Minimalizáljunk adót offshore céggel

2008.04.29. 06:47
Az offshore cég alapításának legfőbb célja az adóoptimalizálás. Ezt attól függően lehet kihasználni, hogy milyen adóterhet szeretne a lehetséges minimumra csökkenteni a tulajdonos. Az sem mindegy, hogy a társaságokat terhelő adókról vagy a magánszemélyek vagyonszerzéséhez kapcsolódó adókról van-e szó.

Egy vállalat könnyedén alkalmazhat offshore-megoldásokat a profit maximalizálása érdekében - itt persze nagyon pontosan meg kell határozni, milyen feladatokat, tevékenységeket sorol be a vállalkozás az offshore társaságba, hiszen ha a tulajdonosok nem kellő körültekintéssel járnak el, szimpla adóelkerülésnek is tűnhet az ügylet.

Márkajegy, szellemi hozzájárulás, know-how

Kifejezetten életképes megoldás lehet például egy franchise-rendszerben működő étterem, kávézó know-how-ját egységesen kezelni. Az egységes arculatot, szabályrendszert, egyenruhát, vagyis a vállalkozás alapvető megkülönböztető jegyeit tömörítő rendszerhez kapcsolódó jogokat akár egy offshore cég is birtokolhatja. Kérdés, hogy mikor lesz ez hihető. Arról nyilván nem lesz meggyőzhető az adóhatóság, ha egy Duna-parti lángosos büfé nevét és a lángos receptjét egy offshore-tulajdonba viszi a tulajdonos - példálózott Rybaltovszki Péter, az offshore-tanácsadással és cégalapítással foglalkozó Crystal World Wide Kft. ügyvezető igazgatója. Egy lánc esetében viszont ez könnyebben átvihető - speciális logó, név, stílus megléte mellett.

Azt persze igen nehéz meghatározni, hogy milyen méretnél vagy mekkora forgalomnál válik a hatóságok számára elfogadhatóvá egy offshore társaság beiktatása a rendszerbe. Ez függ a vállalkozás tevékenységétől is. A szellemi hozzájárulás, márka, know-how hamarabb teremt hihető környezetet, mint például egy takarítással foglalkozó vállalkozás birtokolta harminc darab seprű - persze itt is van az a méret, amikor már elfogadható lesz bizonyos jogokat átcsoportosítani.

Az offshore azonban már nemcsak a multinacionális vállalatok "játéka". A közepes vállalkozások egyre kevésbé tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják az adótervezés lehetőségeit. Ez persze nem egyedül az offshore társaságok létrehozását jelenti: ennél ugyanis sokkal szélesebb a paletta, akár a telephelyek kiválasztásában, akár a beruházások ütemezésében, az amortizáció kialakításában is lehetnek tartalékok. Azonban nem lehet véletlen, hogy a nagyvállalatok mindegyike külön osztályt tart fenn az adótervezésre - a kisebbeknek is érdemes tehát megragadniuk a megfelelő eszközöket.

Adómentessé teszik a kivont nyereséget

Az offshore társaságok alapításának persze van egy másik oldala is. Ha egy vállalkozás tulajdonosa pénz akarna kivonni a "hagyományos" vállalkozásából, akkor azt csak az osztalékadó megfizetése után teheti meg. Ez minimálisan is negyven százalék körüli terhet jelent (25 százalék osztalékadó plusz 14 százalék egészségbiztosítási járulék). Ha rögtön el akarja költeni ezt az összeget, megteheti, de ha nem ebből fizeti a számláit (például már megteremtette a stabil vagyoni hátterét), akkor egy offshore társaságban is elhelyezheti a kivett összeget.

Már akkor érezhető lesz a különbség, ha mást nem is tesz az offshore társaságba rakott pénzzel a tulajdonos, csak egy pénzügyi alapba fekteti. Normális esetben ugyanis a vállalkozásból kivont jövedelem után meg kell fizetnie az osztalékadót, majd ha a fennmaradó összeget a már említett alapba fekteti, akkor a profit után a kamat- vagy árfolyamnyereség-adót is le kell rónia. Az offshore cégben pihenő összeg után ezzel szemben egyáltalán nem kell adóznia - kivéve persze, ha személyes célokra használja fel.