Gyurcsány körömszakadtáig védi a nyugdíjasokat

Nem azért védjük most a hatályos, törvénybe foglalt nyugdíjemelési módszert, mert bizonyos pártok támadják; ez az egész nem politikai stratégiai kérdés, hanem nemzetstratégiai kérdés - fogalmazott Gyurcsány Ferenc kormányfő az Időügyi Tanács mai soron kívüli ülésén, amelyet nyilvánvalóan Orbán Viktor Fidesz-elnök elmúlt napokban tett, a nyugdíjemelési képlet megváltoztatására irányuló kijelentése ihletett. A szocialista kormány vezetője, egyben az MSZP elnöke bevezetőjében jelezte, hogy érti a rendkívüli ülés összehívás mögötti érveket, érti az Idősügyi Tanács aggodalmait (annak az Idősügyi Tanácsét, amelynek ő az elnöke - a szerk.).

Ütött jobbra, ütött liberális irányba

A miniszterelnök, amennyiszer csak tehette, szavaival odavágott a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének, de még a volt koalíciós társnak is, és többször "összekacsintott" az Idősügyi Tanács tagjaival. Orbán Viktornak címezve megjegyezte: ha a mai szabállyal szemben csak az infláció mértékével emelnék a jövőben a nyugdíjakat, ahogyan azt a Fidesz-vezér javasolja, az egy dolgot garantál, éspedig a szépkorúak reménytelenségét, azt, hogy nekik nem fog több jutni a közösből életük végéig, nekik soha nem lesz jobb. (Ma a svájci indexálás határozza meg a nyugdíjak évenkénti emelését, vagyis felerészben az infláció, felerészben az országos nettó keresetemelkedés alapján emelik a járandóságot, ami lényegében a reálbérváltozás felével múlja felül az inflációt. Erről a témáról, a nyugdíjrendszerünk mai paraméterek alapján fenntarthatatlan helyzetéről, a külföldi példákról tegnapi cikkünkben részletesen írtunk.)

A volt koalíciós társat egy ponton említette, amikor szólt arról, hogy a költségvetési kiigazítási program összeállításánál sokan, főként liberális közgazdászok jónak látták volna a nyugdíjindexálásnál az inflációs emelésre való áttérést (és még a 13. havi nyugdíj eltörlését, a nyugdíjkorrekciós program felfüggesztését), de ők, szocialisták mindvégig arra törekedtek, őrizzék meg a ma fennálló indexálást.

Az Idősügyi Tanácsnak, illetve tágabb értelemben a nyugdíjas társadalomnak több üzenettel is kedveskedett Gyurcsány. Szavai szerint a nyugdíjak vásárlóértékének elmúlt 10 évben történt jelentős emelkedését öt intézkedés biztosította, a svájci indexáláson kívül a 13. havi nyugdíj, a nyugdíjkorrekciós program, a méltányossági nyugdíj és az egyszeri segély bevezetése és utóbbi négy a szocialista kormányzáshoz kötődik. Sőt, igazából az első is - tette hozzá gyorsan. Emlékeztette a tanács tagjait arra is, hogy az elmúlt sok esztendőben a szocialista kormányok és a szépkorúak között bizalmi viszony alakult ki és erről az útról szerinte ne térjenek le.

Együtt sírunk, együtt nevetünk

Gyurcsány felvázolta, hogy milyen megfontolás áll a ma érvényes nyugdíjemelési képlet hátterében és hogy ezt miért nem akarják megváltoztatni ők. Érvelése szerint 1997-ben, a nyugdíjtörvény megalkotásakor széleskörű konszenzus övezte a nyugdíjpolitikát, és akkor az aktívak és nem aktívak között létrejött egy megállapodás, amelyet "együtt sírunk, együtt nevetünk" kifejezéssel lehetne talán a legjobban illetni.

Ezt fejezte ki az inflációt és lényegében a reálbéremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelési képlet (voltképpen a nyugdíjak emelése, mint írtuk, a reálbéremelkedés felével haladja meg a mindenkori inflációt, igaz, reálbércsökkenés idején, amilyen a tavalyi év volt, a nyugdíjemelés elmarad az inflációtól, de ez normális körülmények között csak kivételes években szokott előfordulni). Ennek eredményeképpen az elmúlt tíz évben a nyugdíjak reálértéke összességében közel 60 százalékkal nőtt, és a tíz évből csak a tavalyiban esett vissza.

Veszteség a kisebb növekedés

Ha megváltozna a nyugdíjemelési képlet inflációkövetőre és nem folytatódna a nyugdíjkorrekciós program (bár ez utóbbira vonatkozóan nem tett semmiféle említést az ellenzéki párt - a szerk.), akkor a kormány számításai szerint a mai átlagosan 82 ezer forintos havi járandóság jövőre nem 87 ezer forintra nőne, hanem közel 85 ezerre. 2013-ban pedig 107 ezer forint helyett 101 ezer forint lenne az átlagnyugdíj. Gyurcsány kiemelte, hogy így a negyedik év végére éves szinten meghaladja a 70 ezer forintot a nyugdíjasokat érő veszteség. Holott csak arról van szó, hogy a nyugdíjak mindkét esetben növekednek, az inflációkövető esetben éves szinten 70 ezer forinttal lesz kisebb a növekmény.

A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy nemcsak az aktívak és a nyugdíjasok között eredményezne szociális feszültséget a nyugdíjemelési képlet módosítása, hanem meglátása szerint a nyugdíjasok között is. Summa summarum, kormánya nem kíván változtatni a nyugdíjpolitikáján az ország érdekében és a nyugdíjasok érdekében, mondta Gyurcsány.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!