Kifosztják azt, aki szándékosan adót csal

Sok év után van sansz arra, hogy jövőre a szándékos adócsalókra nagyobb büntetést szabjanak ki a revizorok, mint azokra, akik nem készakarva, csupán hibát vétve fizetnek be kevesebb közterhet az indokoltnál - talán ez az egyetlen olyan előremutató konkrétum, amelyet a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteinek sikerült kicsikarniuk a kormányzati tisztségviselőkből az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén.

Az OÉT ma kezdte el tárgyalni a jövő évi adócsomagot (egy hete, a nulladik fordulóban a kabinet tagjai csak meghallgatták a szociális partnerek kívánságait), és Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium adóügyi szakállamtitkára jelezte: már készül a szövegjavaslat, ami a megkülönböztetést jogszabályi formában tenné lehetővé és kötelezővé.

Ma a bírság mértékére vonatkozóan - függetlenül a törvénysértés indokától - felső határokat szab meg az adózás rendjéről szóló törvény. Az APEH-ellenőrök annyit tehetnek, hogy mérlegelik a körülményeket, és méltányosságból nem a maximális büntetést szabják ki az adott vállalkozásra, szervezetre, magánszemélyre. Bevételi kényszer esetén aztán édes mindegy, hogy miért vallott be, fizetett be kevesebb adót az érintett, mint kellett volna, miért mulasztott el időben adatot szolgáltatni, a hatóság emberei ekkor gyakran a maximumot vagy ahhoz nagyon közeli bírságtételt varrnak az adóalany nyakába. Egy kalap alá esik tehát a szándékos adócsaló azzal, aki az adószabályokat azok bonyolultsága miatt nem tartotta be.

A szakállamtitkár jelzése szerint olyan megoldásban gondolkodnak, ami az arányosság fogalmát vinné be a törvényszövegbe, lehetővé téve a megkülönböztetést. A mulasztási bírság felső mértéke ettől függetlenül emelkedni fog: az adócsomag értelmében magánszemély esetén 100 ezer helyett 200 ezer forintot, más adózó esetében 200 ezer helyett félmillió forintot kell leróni maximálisan, ám nyugta- vagy számlaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, valamint nem igazolható eredetű áru megvételre kínálása esetén 1 millió forintot kockáztat a törvénykerülő szervezet. (Sőt az alkalmazott is büntethető lesz.)

Nem, nem és nem

Akadt még néhány konkrétum is, aminek a munkaadók és a munkavállalók nem örülhetnek. Karácsony Imréné elzárkózott attól a szakszervezeti kéréstől, hogy legyen ismét adómentes bizonyos mértékig a bankszámlára történő bérutalás esetén a bankszámlaköltség-térítés. A munkavállalók képviselői havi 4000 forint értékben kívánták ezt adómentesíteni, pedig idén év elején került ki az adómentes juttatások közül.

Hajthatatlan volt a szakállamtitkár abban a kérdésben is, hogy a luxusadót jövőre a többi vállalkozás mellett a társadalmi szervezetek (például szakszervezetek) tulajdonában álló, 100 millió forint számított érték feletti üdülőkre is kivessék. A szakszervezetek kivételt tettek volna a társadalmi szervezetek által tulajdonolt üdülőkkel, sőt az elutasító válasz után is nyilvánvalóvá tették, ebből nem akarnak engedni.

Nem akar a kormány élni az EU által biztosított lehetőséggel sem, vagyis azzal, hogy bizonyos élőmunka-igényes szolgáltatásokat (többek között cipőjavítás, magánlakás-felújítás) kedvezményes áfakulcs alá soroljon.

Talán igen

Több ponton további egyeztetéseket helyezett kilátásba a kormányzati oldal. Így megvizsgálják, teljesíthető-e a munkavállalók kérése, hogy a melegétkezési utalvány adómentes határa a mai 10 helyett 12, a hidegétkezésié 5-ről 6 ezer forintra emelkedjen havonta. Az iskolakezdési támogatás pillanatnyilag évente 20 ezer forintig adó- és járulékmentes, ám ha a kabinet teljesíti a munkavállalók kívánságát, a havi minimálbér 30-35 százalékának megfelelő összegig, tehát úgy 24 ezer forintig mentes lesz a közterhektől.

A kis adók körüli kabaré ügyében a kabinet kész megvizsgálni a szociális partnerek igényét, vagyis azt, hogy álljon el a tervétől, és ne hajtsa végre úgy a kisebb járulékok eltörlését, kiváltva lényegében az iparűzési adó emelésével, ahogyan az adócsomagban most benne van. (Biztosra vehető egyébként, hogy a kormány meghátrál. Az MSZP képviselői az adótörvények általános vitájában egyértelmű jelét adták annak, hogy ha senki nem szeretné, akkor ők nem ragaszkodnak a lépéshez.) Ugyanez lehet a sorsa a tb-járulékok egy számlára történő utalásának is: ez sem tetszik a dolgozóknak és a cégeknek.

Nem, aztán mégis igen

A mai konzultáció színfoltja volt az adómentes természetbeni juttatásokra vonatkozó korlát körüli párbeszéd. Tavaly vezették be azt a mai napig élő szabályt, hogy bizonyos természetbeni juttatásoknál ne csak az egyes juttatásokra legyen adómentes határ, hanem az ebbe a körbe tartozóknál legyen egy éves maximális, 400 ezer forintos korlát is. Vagyis ha valaki részesül például ötfajta juttatásban, akkor figyelnie kell arra, hogy egy év alatt ne lépje túl ezek összege a 400 ezer forintot, máskülönben az afeletti részre nagyon magas adót és járulékot kell fizetnie.

A munkavállalók előbb amellett kardoskodtak, hogy minden maradjon úgy, ahogy van, a munkaadók pedig a határ eltörlését szorgalmazták. A kormány képviseletében a PM-szakállamtitkár még további egyeztetést sürgetett. A munkavállalók aztán hirtelen meggondolták magukat, és azt mondták, ők is az eltörlést akarják inkább. A kabinet október 20-i ülésén tér vissza erre is, ahogyan a többi nyitott kérdésre is.