Februárig magas marad a kamat

Az őszi tanácstalanság után az év végére határozott vélemény alakult ki az elemzők közt arról, milyen ütemben csökkenhetnek a magyar kamatok: a korábban vártnál lassabban. Rövid távra teljes a konszenzus: 29 elemzőből 29-en mondták, hogy decemberben változatlanul 7,5 százalék marad a jegybanki alapkamat. Januárra 26 válaszadó közül 26 valószínűsítette, hogy ekkor sem változik(igaz, egy elemző, aki nem adott januárra előrejelzést, megjegyezte, hogy esetleg már a jövő év első hónapjában csökkenthet az MNB).

A vélemények különbségei az ezután következő időszakra vonatkozó előrejelzésekben jelennek meg, olvasható a Reuters felmérésében. Egyöntetű a vélemény, hogy a következő kamatváltozás – az utóbbi időben megnövekedett inflációs kockázatok ellenére is – csökkentés, és nem emelés lesz.

Áprilisig sem lesz kamatváltozás?

Ennek időzítésében megosztott a piac: 15 elemző szerint az első csökkentés már az első negyedévben megérkezhet (azaz februárban vagy márciusban), tízen azonban a második negyedévet látták valószínűbbnek. De volt olyan is, aki úgy vélte, a továbbra is fennálló inflációs rizikók még későbbre tolhatják a kamatcsökkentést, sőt olyan is, aki szerint az egész jövő évben változatlanok maradhatnak a kamatok.

A jövő év egészére az elemzői konszenzus 0,75 százalékpontnyi csökkenést helyez kilátásba. Ez jelentős rövid távú változást jelent a várakozásokban, hiszen egy hónapja még 1, két hónapja 1,25 százalékpontos kamatcsökkentést várt a piac 2008 végéig.

Míg novemberben a forint gyengülése jelentősen hozzájárult a kamatcsökkentési várakozások gyérüléséhez, decemberre az inflációs kockázatok, valamint a monetáris tanács tagjainak ezeket kiemelő nyilatkozatai kerültek a középpontba. (A forint nem is lehetett a rövid távú csökkentési várakozás eltűnésének oka, hiszen a novemberi kamatülés óta erősödött a piacon.)

Az infláció az oka

A kamatcsökkentés elmaradásának okai közt az elemzők azokat az inflációs kockázatokat említették, amelyek a hátralévő hatósági áremelésekből és a jövő évi béremelkedésekből eredhetnek. A bérnövekedéssel kapcsolatos inflációs kockázat nem szűnik meg, ha megszületik a 2008-ról szóló béregyezség az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, mondták elemzők, hiszen a megvalósuló béremelkedés általában meghaladja a tervezettet.

A novemberi éves inflációs adat igazolta a várakozásokat, hogy az év végén visszafordul az infláció csökkenésének korábbi trendje, sőt 7,1 százalékos szintje az egy hónapja várt 6,9 százaléknál még magasabb is volt. Az új felmérés szerint decemberben további emelkedés következhet be, 7,2 százalékra, januárban azonban ismét megkezdődhet az áremelkedések mérséklődése. Az év első hónapjára 6,75 százalékos inflációt vetít előre az elemzői konszenzus.

Jegybanki kockázat

A jövő év egészében azonban vélhetően magasabb pályán halad majd az infláció a korábban feltételezettnél: a 2008-as éves átlagos inflációra vonatkozó konszenzus 35 bázisponttal 5,25 százalékra nőtt. Szeptemberben még 4,3 százalék volt a várakozás.

Ez meghaladja a kormány által nemrég frissített konvergenciaprogramjában szereplő 4,8 százalékot. Az elemzői konszenzus 2009-re változatlanul 3,3 százalék, ami szintén a kormány 3 százalékos előrejelzése felett van, és meghaladja az MNB 3 százalékos középtávú célját is. Egyes elemzők szerint hitelességi kockázatot jelent az MNB számára, ha kiderül, hogy 2008 után 2009-ben is elvéti az inflációs célt, amelynek a bank által valószínűsített teljesítése az idő előrehaladtával távolabb és távolabb csúszik.

"Ha az MNB az inflációs célkitűzés dátumának további eltolására kényszerül – aminek növekszik a kockázata –, a kamatcsökkentés mindaddig hiteltelen lenne, amíg nem kerül közelebb a céldátum. Emiatt pedig lehet, hogy a kamatcsökkentés akár 2008 második feléig kitolódik" – fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A kamatcsökkentési folyamat gyorsulását több elemző az év második felére tette, amikorra az MNB több bizonyosságot szerezhet, hogy nem valósulnak meg félelmei az inflációs várakozások magas szinten való beragadását, a bérek alakulását, az élelmiszer- és energiaáremelések továbbgyűrűző hatásait illetően.

Az elemzők egy része pont erre az időszakra a forint gyengülésére számít, és volt, aki megjegyezte, hogy ez hátráltathatja a kamatcsökkentéseket. A jövő évi végi forint-euró árfolyam előrejelzései széles sávban, 245 és 275 között szóródnak, az elemzői konszenzus változatlanul 255 forint/euró.

Még lassabb lesz a növekedés

A decemberi felmérésben folytatódott az a több hónapos trend is, hogy az elemzők egyre kisebbnek látják a magyar gazdaság várható növekedését. A harmadik negyedévben 1 százalék alá, 11 éves mélypontra csúszott az éves növekedés. Az elemzők szerint ennél már nincs lejjebb. A negyedik negyedévre 1,6 százalékos növekedést vetít előre a konszenzus, ami az év egészét tekintve 1,7 százalék körüli éves növekedést eredményezne (miközben az év elején még 2,5 százalékot várt a piac.)

A jövő évi gazdasági növekedési előrejelzésüket ugyanakkor három tized százalékponttal 2,5 százalékra csökkentették az elemzők. 2009-re konszenzusuk szerint 3,2 százalékra élénkülhet a gazdaság növekedése. Ezek a növekedési ráták azonban az idei év kivételével elmaradnak a konvergenciaprogram szintjeinél, különösen pedig a 2009-re előrejelzett 4 százaléktól (a 2008-as kormányzati előrejelzés 2,8 százalék).