Judit, Xénia
19 °C
34 °C

Ezt hozta a Gyurcsány-csomag: hatéves mélyponton a foglalkoztatottság

2008.07.29. 10:31
Utoljára 2002-ben dolgoztak annyira kevesen az országban, mint 2008 második negyedévében. A munkanélküliségi ráta ugyan - szezonális okokra visszavezethetően - 0,4 százalékponttal csökkent az első negyedévhez képest, ám ez sem menti azt a tényt, hogy egy év alatt több mint 50 ezren tűntek el a munkaerőpiacról.

Látványos pangás jellemzi a magyar munkaerőpiacot: egy év alatt több mint 70 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottság - írja a Portfolio.hu. Ennek hatására 20 ezerrel több munkanélkülit, illetve 50 ezerrel több inaktívat regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (vagyis 50 ezren vonultak ki a munkaerő-piacról).

A foglalkoztatottság csökkenését csak fele részben magyarázza a költségvetési szektor leépítése - ráadásul a képzett munkaerő felszívása nem szabadna, hogy gondot jelentsen a magánszektornak. Szerepet játszhat a nyugdíjazás is: a 2008-tól szigorodó szabályok miatt többen döntöttek a munkapiacról való kivonulásról, ám ennek mértéke sem akkora, hogy fő okként említhessük. Az igazi válasz a gazdaság általános pangása lehet, a munkaerő iránti kereslet csökkent, hiszen a foglalkoztatási költségek a kiigazító csomag hatására emelkedtek, a vásárlóerő pedig csökkent. Elmondható, hogy a munkaerőpiacot érintette leginkább a kiigazítás hibás szerkezete.

Az inaktivitás különösen látványos a Dél-Dunántúlon és az alföldi régiókban, ahol a 15-74 éves korosztálynak alig fele van jelen a munkapiacon. A legjobban teljesítő Közép-Magyarországon sem éri el a 60 százalékot a mutató.

Mindezen a képen az sem javít, hogy a munkanélküliségi ráta az első negyedévhez képest 0,4 százalékponttal csökkent. Ebben az időszakban ugyanis mindig csökkenés figyelhető meg a szezonális sajátosságok miatt. Ráadásul ez a csökkenés az inaktivitás növekedésével együtt leginkább azt jelzi, hogy az emberek egyre kevesebb esélyt látnak a munkába állásra, ezért kivonulnak a piacról. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 0,6 százalékpontos a ráta emelkedése. Az Eurostat által publikált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő májusban 6,5 százalékos volt az Európai Unióban, Magyarországon 7,4 százalék.

A munkaerőpiaci pangásnak két nyilvánvaló makrogazdasági következménye lehet: az egyik, hogy a gazdasági növekedés továbbra is alacsony marad, ráadásul a visszafogott jövedelembővülés sem terül szét a társadalom szélesebb körében (hacsak nem bővítjük még egy kicsit az amúgy is túlterhelt szociális ellátórendszerünket). Ráadásul a munkakínálat csökkenése a hosszabb távú növekedési kilátásokat is rontja: nincs könnyen mobilizálható munkaerő, úgy is mondhatnánk, hogy ilyen gyenge foglalkoztatottság mellett is közel teljes a nemzetgazdasági kapacitáskihasználtság a nagy inaktivitás miatt. Mindez a potenciális növekedésre is kedvezőtlenül hat, pedig arról az utóbbi időben amúgy is sok rosszat hallhatunk.

A másik következmény, hogy gyenge gazdasági aktivitás mellett a makrokereslet szűk, a laza munkaerőpiac többnyire visszafogja a bérköltség-növekedési tempót ezért az inflációs nyomás is kisebb lehet. Ez a jegybank számára kevésbé szigorú monetáris politika alkalmazását jelentheti. Ugyanakkor itt is igaz: ha a munkaerőkínálat kivonul a piacról, akkor hiába alacsony a foglalkoztatottság, a munkapiac feszítettsége nem csökken. Így akár eljuthatunk a strukturális okokra visszavezethető stagflációs állapotig is. Ennek kezelésére erőteljes gazdaságpolitikai lépésekre lenne szükség.