Érvénytelen a reptéri privatizációs pályázat

A fővárosi bíróság jogerős határozatával helyben hagyta az első fokú bírósági határozatot, amely érvénytelennek minősítette a Budapest Airport (BA) privatizációs pályázatát. Az ÁPV közölte: ha a bírósági döntés alapján fel kell függeszteni a pályázatot, akkor új eljárást indít a magánosítás érdekében.

Fórika Ibolya, a BA Rt. kommunikációs igazgatója az MTI-nek pénteken megerősítette, hogy a társaság jogi képviselője a fővárosi bíróságtól hivatalosnak minősülő szóbeli tájékoztatást kapott, az írásos értesítés azonban még nem érkezett meg a BA-hoz. "A szóbeli tájékoztatás szerint a fővárosi bíróság csütörtökön helyben hagyta a munkaügyi bíróság elsőfokú határozatát az ügyben" - mondta Fórika Ibolya. Hangsúlyozta, hogy csak az írásos értesítés kézhezvételét, illetve annak jogértelmezését követően ismertetik az álláspontjukat.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. közleményt juttatott el pénteken az MTI-hez, amely szerint az ÁPV Rt. sem kapott pénteken hivatalos, írásbeli értesítést a másodfokú döntésről. Amennyiben a bírósági döntés szerint a munkavállalók nem teljes körű tájékoztatása miatt a pályázatot fel kell függeszteni, akkor az ÁPV Rt. a tervek szerint új eljárást indít a kormány által elhatározott, a BA Rt. regionális fejlődését elősegítő magánosítás érdekében - áll az ÁPV közleményében.

A kormány szándékai Feriheggyel kapcsolatban változatlanok - szögezte le a kormányszóvivő. Batiz András közölte, hogy senki sem akarja a repteret eladni, a reptér fejlesztése viszont az egész országnak óriási lehetőséget jelent, amit a kabinet szerint meg kell ragadni. Aki a kormánnyal ellentétben azért küzd, hogy a reptér magánpénzből történő fejlesztését megakadályozza, az nemet mond arra, hogy Budapest régióközpont legyen, nemmel szavaz háromezer új munkahelyre, a szolgáltatásjavulásra, az elővárosi gyorsvasútra és "egy igazi sikertörténetre" - fogalmazott Batiz András.

Az ÁPV nem számít nagy késésre

Vági Márton az ÁPV Rt. vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen korábban úgy fogalmazott: 99 százalékig biztos volt abban, hogy jogilag nem megalapozott a bíróság elsőfokú döntése, így nem lesz szükség új pályázat kiírására. Elmondta azonban, hogy erre az esetre is felkészülnek. Az új pályázat szerinte nem okozna nagy késlekedést, legfeljebb egy hetes, tíz napos csúszást, és egy új eljárásban a jelenlegi pályázaton megajánlott árakhoz hasonlóakra számítana.

A júniusban kiírt tenderen pályázó cégek egyike 390 milliárd forintot is ajánlott a repülőtér üzemeltetéséért; a rövidített listán öt ajánlat maradt: a Copenhagen Airport, a Hochtlief Airport GmbH által vezetett konzorcium, a Macquarie Airports Holdings Ltd., a Fraport AG és a Deutsche Bank konzorciuma, valamint a BAA (International Holdings) Ltd. Az augusztus végén kihirdetett elsőfokú, nem jogerős munkaügyi végzés érvénytelenítette a BA privatizációs kiírását, miután helyt adott az üzemi tanács kifogásának. Az üzemi tanács szerint a munkáltató nem tett eleget a munka törvénykönyvében előírt egyeztetési kötelességének a privatizáció kiírása előtt.

Vági Márton ezzel szemben az elsőfokú határozat kihirdetését követően azt hangsúlyozta, hogy a az ÁPV Rt. a privatizációs törvény szerint járt el. Kifogásolta, hogy bár az ÁPV Rt. nem szerepelt a perben, mégis elmarasztalta bíróság. Hangsúlyozta azt is, hogy, az ÁPV Rt. nem munkáltatója a dolgozóknak.

Mégse lesz olyan gyors a következő eljárás?

Az Indexen korábban már írtunk arról, hogy a reptéri magánosítás a legnagyobb hazai privatizációt jelentené, és a várt 400 milliárdos bevétel a költségvetési hiány miatt is fontos lenne. A dolgozók tájékoztatásának elmaradása miatt a bíróságon a reptér privatizációjára kiírt privatizációs pályázat érvénytelenítését követelő üzemi tanács még a másodfokú bírósági döntés előtt közölte lapunkkal, hogy nem lehet túl gyors a következő privatizációs eljárás, hiszen az arról szóló pályázati felhívást 30 nappal a közzététel előtt nekik is el kell küldeni. Különben az ÁPV ugyanazt a hibát követné el, mint a mostani eljárás során.

Az ÁPV korábbi várakozásai szerint amennyiben a tranzakció menetrendszerűen zajlik, akkor a 400 milliárd forint körülire kalkulált bevétel még az idén befolyhatott volna az államkasszába. Bár az összeg az uniós előírások szerint közvetlenül nem szolgálhat a költségvetési hiány pótlására, annak egy része különböző megoldásokkal mégis segíthetné annak enyhítését.