Nem tudni, mi lesz a kamattal

A magyar kamatok egy hónapon belüli alakulására vonatkozóan nyoma sincs a januári döntés előtti egyöntetűségnek. Az elemzői vélemények legutóbb tavaly októberben voltak annyira megosztottak, mint most, amikor többhónapos kamatcsökkentési szakasz után az MNB először hagyta változatlanul kamatait.

Fél százalékpontos emelés is lehet

A februári körkérdésre választ adó 25 elemző közül 13-an számítottak hétfői kamatemelésre és 12-en változatlan alapkamatra. Az előrejelzések konszenzusa negyed százalékpontos kamatemelés, ami úgy jött ki, hogy egy elemző 0,5 százalékpontos emelést valószínűsített (a többiek 25 százalékpontot), olvasható a Reuters közleményében.

Hasonlóképpen bizonytalanok voltak a budapesti devizakereskedők is egy másik felmérésben: nyolcan vártak kamatemelést és hatan változatlan kamatot. (Ők ennyire megosztottak legutóbb tavaly májusban voltak, amikor a jegybank üzenetei alapján akörül támadt zavar, vajon mikor kezdődhet a kamatcsökkentési ciklus.)

Múlt havi ülésén az MNB változatlanul hagyta kamatait és jelezte, hogy elhagyta korábbi csökkentési irányultságát. Ez csapást mért a korábban domináns piaci kamatcsökkentési várakozásokra. Az emelési előrejelzések elszaporodása azonban nem ekkor kezdődött, hanem hetekkel később, a forintot gyengítő piaci spekuláció hatására.

A jegybank szavakkal sem segít

A januári ülés után elapadtak a nyilvános jegybanki kommentárok. Az egyetlen fogódzót Karvalits Ferenc alelnök nyilatkozata jelentette, aki a forintgyengülési hullámot követően az inflációs kockázatokra és a forintgyengülés lehetséges hatásaira figyelmeztetett a monetáris kondíciókat illetően.

Elemzők szerint a piaci spekuláció mögött, amely elérte a kötvény és kamatswap piacokat is, olyan információk is állhattak, amelyek nem voltak elérhetőek a teljes piac számára, azaz az MNB-nek javítania kellene kommunikációja átláthatóságán. Különösen fontos, hogy a hétfői ülés utáni üzenet kellően világos de megfelelően óvatos legyen, hiszen a banknak meg kell védenie inflációcélzó politikájának hitelességét.

Ugyanakkor el kell kerülnie, hogy a nemzetközi és a hazai piacok jelenlegi feszült hangulatában további spekuláció keletkezzen, hiszen maradhattak olyan befektetők, akik még kamatemelés esetében is tovább gyengíthetik a forintot, ha az a benyomásuk keletkezik, hogy ezzel a magyar jegybankot további kamatemelésekbe kényszeríthetik bele - mondták elemzők és devizakereskedők.

Nehéz helyzet

A februári ülést részben az teszi kiemelten fontossá és a bizonytalanságot is részben az növeli, hogy az MNB ekkor teszi közzé negyedéves inflációs jelentését, és a monetáris politikai váltásra ez ideális lehetőség lehet, amennyiben a bank kutatóstábjának inflációs előrejelzései jelentősen változnak.

A mostani jelentéssel kapcsolatban pont ez a helyzet, hívja fel a figyelmet a Reuters. Az elemzők várakozásai szerint 2009-re a stáb 3,0 százalékról 3,5-4,0 százalékra emelheti előrejelzését az éves átlagos inflációra, azaz jóval a 3 százalékos középtávú jegybanki cél fölé. Ugyanakkor vélhetően a kockázatok még ehhez az új előrejelzéshez képest is felfelé mutathatnak, hiszen a jelentés módszertanából eredően nem veszi figyelembe a legutóbbi hetek olajáremelkedését, forintgyengülését, illetve a még be nem jelentett hazai energiaáremeléseket.

Maguk az elemzők már hónapok óta folyamatosan felfelé tolják inflációs előrejelzéseiket és ez alól a februári felmérés sem volt kivétel. Az éves átlagos inflációt illetően konszenzus előrejelzésük erre az évre 35 bázisponttal 5,9 százalékra, 2009-re pedig 20 bázisponttal 3,7 százalékra emelkedett.

Ősszel ismét csökkentés

Az elemzők szerint nem a kamatcsökkentések kamatemelésre cserélése lesz idén az egyetlen fordulat: az év második felében az előrejelzések zöme és konszenzusa szerint az MNB megint kamatcsökkentésekbe kezdhet. A konszenzusok szerint a következő hónapokban az alapkamat 8-8,5 százalékon tetőzhet, majd az év végére 7,25 százalékra csökkenhet, azaz valamivel a jelenlegi szint alá.

Mindez már messze van a korábbi reményektől, amelyek szerint mintegy 100 bázisponttal csökkenhet idén az alapkamat, könnyítve az államháztartás jelentős kamatkiadási terhein. Ugyanakkor ez az elemzői vízió hosszabb távra megőrzi az optimizmust, amit azonban az elemzői jelentésekben és kommentárokban olyan tényezőkkel indokolnak, amelyekről csak később derül ki, hogy valóra válnak-e: visszavonulnak az olajárak, nem nőnek tovább az élelmiszerárak, megnyugszanak a nemzetközi piacok, nem lesznek jelentős hazai kínálati, illetve energiaársokkok.