzügyileg idõben elkezdünk-e gondoskodni a nyugdíjas évekrõl. Az AXA megbízásából a GFK csoport által elvégzett felmérés lehetõséget ad nemzetközi összehasonlításra is, ugyanakkor a hazai eredmények is számos tanulsággal szolgálnak.

Pesszimisták

A felmérés egyik megállapítása szerint a magyar válaszadók jóval pesszimistábbak az európai átlagnál, a nyugdíjas éveikkel kapcsolatos kérdéseket illetõen. Jelentõs részüknek fõként a szegénység, a betegség és a magány jut eszébe a nyugdíjaskor hallatán, s csak alig több mint 50 százalékuk gondolkodik pozitívan errõl az idõszakról, nekik a szabadidõ, az utazás és a nyugalom jut leginkább eszükbe.

Az aktív válaszadók 39 százaléka tervezi, hogy nyugdíjba vonulása után is folytatja munkáját, ez az arány az európai átlagnál kevesebb. Ennek ellenére a nyugdíjasok csak mintegy 10 százaléka keres pénzt nyugdíja mellett, amely megegyezik az európai átlaggal. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatásból kiderül, hogy nagyon kevesen – az aktív korúak mindössze négy százaléka – támogatják hazánkban a nyugdíjkorhatár emelését.

Míg az aktívak többsége manapság úgy tervezi, hogy nyugdíjas éveit utazásra, a családjára és egyéb szabadidõs tevékenységekre fordítja majd, addig a hazánkban élõ nyugdíjasok élete – részben korlátozott anyagi lehetõségeik miatt – ettõl erõsen eltérõ képet mutat: idejük túlnyomó részét a ház körüli tennivalók, a családról történõ gondoskodás, valamint a munka folytatása teszi ki.

A nemzetközi kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a közép-európai átlagnak megfelelõen, a válaszadók mindössze 29 százalékának van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Ez az arány annál alacsonyabb, minél fiatalabb valaki, a 45 évnél fiatalabbaknak ugyanis csak 15 százaléka van tisztában a várható összeggel.

Bár a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetõen a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi nagyjából 100 ezer forintos összeghez képest, mintegy 27 ezer forint hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet, a nyugdíjasok számára folyósított összegekbõl számos országban még megtakarításokra is jut. A környezõ országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezõbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.

Tudatos öngondoskodás

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a bizonytalanság és a lakosság fele által elõrevetített alacsonyabb nyugdíjas kori életszínvonal ellenére, a magyarok kevesebb, mint egyharmada gondoskodik tudatosan nyugdíjáról a munkával töltött évek során, szemben a közép-európai régió 52 százalékos értékével.

Míg Nyugat-Európában sokan már húszas éveik derekán, az elsõ munkába állás idején, házasságkötéskor vagy gyermekük születésekor, sõt adóreformok hatására és szakértõk tanácsára is kezdik meg az idõskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az 50 éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá az idõskorra való pénzügyi felkészülés fontosságára. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése a közép-európai átlaghoz képest három, míg az európai átlaghoz képest öt évvel késõbbre, átlagosan 38 éves korra tolódik ki.

A megkérdezettek közül azok, akik jövedelmükbõl megtakarítanak, az európai átlaghoz képest igen alacsony összegrõl számoltak be, ami részben az alacsony fizetéseknek, részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbben a nyugdíjcélú állami elvonásokat adóként élik meg, és azokat nem számítják megtakarításaikhoz.

A nyugdíjcélú megtakarítások formáját tekintve is nagy a bizonytalanság. Az európai átlaghoz képest majdnem duplája hazánkban azoknak a száma, akik nincsenek tisztában a pénzügyi megtakarítási termékek olyan alapvetõ összefüggéseivel, mint a kockázat, a hozam és a futamidõ, s ezért nem tudnak választani magas hozamú és magas kockázatú, illetve kiegyensúlyozott kockázatú és alacsonyabb hozamú megtakarítási lehetõségek között.

A kutatás eredményeit összegezve megállapítható, hogy a magyarok közül nagyon kevesen gondolnak optimistán nyugdíjas éveikre. Mind az aktív, mind a nyugdíjas válaszadók vélekedése megegyezik abban a tekintetben, hogy a nõk anyagilag és pszichológiailag is felkészültebbek a nyugdíjazásra és egészségesebben, aktívabban élik meg nyugdíjas éveiket.