További Magyar cikkek
Az elmúlt másfél évben a jövőbeli kiadásaik és az uniós finanszírozási kötelezettségeik fedezetét biztosító kötvényeket az önkormányzatok zárt körben bocsátották ki, azokat 99 százalékban a szervező – általában számlavezető – bankok jegyezték le. „A kötvények azért minősülnek népszerű finanszírozási forrásnak az önkormányzatok körében, mert nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásokat biztosítanak, a devizaalapú források forintbetétben való elhelyezésével pedig az önkormányzatok általában kedvező kamatbevételre tettek szert." – hangsúlyozza Szabó Levente, a Takarékbank ügyvezető igazgatója.
Nő a rizikó
Az elmúlt években jelentősen megugró hitelállomány mellett a jelenlegi pénzügyi válság az önkormányzatok kockázatait jelentősen tovább növeli. A központi költségvetési források szinten tartása mellett nehezebb lesz kigazdálkodni a kiadásokat, a kedvezőtlen devizaárfolyam mellett a bevont források törlesztése pedig növekvő terhet jelent. Mindemellett nő a gazdasági kockázat is, számos vállalat mehet tönkre, csökkentheti termelését, ami jelentős iparűzésiadó-bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat.„Mindezek ellenére nem várható, hogy önkormányzatok tömegesen kerülnek adósságrendezési eljárás alá, hiszen a vállalkozásokénál biztosabb háttér miatt a bankok általában partnerek a hitelek átstrukturálásában." – teszi hozzá Szabó Levente. Ennek is köszönhető, hogy 1990 óta eddig mindössze 28, jellemzően kis önkormányzatot érintett az adósságrendezési eljárás.
Az önkormányzatok számára a kötvénykibocsátás által bevont forrásokból finanszírozni kívánt fejlesztések előkészítése és megvalósítása hordozza a legnagyobb kockázatot, hiszen ezen projekteknek kell biztosítaniuk a bevont források visszafizetését, valamint a kamatfizetést. A legkomolyabb veszélyt az jelenti, ha a pénz elköltésével nem keletkezik olyan bevétel illetve megtakarítás, amely lehetővé tenné a visszafizetést, illetve az önkormányzat nem rendelkezik olyan tartalékokkal, vagy szabad pénzeszközökkel, amelyek átmenetileg lehetővé tennék a kamatok és tőke finanszírozását.
Létfontosságú beruházások
„A projektek megtervezésekor lényeges, hogy azok megfelelő megtérüléssel rendelkezzenek – vagyis annyi eredményt termeljenek, hogy a beruházáson felül a kamat- és tőketörlesztések fedezetét a szerződésekben előírt ütemezésben megtermeljék." – hangsúlyozza Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó cég partnere. Továbbá azt is hozzátette, hogy „a beruházási terv nélkül biztosított kötvényfinanszírozás bizonytalanná teszi a bankok által kihelyezett összegek megtérülését, ezért sok önkormányzatnak szüksége van olyan külső segítségre, amely a visszafizetést lehetővé tévő projektek megtalálásában és kivitelezésében segíti őket." Rendszerint integrált, több szereplős konstrukciókat kell létrehozni, az önkormányzat mellett beruházók, vállalkozások részvételével. Uniós támogatás esetén a résztvevők köre tovább bővül az EU illetékes hatósága és a magyar lebonyolító szervezet képviselőivel.
A bankok szeretik az önkormányzatokat
A kedvező hitelezési feltételek, a korlátozott kockázati tényezők, illetve a jelentős volumen miatt az önkormányzati piacon szinte valamennyi univerzális bank képviselteti magát. Ennek ellenére komolyabb, 10 százalék feletti részesedéssel a számlavezetések terén csupán két bank, illetve csoport rendelkezik: miközben 2008 első negyedévében három önkormányzat közül kettőnek a számlavezetője az OTP Bank (2178 önkormányzat) volt. A mintegy 1600 fiókkal rendelkező Takarékszövetkezeti Integráció részesedése ugyanebben az időszakban (712 önkormányzattal) meghaladta a 22 százalékot. A többi szereplő egyenként 5 százaléknál jóval kisebb arányban osztozik az önkormányzatok számláin.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
