Úgy nőtt a bérünk, hogy csökkent

A bruttó átlagkeresetek 2006-ban összességében 8,1, a nettó átlagkeresetek 7,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset tavaly (3,9 százalékos éves infláció mellett) 3,5 százalékkal nőtt – tette közzé a KSH.

Azaz: megszorítások ide, Gyurcsány-csomag oda, összességében még 2006-ban is jobban éltünk, mint korábban bármikor az elmúlt negyed században. A kép mégis árnyaltabb, ha nem az éves adatokat, hanem a reálbérindex havi lefutását vizsgáljuk. Míg 2006 rekordokat jelentő – a jegybanki célkitűzés alatti, 2,3-2,8 százalék közötti – havi inflációs mutatókkal indult, a pénzromlás üteme az év utolsó négy hónapjában a megszorításokkal együtt meglódult: szeptemberben már 5,9, október-november-decemberben 6,3-6,4-6,5 százalékkal ért kevesebbet minden forintunk, mint az előző év azonos hónapjában.

Az év végén már rosszabbul

A fizetésünk a korábbinál kisebb mértékben emelkedett. Míg az év első felében a nettó keresetek rendre 7-9 százalék közötti (augusztusban 10) mértékben voltak magasabbak, mint a korábbi év azonos hónapjában, az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulék őszi emelése szeptembertől "mérsékelte a nettó kereset növekedésének dinamikáját".

Azaz 2005 és 2006 utolsó hónapjait összehasonlítva a nettó fizetések már csak 4-6 százalék közötti mértékben voltak magasabbak. Ez az infláció meglódulásával együtt azt eredményezte, hogy szeptembertől csökkenésnek indult a reálbér, kevesebbet értek a fizetések, mint egy évvel korábban. Tehát rosszabbul éltünk, mint 2005 ugyanazon hónapjaiban.

Isszuk a feketelevest

A folyamat most is tart, azaz minden hónapban rosszabbul élünk az idén, mint 2006 első felében. Pici törést jelentett csak a romlásban, hogy decemberben – az év végi prémiumoknak, a 13. havi fizetéseknek köszönhetően – a nettó havi bérek megugrottak, és a felfelé tartó, akkor 6,5 százalékos inflációt is ellensúlyozni tudták, szerény, 1,5 százalékos reálbér-emelkedést eredményezve.

hónap	Nettó keresetek *	Infláció *	Reálbér *
01	107,6	102,7	104,7
02	109,1	102,5	106,4
03	108,4	102,3	105,9
04	108,5	102,3	106,0
05	107,5	102,8	104,5
06	107,5	102,8	104,5
07	109,1	103	105,9
08	110,8	103,5	107,0
09	104,0	105,9	98,2
10	105,9	106,3	99,6
11	103,9	106,4	97,6
12	108,2	106,5	101,5
* az elõzõ év azonos idõszakához képest

Januárban újra nekilódult az infláció – a 7,8 százalékos ütem az elemzői várakozások felett volt –, február-márciusban pedig 9 százalék feletti tetőzést várnak a szakértők. Ha hozzávesszük, hogy a bruttó bérekre vonatkozóan fogalmazott meg az OÉT 6-6,5 százalék közötti emelést a versenyszférában, s az ebből nettóban látható összegből levesszük az egészségbiztosítási járulék újabb egyszázalékos emelését, illetve számos korábbi adókedvezmény eltűnését, akkor az Index becslése szerint akár 4-6 százalékos is lehet a mostani időszakban a reálbércsökkenés.

Jövőre már jobb

Az biztos, hogy a reálbérindex a korábban is jelzetteknek megfelelően csökken az idén. A havi lefutás becslésére azonban nem vállalkoztak az Index által megkérdezett kutatók. A keresetek havi lefutását nehéz előrejelezni – az alapkereseteken felül a cégenként különböző prémium, vagy egyéb más pluszjövedelmek évközi kifizetése miatt –, így egyelőre csak annyit mondanék, hogy 2007-ben éves átlagban 3,5 százalékos reálkereset-csökkenést várunk – mondta az Indexnek Bíró Péter, a GKI kutatója.

Optimistább jóslatot adott – a közszolgálati dolgozókkal született megállapodás hatásait becsülve – Matheika Zoltán, a Kopint-Datorg munkatársa, aki éves szinten kétszázalékos reálbéresést vár. Hozzátette: mivel egyrészt az év utolsó hónapjaiban az infláció is leszállóágba kerül, másrészt a 2006. szeptemberi járulékemeléseknek köszönhetően egy a korábbi hónapoknál alacsonyabb bázishoz kell hasonlítani a nettó kereseteket, akár előfordulhat az is, hogy 2007 utolsó hónapjaiban megáll a reálkeresetek csökkenése. 2008-ra szinten maradást vár Bíró Péter, és korábban ezt jelezte előre a kormány is.

A reálbérek alakulása 1989-től Az előző év százalékában Az 1989-es év százalékában 1989 100 100 1990 94,3 94,3 1991 93 87,6 1992 98,6 86,4 1993 96,1 83,0 1994 107,2 89,0 1995 87,8 78,2 1996 95 74,3 1997 104,9 77,9 1998 103,6 80,7 1999 102,5 82,7 2000 101,5 84,0 2001 106,4 89,3 2002 113,6 101,5 2003 109,2 110,8 2004 98,9 109,6 2005 106,3 116,5 2006 103,5 120,6 2007 96 115,8

Így sem vesz el sokat

Bár az egyes havi adatok – a megemelkedett számlákhoz hasonlóan – sokkolóak lehetnek, tény marad: statisztikailag a megszorítások életszínvonalra gyakorolt hatása nem jelentős. Amikor októberben arról írtunk, két évet vehet el az életszínvonalból a Gyurcsány-csomag, a kutatók jellemzően még úgy számoltak, két százalékra esik vissza az őszi megszorítások miatt a 2006-os éves reálbér-növekedés. A most publikált KSH adat kedvezőbb ennél, ami azt jelenti, hogy hosszabb távú adatsort alapul véve magasabb életszínvonalról indulhatunk lefelé.

Így aztán már esély sincs a 2004-es szint újbóli elérésére. A csökkenés mértékétől függően a kérdés csak az, hogy – legalábbis statisztikailag – a 2005. év alá vagy fölé esik vissza az életszínvonal. Ha az éves reálbércsökkenés csak 3 százalékos lesz, akkor bár minimálisan, de az idén is jobban élünk majd, mint 2005-ben.