Ezermilliárdos adócsomag jöhet

Az adóprogram jövőre 215 milliárd forinttal csökkentette volna az adófizetők terheit, az áfa középső kulcsának, az evának és az ekho magánszemélyre jutó részének 20 százalékra emelése minimum 300 milliárddal dobná meg a bevételeket, míg a munkavállalói járulék 3 százalékpontos emeléséből 180 milliárdos többlet folyhat be.

Az szja-kedvezmények további ritkításával is a büdzsében tartható 100 milliárd forint. Az ingatlanadó egyes számítások szerint 150 milliárd forintot hozna. Nem szabad kihagyni a számításokból, hogy az adószigorítás visszafogja a gazdasági teljesítményt, így az abból várható adóbevételek is apadnak, akár több száz milliárd forinttal. A valós hiánycsökkentés tehát közelebb lenne a GDP 3 százalékához.

300-350 milliárd erre az évre

Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök szavaiból az derül ki, hogy már az idén 300-350 milliárd forintos beavatkozást terveznek, aminek a felét - tehát 150-175 milliárd forintot - a bevételi oldalon hajtanák végre. Figyelembe kell venni, hogy az adózót hátrányosan érintő változtatást év közben nem lehet hozni az adószabályokban.

Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó cég adópartnere szerint azoknál az adóknál nem jöhet számításba évközi változtatás, amelyekhez éves bevallási kötelezettség tartozik. Ilyen a jövedelemadó, illetve a vállalkozásoknál a társasági adó, de ide sorolhatjuk az evát is.

Bajok az éven belüli új adókkal

Új adók megjelenése is bajos: például a néhány százalékponttal a társasági adóra rakódó szolidaritási adó elszámolását nehezen tudnák megoldani éven belül a vállalkozások. Maradnak tehát a forgalmi adók. Számításaink szerint a középső áfakulcs emelése 70 milliárd forinttal növelné az utolsó négy hónapban a bevételeket (ennél hamarabb nem lehet bevezetni a változást, arra ugyanis 45 napos felkészülési időt kell hagyni az adózóknak).

Nink Gabriella, a KPMG Hungária Kft. adópartnere szerint - ha már adót kell emelni - szerencsésebb volna azt a negyedéves bevallások üteméhez igazítani, így praktikusan októbertől lehetne bevezetni a magasabb áfát. Ebben az esetben viszont 17-18 milliárd forinttól mondana búcsút a költségvetés.

A jogbiztonságnak nem tenne jót

László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere szerint az egyéni egészségügyi járuléknál is léphet még az idén a kormány; ennél a járuléknál - szemben a nyugdíjjal - nincs fizetési plafon, így biztosabban hozná a többletbevételt, ha megemelik a jelenleg 4 százalékos kulcsot. Egy évközi, a szeptemberi kifizetéseket már érintő járulékemelés további 60 milliárdot hozna az államháztartásba.

Ott van még tartaléknak a jövedéki adó, illetve valamennyit hozhatna a tételes egészségügyi hozzájárulás megtartása november után is (a jelenlegi szabályok szerint az idén megszűnne az eho). Persze az is elképzelhető, hogy a hiányzó részt nem adóemelésből, hanem az állami vagyon értékesítéséből fedezné az új kormány.

Az adószakértők szerint bár a költségvetés helyzete indokolhatja az ötéves adóprogram végrehajtásának elhalasztását, a jogbiztonságnak bizonyosan nem tenne jót egy ilyen lépés. A vállalkozók régi óhaja volt, hogy hosszú távú, kiszámítható adórendszert alkosson a kormány, ám a jelek szerint erre egy ideig nem lesz mód.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!