Orbán komolyat hibázott

„A kormányoldalon alapvetően az történt, amit sejteni lehetett, azaz a szocialisták cáfolva az azonnali összeomlásról szóló vélekedéseket igazolták, hogy a kisebbségi kormány – eseti leszavazásoktól eltekintve – működőképes lehet. Az ellenzéki oldalon viszont Orbán Viktor komoly hibát követett el” – összegezte kisebbségi kormány első hónapjának történéseit Török Gábor.

A Vision Consulting vezetője az Orbán-beszédről és esetleges hatásáról szólva felidézte, hogy némileg hasonló történt 2005-ben Németországban. A kormányzó szociáldemokraták a választási programjukkal ellentétes, megszorító politikát, a saját konvergenciaprogramjukat kezdték el végrehajtani, ami történelmi mélypontra süllyesztette támogatottságukat. Az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU) viszont annyira elbízták magukat, hogy sorra hibáztak.

Ennek legtipikusabb példája az volt, amikor a CDU pénzügyminiszter-jelöltje – szinte már pénzügyminiszternek érezve magát – egy interjúban kifejtette, hogy áfanövelésre és további megszorításokra lesz szükség. A nyilatkozatra a szociáldemokraták azzonnal visszatámadtak. Az eredmény: a szociáldemokraták visszaszerezték népszerűségüket, és a CDU korábbi 10-15 százalékos előnye dacára mindössze egy százalékkkal (és négy mandátummal) nyert a választásokon. Bár jelöltjük, Angela Merkel kancellár lett, nagykoalícióra kényszerültek a szociáldemokratákkal.

Veszélyes mondatok

A helyzet Magyarországon természetesen nem teljesen analóg: Schröder kancellárnak nem volt „őszödi beszéde”, és az MSZP ma mélyebben van, mint az SPD volt Németországban. Török Gábor az összehasonlítással azt akarta érzékeltetni, milyen veszélyei vannak, ha egy politikai oldal, vagy akár egy politikus, megelőlegezve küszöbön álló győzelmét, olyan nyilatkozatokat tesz, amelyeket normális esetben, kiélezett erőviszonyok mellett nem tenne.

A politikai elemző szerint Orbán Viktor gazdasági programbeszéde az első olyan komoly hiba a Fidesztől a népszavazás óta, ami hosszú távon is átalakíthatja a politikai folyamatokat. Bár egyelőre nem lehet tudni, mekkora kárt okozott ez a beszéd az ellenzéki pártnak, az bizonyos, hogy az első komoly fogást adta a Fideszen; ha nem is a siker esélyét, de egy fontos támadási pontot nyújtott a kormányoldalnak. Az egészből az látszik, hogy a Fidesz helyzete korántsem olyan stabil és megkérdőjelezhetetlen, mint amilyennek első látásra tűnhet.

Török Gábor emlékeztetett, hogy a Fidesz a népszavazás óta egyértelműen csak a kormányoldal hibáira épített. „A Fidesz, éppen kiszélesedett táborának egyben tartása miatt, feltűnően tartózkodott önálló kezdeményezések megfogalmazásától; miközben kihasználta a társadalom elégedetlenségét a kormányzati intézkedésekkel szemben, nem próbált egységes, kezdeményezésekben is megnyilvánuló keretet teremteni ennek az elégedetlenségnek.” Az orbáni programbeszéd ezért nemcsak azért érdekes, mert támadási felületet biztosított a szocialistáknak, hanem azért is, mert ellentétes a Fidesz eddigi stratégiájával, mondta Török Gábor.

Programot NE!

A beszéd jól rávilágít arra is, mennyire igaza volt a Fidesznek akkor, amikor látványosan tartózkodott a programhirdetéstől. Miközben az elhangzott programbeszéd szociális alapon, „balról” támadható, egy ezzel ellentétes tartalmú, populista beszéd a gazdasági elit ellenállását vívhatta volna ki. „Vagyis, nem egyszerűen a beszéd tartalma, hanem önmagában bármilyen program kvázi nyilvános megfogalmazása is hibásnak tekinthető a Fidesz részéről.”

Ha politikai és gazdasági elemzőknek kellene nyilatkozniuk arról, a Fidesz várhatóan mit tenne, ha kormányra kerülne, szinte biztosan az Orbán által elmondottakhoz hasonlóan nyilatkoznának: egy potenciális Fidesz-kormány némi kivárás – az Orbán által máshol említett, éppen az önkormányzati választásokig tartó 6-8 hónap – után az előző kormány bűneinek leleplezésére hivatkozva megszorításokkal igyekezne minél jobb állapotba hozni a gazdaságot, és közben intézményi módszerekkel stabilizálná a hatalmát.

„Az biztos, hogy a Fidesz az ellenzékben alkalmazott szociális demagógiát nem emelné kormányszintre, és az is, hogy a szocialistáknál jobban képes arra, hogy egy megszorító jellegű gazdaságpolitika esetén is másról, például »magyar modellről« beszéljen” – véli Török Gábor. Szerinte az Orbán által elmondottak így nem különösebben meglepőek: nagyjából annak visszaigazolását jelentik, amit a politikát figyelők egyébként is gondolnak.

Figyelemre érdemes az is, hogy Orbán, nyilván nem véletlenül, több helyen, következetesen ugyanazzal a tartalommal mondta el beszédét. Az utóbbi években a kormány politikáját balról támadó Fidesz-retorika az üzleti szektorban komoly kételyeket ébresztett. Orbánnak jól láthatóan célja az így elvesztett hitelesség visszaszerzése.

De Török Gábor szerint tisztán politikai szempontból a Fidesz-elnök stratégiája túl elhamarkodott – bár működik. Az üzleti szféra szereplői a korábbinál sokkal megengedőbbek és elfogadóbbak a Fidesszel. Az az egyre komolyabb aktivitás, ahogyan a Fidesz megpróbál az üzleti élet meghatározó szereplőivel párbeszédet kezdeményezni, jól jelzi, hogy nem eseti akcióról, kiragadott beszédről, hanem stratégiáról van szó.

A Fidesz nem akarhatta

A politikai elemző szerint a Fidesz tudatosan igyekezett adagolni üzletbarát üzenetét. A beszédből kiszivárgott részek viszont nem a stratégia lényegi pontjai voltak, hanem pontosan azok, amelyek a leginkább támadhatóvá teszik a Fidesz elnökét, ezért nem szolgálta a Fidesz érdekeit a beszéd nyilvánosságra kerülése.

A Fidesz 2002-es vereségében döntő szerepe volt azoknak az elemeknek, amelyek a mostani beszédben is leginkább támadhatóak. Egyrészt, a nyugdíjasok felé a Fidesz kommunikációja mindig is kétarcú volt, míg a szocialisták még a legerősebb megszorítások idején is igyekeztek megőrizni nyugdíjas támogatóikat, és ez részben működött is.

A második elem Budapest kérdése. A 4-es metró és a Nemzeti Színhez ügye, valamint a vidékpárti retorika biztosították azt, hogy a mérsékelt fideszes polgármesterek és várospolitikusok minden törekvése ellenére a baloldal és a liberális párt el tudta hitetni, hogy a Fidesz Budapest-ellenes párt.

„És pont ezek, a nyugdíjasok ereje, a »Budapest-kártya« és a szimbolikus üzenetek döntő szerepet játszottak a Fidesz 2002-es, majd 2006-os vereségében.” Török Gábor szerint Orbán Viktor legnagyobb hibája az idézett beszédben az volt, hogy a nagyon ráerősített a kormányzása alatt kialakult sztereotípiákra.

„A nyugdíjak befagyasztása, a 4-es metró leállítása vagy a Magyar Gárda ügyében tett, Horthy stratégiáját pozitívnak beállító mondatai iskolapéldái azoknak a hibáknak, amelyeket a baloldal képes lehet felnagyítani.” A kiragadott példák azért olyan erősek, mert pontosan rímelnek azokra a félelmekre, amelyek a baloldali és a bizonytalan szavazók jelentős részében élnek a Fidesszel kapcsolatban.

Török Gábor úgy látja, hogy a szocialisták az első jelekből megértették, milyen komoly lehetőséget ad nekik ez a beszéd. Látszik, hogy az MSZP megpróbál valamiféle nyomatékot adni neki. Az viszont egyértelmű, hogy az ellenzéki párt teljesen elszokott attól, hogy védekeznie kell. Mindez azonban mindössze egy halvány remény az MSZP-nek. A beszéd hatása egyelőre csak a politikát figyelők körére korlátozódik, a Fidesz előnye pedig olyan tetemes, hogy akár meg is engedhet magának ilyen hibákat.

„Ugyanakkor ez a beszéd is jól mutatja: egy politikai pártnak gyakran saját hibáitól jobban kell tartania, mint ellenfele adekvát stratégiájától” – összegezte Török Gábor.