Valami nagyot szeretne az OTP

Az OTP Banknak csak két közép-kelet-európai országban (Magyarország és Bulgária) van domináns szerepe, a többi régiós országban kisebb bankot, bankokat vettek meg. Szerepük ez utóbbiakban egyelőre vagy marginális, vagy a növekedés ellenére még viszonylag kicsi – jellemezte a pénzintézet régióban betöltött szerepét Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. A bank legnagyobb vetélytársai, a Raiffeisen Bank és az Erste Bank ezzel szemben sehol nincsenek ehhez hasonló domináns, piacvezető szerepben, de több országban van 8-10-15 százalékos, komolynak mondható piaci részesedésük, vagyis ezek a pénzintézetek több lábon állnak.

Az OTP Bank nagyon koncentráltan van jelen a régióban, ez jelenthet nagyobb kockázatot az eredményeket illetően. A bank is felismerte ezt, lépett is az utóbbi időszakban, próbálja visszaszorítani a hazai profit jelentőségét. A profitkoncentráció ráadásul sebezhetőbbé is teszi a bankot: sokszor láttuk, hogy a befektetők a magyar gazdaság helyzete miatt rendre alulértékelik más, nyugati- vagy akár régiós bankokhoz képest is az OTP részvényeit. (A papírok kevesebb mint egy éve, tavaly júliusban érték el a történelmi csúcsnak számító 10 970 forintos értéket. Az USA-ból indult hitelválság alatt is szenvedő pénzügyi szektorban azóta az átlagnál nagyobbat estek az árfolyamok, az OTP elmúlt egy éves minimum értékére idén márciusban jutott. Akkor 6205 forinton adtak egy részvényt, most 6800-6900 forint között van az ártfolyam.)

A régiós szereplők piaci kapitalizációját, a részvények piaci értékének összegét nézve az derül ki, hogy – mivel az OTP Bank az elmúlt időben alulteljesített – ezért az Erste és a Raiffeisen piaci kapitalizációja majdnem kétszerese az OTP-nek. Ha mérlegfőösszeget nézzük, hasonló arányokat láthatunk. Az OTP 280 millió darab részvénye a mai árfolyamon mintegy kétezer milliárd forintot tesz ki.

Nagy zászlóból kevesebb is elég

Az idei első negyedéves eredmények ismertetésekor Urbán László vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a profit (55 milliárd forint) harminc százaléka a külföldi leányoktól jön, ezt az arányt év végére még feljebb tornásznák. Urbán szerint valami nagyot szeretnének venni, akkorát, amelyhez lehet, hogy még a nemrég eladott Garancia Biztosító eladási árán felül is gyűjteni kell. Ez nem zárja ki, hogy más országokban vásároljanak kisebb bankokat, de az biztos, Oroszországban nem szeretnének további kisebb bankok integrációjára energiát fordítani (a további országokban olyan bankot venne az OTP, ahol vagy már most, vagy 2-3 éven belül képes nagy piaci részesedés elérésére). Urbán szerint már nem azzal szeretnék bizonyítani nagyságukat, hogy minél több zászlójuk van a térképen, hanem, hogy azok jól növekednek. A növekedési stratégiába belefér az is, hogy egyes kisebb leányokat eladjanak.

Van tapasztalatuk

Az OTP első sikeres akvizíciója a szlovák IRB, mai nevén OTP Banka Slovensko volt 2001-ben. Bulgáriában a 2003-as privatizáció alatt vették meg az ország piacvezető bankját, a DSK Bankot és leányvállalatait – ez volt az OTP legnagyobb bevásárlása. Az akvizíció óta a DSK Banknál sok új terméket vezettek be vagy alakítottak át, a klasszikus banki szolgáltatások mellett a DSK Bank további pénzügyi szolgáltatásokkal jelent meg leányvállalatai révén. A POK DSK-Rodina (két kötelező és egy önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztár kezelése), a DSK Tours (rekreáció és idegenforgalom), a DSK Trans Security (biztonsági és értékszállítási szolgáltatások nyújtása) és a DSK Garancia Life Insurance (életbiztosítások) mellett megkezdte működését a DSK Asset Management, a DSK Garancia General Insurance általános biztosító és a DSK Leasing. 2007. december 31-én a DSK Csoport mérlegfőösszege 1,015 milliárd forint volt, piaci részesedése 13,8 százalék.

A horvátországi Nova Banka (mai nevén OTP Banka Hrvatska) 2005. március 10-én került az OTP Bank tulajdonába. Ez a horvát bankpiac nyolcadik legnagyobb szereplője. Romániában 2004. július 30-án vették meg az elsősorban vállalkozói ügyfelekre fókuszáló RoBankot és annak leányvállalatát a Robinvot, a társaság neve azóta OTP Bank Romania lett.

A szerbiai terjeszkedés első állomásaként, 2005 decemberében írták alá a Niska Banka megszerzését célzó adásvételi szerződést, majd 2006 márciusában zárult le a tranzakció, majd még ugyanebben a hónapban megvették a Zepter bankot is. A második lépésre 2006. júliusában került sor, pedig az újvidéki székhelyű Kulska banka Novi Sad többségi részvénycsomagját vették meg. A Kulska megvásárlása után kezdődött meg a három szerb bank összeolvasztása. Az OTP 2006. június 1-én írta alá Ukrajnában a Raiffeisenbank Ukraine megvételéről szóló szerződést, a bank új neve most Closed Joint Stock Company OTP Bank (CJSC OTP Bank). A bank nagyon intenzíven bővítette hálózatát, 65-ről 158-ra növelték a fiókok számát. Ugyanebben az évben, augusztusban vásárolták meg Montenegro piacvezető bankját, a Crnagorska komercijalna bankát 105 milliárd euróért.

1200-ból az első ötvenben

Szintén 2006-ban írták alá az Investsberbank Csoport megszerzését biztosító adásvételi szerződést, a vételár 477,5 millió dollár volt. A részvény-adásvételi szerződés aláírása és az ügylet lezárása között eltelt időszakban a moszkvai székhelyű Investsberbank két leánybankja, a novorosszijszki székhelyű Promfinservicebank és az omszki székhelyű Omskpromstroibank beolvadt az anyabankba, így az OTP Bank már az egyesült bankot szerezte meg. Idén márciustól az Investsberbank már OAO OTP Bank néven folytatja tevékenységét. Az OAO OTP Bank a több mint 1200 szereplős oroszországi piac első ötven bankjának egyike. A bank 2007. év végén 112 fiókkal, valamint 148 ATM automatával rendelkezett, alkalmazottainak létszáma pedig 8368 fő volt. Az oroszországi terjeszkedés következő állomásaként, 2007. november 12-én vették meg a Donskoy Narodny Bankot, majd a szükséges engedélyek birtokában 2008. május 6-án a 40,95 millió dollár értékű adás-vételi ügylet lezárult. A magántulajdonú DNB az Orosz Föderáció Déli Szövetségi Kerületében található Rostov Régió meghatározó bankja.

Nem vásárolják fel sem 2010 előtt sem utána

A bank jövőjére vonatkozó másik fontos kérdés, hogy az OTP Bank felvásárlási célponttá válhat-e. Erre vonatkozó spekulációk, sajtóhírek folyamatosan bukkannak fel, legutóbb például a görög Ethniki Trapeza jelezte, hogy szívesen együttműködne az OTP Bankkal vagy az Erste Bankkal, sőt az egyesülést sem zárta ki. Sarkadi Szabó Kornél szerint azonban ez nem történik meg a következő két évben, sőt a korábbi várakozásokkal szemben 2010 után sem.

Bankoknál az ellenséges felvásárlást eleve kizárhatjuk (ez nagyon ritka a pénzügyi szektorban), az OTP Bankot sem fenyegeti ilyesmi, csak a menedzsment egyetértésével kerülhet át a pénzintézet irányítása máshoz. Jelenleg egyébként sem a piaci környezet, sem az árfolyam, sem a likviditási helyzet nem kedvez egy ilyen felvásárlásnak. Sarkadi Szabó Kornél szerint 2010-ig valószínűleg nem szerez 15 százaléknál nagyobb befolyást külföldi bank az OTP-ben.

Azonban Sarkadi Szabó szerint a felvásárlás (teljes kontrolszerzés) – ahogy azt egyébként a piac várja – 2010 után sem fog megtörténni.

Hogy miért? Sarkad Szabó Kornél szerint egy új társadalmi-politikai szerződés készül Magyarországon, a gazdaságpolitika zsákutcája fogja ezt kikényszeríteni, vagyis a magyar tőkés rétegnek le kell ülnie a politikusokkal, ahol a korábbiaknál jóval keményebb elvek szerint kell majd megegyezniük. Ennek eredménye az lesz – részben a magyar munkahelyek és munkavállalók védelme érdekében – hogy kompromisszumot kötnek: meggátolják a nagyobb hazai tulajdonban lévő, nemzetinek számító és a jelenlegi tőkés elit érdekszférájába tartozó cégek felvásárlását, ösztönzik a profit magyar gazdaságba történő visszaforgatását munkahelyek létrehozását, persze ezért cserébe a gazdaságpolitikának világos feltételeket kell majd garantálnia. A társadalmi szerződés nem mellékesen a tőzsdének is jót tenne, mert további kivezetések élét tompítaná.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!