Pozsony jóval olcsóbb, mint Budapest

Pozsonyban olcsóbb a cégalapítás, mint Magyarországon, irodát is alacsonyabb áron lehet bérelni, és a munkabér is elmarad a magyartól. A rárakódó, a munkaadót terhelő elvonás viszont minimálisan magasabb, de ezt ellensúlyozza a napi kiadások alacsonyabb volta.

Pozsonyban magasabb fizetések

A magyar-szlovák üzleti kapcsolatokban leggyakoribb társasági forma a kft. és az rt. Ami a helyi béreket illeti, Szlovákiában 2005-ben 17 274 korona (121,7 ezer forint) volt a bruttó átlagbér. A munkavállaló biztosítását a munkáltató fizeti a munkavállaló adóalapja 35,2 százalékáig, míg a munkavállaló biztosításaira adóalapjának 13,4 százalékát fizeti. Vagyis a munkabér alacsonyabb, viszont a munkaadóra eső közteher valamivel magasabb, mint Magyarországon.

A szabadfoglalkozású személyek számára 2004-től lehetővé teszik, hogy a vállalkozókhoz és iparosokhoz hasonlóan átalányadót fizessenek. Az adó- és járulékterheket figyelembe véve a 17 274 koronás bruttó bér 13 554 korona nettó bérnek felel meg, a munkaadó által befizetendő járulékokat is figyelembe véve a teljes összeg 23 354 koronára rúg.

Pozsonyban az országos átlagnál magasabbak a fizetések, 2005-ben a főváros átlaga 23 212 korona volt. Szlovákia lépett az elsők között egyébként az adórendszer egyszerűsítése terén, pár éve már egységesen 19 százalékos az áfa, a társasági adó és az szja. A szlovák fővárosban 12 korona (84 forint) a taxitarifa kilométerenként, egy kiadósabb étkezés - egy átlagos étteremben - pedig 200-300 koronából (1410-2150 forintból) kihozható.

Régiós összevetésben Budapest nem a legcsábítóbb hely vállalkozás alapítására. A bejegyzés költségei nem elhanyagolhatók, a kft. alapítása 190, a bt. alapítása közel 125 ezer forintot emészthet fel - igaz, akinek nincs ennyi pénze induláskor, annak nem érdemes belevágnia a vállalkozásba.

Nagyobb tétel

Ennél tetemesebb tétel a kötelező törzstőke: a kft.-k esetében a 3 millió forintból a bejegyzéskor 1,5-et, majd egy éven belül még 1,5 millió forintot kell tudni bemutatni a cég bankszámláján. Részvénytársaságot - mind a nyílt, mind a zárt formáját - minimum 20 milliós alaptőkével lehet létrehozni, ennek egy részét apportban, vagyis nem pénzbeli hozzájárulásban is biztosíthatják a részvényesek.

Az illetékek mértéke ehhez képest elenyésző, 100 ezer forint, ám az ügyvédi díjakra tetemes összeg is elmehet. Attól függően, hogy milyen bonyolult a társaság tulajdonosi szerkezete, illetve, hogy zárt- vagy nyíltkörű részvénytársaságról van szó, 200 ezer és 1 millió forint között mozog az átlagár, ám szélsőséges esetben megközelítheti akár a 10 millió forintot is.

A budapesti munkaadónak átlagosan havi bruttó 149 700 forintba került egy alkalmazott a KSH legutóbbi kimutatása szerint. A foglalkoztató 29 százalék tb-járulékot fizet a bér után, továbbá 3 százalék munkaadói járulékot. A foglalkoztatottnak 12,5 százalékot kell lerónia egyéni járulék címén, és további 1,5 százalék munkavállalói járulékot vonnak le tőle.

Egy kiadósabb étkezést valószínűleg nem úszhat meg 5000 forint alatt, de a Belvárosban 8-10 ezer forintot is elkölthet egy vacsorára a cégvezető. Budapesten lényegesen drágább taxiba is ülni, mint például Bukarestben. A fővárosban rendszerint - amennyiben nem egy „hiénához" ül be az utazni vágyó - 300 forintról indulnak az órák, azaz ez az alapdíj. A telefonos megrendeléskor a kilométerdíj jellemzően 195-200 forint között változik, míg a percdíj mintegy 50 forint. Abban az esetben ha utcán leintett kocsiról van szó, mélyebben a zsebébe kell nyúlni a „megrendelőnek". Ebben az esetben 230 forint körülire emelkedik a kilométer-tarifa és körülbelül 60 forint percdíjjal kell számolni.