További Magyar cikkek
A februári felméréshez hasonlóan az MNB márciusi kamatdöntő ülése előtt is egyöntetű az elemzők várakozása, miszerint változatlan marad a 8 százalékos jegybanki alapkamat. A Reuters márciusi felmérésében 23 szakember jósolta ezt.
A kamatkilátásokban mégis jelentős változás történt február óta. Noha a legutóbbi magyar makrogazdasági adatok nem mutatták az inflációs kockázatok egyértelmű csökkenését, a kamatemelési várakozások eltűntek. Olyan vélemény is megjelent, amely szerint a kamatdöntő testület hétfőn választási lehetőségként egy apró kamatcsökkentést is tárgyalhat. A tanács az egyöntetű várakozás szerint hétfőn mégsem változtat a kamaton, de 15-ből kilenc elemző úgy véli, az első vágásra már a második negyedévben sor kerülhet. Egy hónapja a többség még arra számított, hogy a kamatlazítás csak az év második felében kezdődik.
Márciusban tetőzik
A változást nem az inflációs várakozások javulása okozza. Az inflációs előrejelzések még romlottak is. Erre az évre és 2008-ra 7,1, illetve 3,8 százalékos átlagos inflációt valószínűsít a konszenzus, a 2009-es előrejelzés viszont egytized százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett.
A rövid távú mutatók is nagyobb áremelkedést jelezhetnek a korábban vártnál. Tizennyolcból 13 elemző szerint a hónapok óta meredeken emelkedő infláció már ebben a hónapban eléri csúcsát, valószínűleg kilenc százaléknál (ez egytized százalékponttal magasabb a korábban vártnál).
A sáveltörlés javított
Az inflációt befolyásoló tényezők közül a legnagyobb változás a forintárfolyamban történt a legutóbbi MNB-kamatülés óta. A forint tovább erősödött, és megjelent a spekuláció, hogy az MNB és a kormány a további jelentős erősödést gátló árfolyamkorlát eltörléséről dönthet.
Ez fel is erősödött, miután a hétvégén Szlovákia felértékelte a korona árfolyamsávját, és a szlovák koronához hasonlóan a pénzpiacon meglódult a forint is. A magyar fizetőeszköz hétfőn a sávhatár közelébe, 244,35-re erősödött, és bár azóta a koronát követve valamennyit visszavonult, a devizakereskedők és az elemzők nem zárják ki, hogy a következő hónapokban megcélozhatja az sáv szélét, ahol az MNB-nek a törvény szerint devizát kell vásárolnia. Bár az MNB 2003 januárjában sikeresen vert vissza egy támadást az erős szél ellen, a piac egyes résztvevői akkor is nyerhetnek a forint további erősítésével, ha végül nem törlik el a sávot.
Nyomás alatt nem döntenek
Az elemzők többsége szerint az MNB és a kormány a piac nyomása alatt nem változtat az árfolyamrendszeren, ahelyett a jegybank inkább devizát vásárol és/vagy kamatot csökkent, ha a forint rátapad a sávszélre.
Huszonötből csak hét elemző jósolta, hogy a forint kereskedési sávját megszüntetik, ketten pedig ötvenszázalékos esélyt láttak erre. Ugyanakkor a 16 elemző közül, akik szerint nem valószínű, hogy a következő hónapokban megszüntetik a sávot, kilencen nem zárták ki, hogy ez később mégis megtörténik.
Visszagyengülünk az év végére
A forint körüli bizonytalanság egyelőre inkább a kamatvárakozásokban tükröződött, mint az árfolyamelőrejelzésekben. Ez utóbbiak a felerősödött piaci mozgás ellenére alig változtak, és az előrejelzések a sávszéltől biztonságos távolságban mutatják a forintot. A hónap végére az euróval szemben 249,5, az év végére 255, a jövő év végére 252,75-ös árfolyamot valószínűsítenek.
Jelentősen megnőtt a véleményeltérés az elemzők közt arról, mekkora mértékben csökkentheti kamatait az MNB az év végéig. Az előrejelzések középértéke változatlanul az összesen egy százalékpontos idei kamatvágást mutatja a legvalószínűbbnek. Emögött azonban nagyon megosztott egyéni előrejelzések állnak. Egy hónappal ezelőtt az elemzők zöme az egyszázalékos középértékkel értett egyet, a forint erősödése azonban felduzzasztotta azoknak a számát, akik ennél jelentősebb kamatcsökkentéssel számolnak. Huszonkettőből csak hét elemző szerint csökken idén egy százalékponttal az MNB-kamat, kilenc elemző szerint 1,25-1,50 százalékpontnyi lazítás valószínűbb, hat elemző szerint pedig nem több, mint 0,5-0,75 százalékpont.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
